Ókori szarmata település nyomaira bukkantak Zuglóban

    November közepén számoltunk be arról a hírről, hogy Kiskunhalason szarmata népcsoporthoz köthető épületeket és tárgyi emlékeket, egyebek mellett kerámiatöredékeket, üvegedényeket és -gyöngyöket, valamint játékkorongokat találtak a régészek. A Budapesti Történeti Múzeum munkatársai ezúttal pedig a Rákos-patak déli partján, a XIV. kerületi Bosnyák téri piac közelében tárnak fel jelenleg egy szarmata települést – olvasható a múzeum weboldalán.

    Egy ismert szarmata kori alkotás, a Rhoxolán vértesek Traianus diadaloszlopának domborművénForrás: FORRÁS: CONRAD CICHORIUS/COMMONS.WIKIMEDIA.ORG

    2020 szeptemberében kezdődött meg a Bosnyák téri piactól északnyugatra, a Rákos-patak déli partján, a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának megelőző feltárása. A lelőhely 2008-ban vált ismerté egy próbaásatás keretén belül, amit a múzeum egykori munkatársa, Dr. Horváth László végzett. A csaknem hét hektáros területen akkor tizenöt szondát, azaz próbaárkot húztak a területre, aminek köszönhetően kiderült, hogy szarmata és Árpád-kori telepjelenségekkel és feltehetően szarmata kori (1–5. század) körárkos sírokkal számolhatnak.

    Utóbbi keltezése kérdéses, mivel a területen a 2008-as próbaásatás alkalmával nagy mennyiségű éles lőszert találtak. A lőszerdepó a körárkos sír közvetlen környezetében helyezkedett el, így a tűzszerészek vették át az irányítást a felületen. Ezt követően egészen 2017-ig nem került sor újabb kutatásra, majd akkor egy szakfelügyelet keretén belül Korom Anita és Tóth András újabb régészeti objektumokat azonosított.

    A beruházás újult lendülettel 2020-ban vette ismét kezdetét. Az eddigi eredmények már jól mutatják, hogy a település objektumai az északi részen az egykori dombháton, közel a patakhoz sűrűsödnek. Az itt előkerült leletanyag alapján a település eddig feltárt részét a 2-3. századra kelteztetik és a császárkori szarmatákhoz kötik.

    Egyelőre három félig földbe mélyített házat sikerült feltárniunk, melyből kettőnél a tetőt tartó oszlopokat is meg tudták figyelni. Érdekességük, hogy kemencét, sütőfelületet egyikben sem találtak.

    A terület ezen szakaszán még gabona- és szeméttároló gödröket, valamint árkokat dokumentáltak. Az árkok vízelvezetési és területhatároló feladatot tölthettek be. Az első munkaterületünk déli végben megfigyelhető egy északkeletről induló, majd délnyugat felé kanyarodó árok, amely minden bizonnyal a terület déli végében található nagyméretű, agyagba ásott, víztározó gödröktől határolta el a lakóövezetet. A víztározó gödröktől északabbra, de a sűrű településmagtól távolabb egy szabadon álló kemencét és munkagödrét tártak fel.

    A gödrökből és házakból sok római kerámiatöredék (terra sigillata, amfora), érme, ezenkívül még  üvegtöredék, üveggyöngy, néhány fibula (ruhakapcsoló-tű) töredéke és jó néhány fémlelet (veret, csüngő, ezüst- és bronztöredékek, vastárgyak) kerültek elő. A feltehetően szarmata sírokat rejtő részt, majd csak ezt követően fogják feltárni, így ígérik, hogy még biztosan sok újdonságról számolhatnak be a jövő év folyamán.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!