Egyetlen nap alatt a Föld körül

A bremerhaveni Klimahausban egyik teremről a másikra újabb és újabb országokban, folyton változó időjárási viszonyok között találjuk magunkat: az egyik pillanatban még egy esőerdőben tapogatózunk éjszakai fények és hangok kíséretében, majd hirtelen már fagypont alatti hőmérsékletben szaporázzuk a lépteinket egy valódi jéghegy mellett.

Németországban Bremerhaven az egyik legjelentősebb kikötői és halászati központ. A neves brémai Norddeutscher Lloyd hajózási társaság egykor innen indította menetrendszerű, hatalmas utasszállító hajóit New Yorkba. Kivándorlók milliói vettek itt búcsút az öreg kontinenstől.

Mára az ő történeteinek és életútjaiknak külön múzeuma van Bremerhavenban. A legegyedibb múzeum mégsem ez, hanem a Klimahaus, egy sok emelet magas épület, amelyben képzeletben végigjárhatjuk a hosszúsági fokot, amelyen Bremerhaven is található. Így eljuthatunk olyan helyekre, mint Niger, Samoa vagy Alaszka; sétálhatunk jéghegyek között, az esőerdőben és a sivatagban is – akár néhány perc különbséggel.

Utazás egy hosszúsági fok mentén

A Klimahaus-ban találkozhatunk az adott országokban őshonos, élő állatokkal és beszámolókat nézhetünk ott élő emberekről, meghallgathatjuk történeteiket a mindennapjaikról.

A Klímaház már kívülről is elég látványosForrás: Ralph Langer/Klimahaus Bremerhaven 8° Ost

A koncepciót úgy alakították ki, hogy minden korosztály számára érdekes legyen: a kisebbek a különböző éghajlati szimulációkat és felépített díszleteket élvezhetik, a felnőttek pedig mélyebb ismereteket szerezhetnek arról, hogy hogyan élnek az emberek egy-egy, a projekt által bemutatott országban.

A látogatás egy német nyelvű, de angolul feliratozott vetítéssel indul, ahol bemutatják a projektet, és találkozhatunk Axel Wernerrel is, aki végigjárta a Klímaházban szereplő országokat. Ő az, aki elindult Bremerhavenből a 8° 34' hosszúsági fok mentén, és az ő útvonalát követjük végig mi is a Klímaházban.

A földkerülésének első szakaszán például vonattal utazott Axel, így a vetítést követően nekünk is egy sínpáron kell végigsétálnunk ahhoz, hogy az első megállónkhoz, a svájci Isenthalba eljussunk.

Isenthal, Svájc – ahol gleccserbe vájt alagúton át vezet az utunk

Isenthalba érkezve először furcsa dekorációkkal találkozunk, például egy tehén életnagyságú, falra erősített műanyagszobrával, majd egy kisebb teremben kolompok sokaságával. Ez egy remek lehetőség a gyerekeknek, hogy elkezdjék megismerni a múzeum adta lehetőségeket: a kolompokkal például kedvükre játszhatnak, tesztelhetik, hogy milyen hangot adnak ezek, a számukra nagy valószínűséggel teljesen idegen tárgyak. Közben a felnőttek meghallgathatnak egy-egy rövid ismertetőt a hegyvidéki éghajlatról, ami Isenthalt jellemzi, vagy a kiválasztott gazdákról, akiket a virtuális kísérőnk, Axel Werner meglátogatott Svájcban.

Forrás: Florian Müller/Klimahaus Bremerhaven 8° Ost

Később egy valódi jégfolyosón visz keresztül az utunk, itt a gleccserek olvadásának problémájáról találunk részletes információkat.

Seneghe, Szardínia – a sziget, ahol öt különböző éghajlattal találkozhatunk

A svájci villámlátogaásunk végén képzeletben repülőre ülünk, hogy gyorsan eljussunk egészen Szardínia szigetéig, a következő megállóig. (Ha sokan vannak a Klímaházban, itt kialakulhat egy nagy sor, de ha nem bánjuk, hogy lemaradunk a kisfilmről, amiben Alex Werner átrepül Svájcból Szardíniára, vágjunk át nyugodtan valamelyik apró vetítőtermen, a folyosómenti falon nem zavarunk senkit!)

Szardínián rovarperspektívából szemlélődhetünk majd: hatalmas fűszálak és óriásrovarok között sétálhatunk, majd szembe kerülünk egy eldobott üdítős doboz felnagyított másával is.

Forrás: Laurence Delderfield/Klimahaus Bremerhaven 8° Ost

A szigeten öt régióban öt különböző európai időjárási jelenséggel találkozhatunk, az interaktív panelek segítségével pedig az egész kontinens időjárását befolyásolhatjuk egy szimulációban: hőségriadót okozhatunk Európa-szerte, vagy a megfelelő értékek beállításával elérhetjük, hogy a szimulációnkban hatalmas szélviharok söpörjenek végig a kontinensen.

Kanak, Niger – ahol a Szahara uralja a korábban még zöldellő területet

Kanak aszály sújtotta területén igazi sivatagi homokban gyalogolva ismerkedhetünk a helyiek történeteivel. Ekkor tudjuk meg, hogy a területen nem mindig szaharai éghajlat uralkodott, hanem néhány évtized alatt sivatagosodott el Kanak.

Forrás: Laurence Delderfield /Klimahaus Bremerhaven 8° Ost

Felvételeken mesélnek idős emberek arról, hogy az ő gyerekkorukban még milyen állatok éltek itt és milyen növényeket tudtak megtermelni. A klímaváltozás hatásait legjobban a nigeri és a későbbi antarktiszi részek adják vissza. Ha vannak velünk gyerekek, akkor a látogatáskor ebben a két teremben érdemes a témáról beszélni velük.

Ikenge, Kamerun – ahol elveszhetünk az éjszakai dzsungelben

Ha gyerekekkel fedezzük fel a Klímaházat, erre a megállóra szánjunk több időt, ez ugyanis a legaktívabb, sok szempontból leglátványosabb is, illetve itt találkozhatunk néhány kamerunban őshonos élő állattal is, ezért valószínűleg hosszabban le fogja kötni a gyerekek figyelmét, mint például a Szahara.

Forrás: Laurence Delderfield/Klimahaus Bremerhaven 8° Ost

Itt beléphetünk a sötét dzsungelbe, nedves talajon lépkedhetünk óvatosan, csepereg a nyakunkba a növényzetről az eső, mindenhonnan furcsa éjszakai zajok jönnek: megtapasztalhatjuk az élményt, amit egy dzsungelben élhetnénk át, ha Kamerunba vetődnénk. Csak szerencsére itt nem kell félnünk a ragadozóktól. Ha mégis több izgalomra vágyunk, kipróbálhatjuk, hogy milyen a mocsarak felett függőhidakon közlekedni az esőerdőben.

Antarktisz – a fagy birodalma, amit a fázósak ki is kerülhetnek

A fagypont alatti hőmérsékletre hűtött teremben valódi, vastag jégpáncélon is sétálhatunk, de előtte be kell öltöznünk egy speciális védőfelszerelésbe, amilyenben a sarkvidéki kutatók is dolgoznak. Így egy pár percre átélhetjük, hogy milyen élmény lehet nekik a jég birodalmában élni a mindennapjaikat.

Forrás: David Farcas/Klimahaus Bremerhaven 8° Ost
Egyik lábam az Antarktiszon, a másik a polinéz szigetvilágban. Hogy ne vesszek el?
A Klímaházban nagyon szabadon sétálhatunk, de ez azt is jelenti, hogy sok helyen elsőre nem lesz egyértelmű, hogy merre is kellene mennünk. Nincs ok aggodalomra! Akár nyelvtudás nélkül is biztosan megtalálja bárki az előre vezető utat, ha követi a mennyezeti paneleken látható kék színű, bolygókat ábrázoló jelzéseket. Ezen az útvonalon több helyen lépcsők vezetnek fel és le, ezért azok, akik valami miatt nem tudnak lépcsőzni, kövessék a piros színű bolygójelzéseket, ahol lifttel tudnak egy-egy szint között közlekedni!

Több helyen találunk kirakva világító földgömböket is, amelyeken pirossal jelzik, hogy most épp melyik országban járunk, és hol találjuk majd a legközelebbi mosdót.

Satitoa, Szamoa – bepillantás a földi paradicsomba

Zöld növényzet, bőséges csapadék, kellemes hőmérséklet, párás levegő, kristálytiszta víz – nem véletlenül szokták az óceániai szigeteket a földi paradicsom jelzővel illetni. De a klímaváltozás már Szamoán is érezteti a hatását.

Forrás: Jan Rathke/Klimahaus Bremerhaven 8° Ost

Ennek a részleteiről leírásokat és interaktív anyagot is találhatunk, de ha túl kicsi gyerekekkel vagyunk ott ahhoz, hogy komoly témákról beszélgessünk velük, sétáljunk le egyenesen az akváriumhoz; az egzotikus, színes halakat biztosan imádni fogják!

Gambell, Alaszka – egy sziget Szibéria és Amerika határán

A két kontinens között elterülő St. Lawrence-szigeten élő őslakos jupik életét ismerhetjük meg ennél a megállónál.

Forrás: Florian Müller/Klimahaus Bremerhaven 8° Ost

Mivel az ő lakóhelyüket is drasztikusan átalakítja a klímaváltozás, arról mesélnek, hogy milyen áldozatokkal jár ez számukra, és milyen hagyományos, több generáción átívelő tevékenységeikkel kellett felhagyniuk miatta.

Hallig Langeness – az emelkedő vízszintnek kitett német sziget

Mielőtt visszaérünk a képzeletbeli földkörüli utunkról Bremenhavenba, az utolsó megállónk egy némeg sziget, Halligen lesz, ahol a tengerszint folyamatos emelkedését már most érezni. Egyedül a sziget legbelső része az, ahol száraz marad az ember lába. Mindenhol máshol folyamatosan küzdenek a tengerszint emelkedésével. A gátrendszerük még valamennyire biztonságot jelent számukra, de az ott élőknek már az egyértelmű és közeli jövő, hogy a klímaváltozás miatt elveszítik otthonaikat.

Forrás: Jan Rathke/Klimahaus Bremerhaven 8° Ost
Nyitvatartás és jegyárak
A Klimahaus a nyári (április – augusztus között érvényes) nyitva tartási rendje szerint hétköznapokon reggel kilenckor nyit és este hétkor zár, hétvégéken pedig tíztől hétig tart nyitva. A téli időszakban (szeptembertől márciusig) mindennap reggel tíztől este hatig tartanak nyitva. A felnőtt belépjegy ára 17 euro, a kedvezményes belép 12 euró, a négy év alatti gyerekeknek ingyenes a belépés, a családi jegy pedig 36 euróba kerül.

Bremerhaven a Klímaházon túl

A Klimahaus közvetlen közelében is számos egyéb látnivalót találunk. De a legjobb, ha azzal kezdünk, hogy kiszellőztetjük a fejünket a sok információ után. Erre alkalmasabb helyet nem is találhatnánk, mint a tengerpart mentén hosszan elnyúló sétány, ahol betonelemekből alakítottak ki padokat, hogy kicsit megpihenhessünk, nézhessük a járókelőket és élvezhessük a napsütést – ha épp egy szerencsés nyári napon járunk a városban.

Bremerhaveni világítótoronyForrás: KaMay/Shutterstock

A Brinkamahof világítótorony, ami egyben a város legkisebb kocsmája is, 1980-ig a városon kívül állt, de aztán hat kilométerrel arrébb helyezték, közvetlenül a halászkikötőbe, ahol ma a város egyik új jelképeként és persze kocsmaként is szolgál. A közelben strandolhatunk is egyet a Weser-Strandbad nem túl nagy, de haimsítatlan északi-tengeri hangulattal rendelkező, strandkosarakkal díszített plázsán.

Ha többet akar tudni az északi-tengeri strandokról, olvassa el ezt a cikkünket is!

A parton túl is rengeteg a látnivaló: van Bremerhavenban állatkert és botanikus kert, de múzeumokból is többet találunk, mint amit egyetlen nap alatt bejárhatnánk. A világítótornyokról és a tengeri életről a város Történelmi múzeuma mesél. Ez az épület majdnem a belváros közepén található, mégis nyugalom és természet veszi körül. Nem messze a Német Hajózási Múzeumtól (Deutsches Schifffahrtsmuseum) áll egy egész érdekes szobor: egy kút egy törpeszerű emberkével. A néphiedelem szerint ez egy kobold, aki a hajókon lakik, és a hajósokat megvédi a tenger vad hullámaitól.

És hogy jutunk oda?
Bremenhaven Brémából és Hamburgból is könnyen megközelíthető vasúton, busszal és autóval is. Hamburgba hetente több alkalommal jár közvetlen repülőjárat Budapestről.

 

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek