Olyan az ízük, mintha felnyalnánk az óceán alját, de van helyük a tányérunkon!

    Az algák, moszatok bolygónk első élő szervezetei közé tartoznak, közel 30 000 fajukat ismerjük. Gazdagok vitaminokban, kalciumban, vasban, magnéziumban és jódban, illetve egy kevés zsírt is tartalmaznak. De vajon hogyan használják az ázsiai konyhában, és miért egyre nagyobb az érdeklődés irántuk? Tényleg hasznos étrend-kiegészítők? Mihez kezdjünk velük a konyhapulton, és milyen az ízük? A kérdésekre dietetikus válaszol.

    Az ehető algák (vagy tengeri moszatok) minden éghajlaton megtalálhatók, de csupán a szárazföldhöz közeli partvidéken lelhetők fel. Rendkívül változatosak, még a méretüket illetően is. Négy fő csoportra oszthatók, ezekből három csoport közvetlenül fogyasztható algákat tartalmaz, ide a vörös-, a barna- és a zöldmoszatok tartoznak. A negyedik csoport a kékmoszatoké. Az osztályozásuk a bennük található színanyagok alapján történik, ezeknek a minősége szabja meg az alga színét és azt, hogy a napfény különböző hullámhosszú összetevőiből melyeket képesek hasznosítani, milyen mélyre tudnak lejutni a vízben.

    Az agaragar tengeri vörösmoszatokból nyert poliszacharid-keverék, sűrítő- és gélképző anyagnak használjákForrás: lunamarina / Shutterstock

    Az algák csupán gyökér-, szár- és levélszerű képződményekkel rendelkeznek, ezek alakjukban a virágos növények gyökerére, szárára, levelére hasonlítanak, de jelentősen más funkciót töltenek be. A gyökérszerű képződményeik például csak rögzítésre szolgálnak, nem a tápanyagok felszívására, azt ugyanis a teljes testfelületükön keresztül végzik.

    Mire valók?

    Az ehető algák frissen, sózva, savanyítva, szárítva vagy konzervben kaphatók. Fogyaszthatók zöld köretnek, ízesítőként vagy az ételeink díszítőjeként. A mikroalgák és azok kivonatai étrend-kiegészítőkben is helyet kapnak. Az élelmiszeripar a kocsonyásító, stabilizáló, megkötő, filmbevonatot képező tulajdonságaikat hasznosítja. Az emberi táplékok és az állati takarmányozás mellett kozmetikumok, műtrágya valamint ipari nyersanyagok, adalékok készítésére is hasznosíthatók.

    Fajtái

    Vörösmoszatok
    Nevükből eredően a színük vörös, de lehet kék (kékeszöld) is. Méretük kicsi vagy közepes. A zöld- és barnamoszatoknál mélyebbre is le tudnak merülni. Zömmel a meleg tengereket részesítik előnyben, de mérsékelt övi vizekben is megtalálhatók. Szűk hőmérsékleti tartományban érzik jól magukat, egyes fajaik legfeljebb 5°C hőmérsékletváltozást képesek csak elviselni. Ismertebb képviselőik közé az agaragar, a nori és vörös pálmaalga tartozik. 

    Spirulina por és tabletta formájábanForrás: pilipphoto / Shutterstock

    Zöldmoszatok
    Zöld színűek, csak a tengerek felső régióiban élnek, 5 méternél mélyebbre általában nem terjednek. Zömmel édesvízekben találhatók, csupán 10%-uk él a tengerekben. Méretüket tekintve általában kicsik, legfeljebb 10-20 centiméterre nőnek meg. Ismertebb képviselőik közé a klorella, spirulina, tengeri saláta és a zöld ikra tartozik.

    Barnamoszatok
    Színük barna, mélyebbre tudnak lehúzódni, mint a zöldmoszatok. Általában nagy méretűek, ritkán kisebbek 50 centiméternél, de akár többszáz méteres hosszúságra is megnőhetnek. Főleg a mérsékelt és hidegvízi környezetben élnek. Ismertebb képviselőik a wakame és a kombu tartozik.

    A wakamét használják fűszerként és salátákhoz is, íze sós, enyhén édesForrás: maramorosz / Shutterstock

    Kékmoszatok
    A kékalgák, más néven cianobaktériumok a természetes vizekben előforduló mikroszkopikus élőlények. Megfelelő életkörülmények között algavirágzást okoznak, ez azt jelenti, hogy nagyon nagy tömegben jelennek meg a víz felszínén. Ez nem jelent sok jót, mivel a kékalgák nagy tömegben olyan toxinokat termelnek, amelyek megbetegíthetik a többi élő szervezetet. Az emberi bőrre kerülve kiütést, szembe jutva irritációt okoznak, lenyelve pedig hasmenést okoznak. Bár ez inkább csak véletlenül történhet, mert az algás víz nem annyira vonzó, hogy abból igyunk.

    Olyan az íze, mintha felnyalnám az óceán alját

    Néhány évvel ezelőtt a Párizsban megrendezett élelmiszeripari világkiállításon, a SIAL-on vehettem részt egy kolléganőmmel. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy a nyugat-afrikai ebolajárvány is akkor zajlott éppen, ezért volt bennünk némi aggodalom, hiszen a világ minden tájáról érkeztek látogatók. Szerencsére semmi probléma nem akadt. Számos egzotikus, addig ismeretlen vagy még itthon kevésbé elterjedt élelmiszert, alapanyagot kóstolhattunk meg. Ezek egyike volt a tengeriszőlő is, ami az egyik kiállítói pulton egy kis szögletes befőttes üvegben leledzett, mint valamilyen furcsa, miniatürizált csemege uborka.

    Amikor közelebbről is szemügyre vettem ezt a szokatlan savanyúságnak tetsző zöldséget, már nem kerülhettem el, hogy a pult kedves gazdái meg ne kínáljanak vele. Az első falat után igyekeztem póker arccal, de azért széles mosollyal tudtukra adni, hogy köszönöm a lehetőséget, de nem ez lesz a kedvenc ételem. Szerintem erre számítottak is, mert a mini szőlőfürtre emlékeztető, zöld kaviárnak is nevezett zöld alga íze kb. olyan volt, mintha felnyaltam volna az óceán alját. Bár nyilvánvalóan sosem tettem még ehhez hasonlót sem. Nem is fogok.

    Mi az a tengeri szőlő?

    A tengeri szőlő egy gyűjtőfogalom, amelybe a különböző ehető zöld tengerimoszat/hínár nemzetség, a Caulerpa egyedei tartoznak. Ezeket a Csendes-óceán vidékén termesztik és fogyasztják. Ezek a fajok Ausztráliában is jelen vannak, de csak egy fajtát (Caulerpa lentillifera) termesztenek Japánban és Dél-Kelet Ázsiában. Úgy néz ki, mint egy sor zamatos zöld gyöngy. Zöld kaviárnak is nevezik, mivel a szájban ugyanúgy szétpattan, mint a kaviár.

    A tengeriszőlőt sóskaszőlőként is emlegetikForrás: watzon / Shutterstock

    A másik említésre méltó faj a Caulerpa racemosa (zöld ikra), amely a zöld alga egyik fajtája, és az egyik leggyakrabban termesztett faj Fidzsi-szigeteken. Olyan trópusi tengeri zöldség, amit a hagyományos fidzsi étrend részeként fogyasztanak. Megjelenése elegáns, izgalmas köretté tesz mindenféle ételt, különösen a tenger gyümölcsei és a sushi mellett tálalva. Nátriumban, jódban, vasban és magnéziumban gazdag, de csekély energiatartalommal bír. Kiemelkedő ellenben a K-, E-, A- és a B2 -vitamin-tartalma.

    Mi az algák jövője?

    Az algák, különösen az étrend-kiegészítőkben gyakran alkalmazott mikroalgák (spirulina, klorella) tápanyagtartalmuk révén egyre gyakoribb szereplői ma már az étrendünknek. És nem csak Ázsiában, ahol sokkal megszokottabb a fogyasztásuk, és jobban elfogadják az ízüket, állagukat is. Bár kizárólagos élelemforrásként egyik algafaj sem állná meg a helyét, kiegészítő élelmiszerként a jövőben az űrhajósok étrendjében is teret kaphatnak.

    Amíg ez nem érint még nagyobb tömegeket, addig a vegetáriánusok, vegánok tudják jobban kihasználni az algák arányaiban jelentős fehérjetartalmát, vagy éppen a klímabarát, flexitariánus étrendet követők fogyaszthatják a húsok helyettesítésére, ahogy azt a zöld mediterrán diétával kapcsolatos kutatásoknál már láthattuk a békalencsével. Mindenesetre valószínű, hogy a jövőben gyakrabban kerül majd alga a tányérunkra, ha eddig még nem ismerkedtünk meg velük közelebbről.

    Forrás: Terebess Online, Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Táplálkozási Akadémia Hírlevél

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Ezek is érdekelhetnek