Öt tipp a dietetikustól, amivel a kosztpénzen is spórolhat

    A takarékosság a modern időkben talán kissé feledésbe merült fogalommá vált, aztán jött egy újabb, minden eddiginél nagyobb világjárvány és újra megtanultuk értékelni mindazt, amink van. Így viszont mostantól a takarékoskodást is új szintre fejleszthetjük. Dietetikus kolléganőnk például az október 30-i takarékossági világnap alkalmából a konyhai spóroláshoz gyűjtött össze néhány egyszerű, könnyen megfogadható jó tanácsot.

    A világnap onnan ered, hogy 1924 októberében Milánóban rendezték meg a világ takarékpénztárainak nemzetközi konferenciáját, ahol Európa, Ázsia és Ausztrália összesen huszonnyolc országából a takarékpénztárak küldöttei megegyeztek abban, hogy október utolsó munkanapja legyen hivatalosan a takarékosság világnapja.

    A retro takarékbélyeg-gyűjtemények adás-vételére egy kisebb Facebook-csoport alakultForrás: Takarékbélyeg Adok-Veszek / Facebook

    Ahogy szokták mondani, a mai fiatalok már nem emlékezhetnek azokra az időkre, amikor a megspórolt aprókat takarétbetétkönyvbe ragasztott takarékbélyegek formájában gyűjtöttük, hogy majd idővel felvehessük a megérdemelt, kamatokkal növelt jutalmat a takarékpénztárban. Még emlékszem arra, hogy már apró gyermekkoromban a színházi büfére kapott zsebpénzemet végül mégsem rágóra költöttem – ami akkor igen ritka finomság volt –, hanem takarékbélyeget vettem belőle. Bár ezt otthon eltitkoltam, talán mert valahogy magam is úgy éreztem, hogy egy „normális" gyerek biztosan a rágót választotta volna. Mindenesetre ez az első komolyabb emlékem a takarékosságról. De nem az utolsó.

    Mire tanított minket a koronavírus?

    A tavaszi többhónapos kijárási korlátozás, a tömegessé vált, sokaknak újdonságnak vagy legalábbis nem napi gyakorlatnak számító home office a sok kellemetlenség, bosszúság mellett szolgált némi tanulsággal is. Legalábbis jobb ezzel a tudattal könnyíteni a lelkünkön, mert így talán valami értelmet nyerünk abban a káoszban, ami a világban kialakult.

    Mit tanultunk? Jobban értékelni a meglévő értékeinket, elsősorban az egészségünket, másodsorban a közvetlen környezetünket, és az ételt is, ami nap mint nap elénk került. A felgyorsult, gépiesített világunkban talán már nem is figyeltünk oda eléggé, mennyire pazarló életet élünk. Úgy véltük, minden pótolható, vehetünk belőle bármikor újat, a boltok nyitva vannak hétvégén is, akár éjjel is, az élelmiszerekből nincs hiány, szezonon kívül is bármelyik szinte bárhol kapható, és még akkor is, ha nem ezen a kontinensen termett. Talán kellett egy nagy, nem kívánt pofon a sorstól, hogy mindannyian és egyszerre tapasztaljuk meg, ez nem mehet így tovább.

    A láthatatlan és globális stop táblát a korlátlan fogyasztás elé is oda kellett tenni. Megtapasztaltuk, amit korábban eleink csak a háborús időnkben élhettek át: a hiánycikkeket, a felhalmozási válságot, a tömegpánikot. Szürreális helyzetek alakultak ki néhány, korábban egészen leértékeltnek tekintett termék, mint pl. az élesztő, a liszt vagy a WC-papír esetében. Az eredmény azonban mégis pozitív: sokan megtanultak főzni, kenyeret sütni, lista alapján vásárolni, családi menüt tervezni, s ami a legfontosabb: takarékoskodni.

    Forrás: Alexas_Fotos / Pixabay

    Nem tudjuk előre, hogy az így elsajátított tudás, a húsba vágó tapasztalatok hatása meddig tart. Nem tudjuk, hogy vajon hamar elfeledjük ezeket a hónapokat, ezt az évet, vagy örök mementó lesz számunkra abban, hogy spórolni, takarékosnak lenni nem az ördögtől való, smucig cselekedet, hanem a hosszú távú, fenntartható működésünk alapja is lehet, persze élhető keretek között. Ráadásul most rá is kényszerülünk, hiszen például utazásra sem költhetünk, így ezen is spórolunk, nem keveset. Persze élményekben szegényebbek leszünk, de valamit valamiért.

    Hogyan spórolhatunk a kosztpénzen?

    Egy egész regényt lehetne írni a témáról, főleg a fenti elmélkedések fényében, igyekszem ezek közül azokat kiemelni, amelyek a legaktuálisabbak.

    1. Igyunk csapvizet! Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet által hirdetett Aqua Challenge tippjei között azt is megtudhattuk, hogy a vízivással még spórolhatunk is. Ha ugyanis napi két fél literes üdítő helyett csapvizet iszunk, egy hónap alatt, 280 forintos fél literes üdítőárral számolva, közel 17 000 forinttal több maradhat a zsebünkben vagy a bankszámlánkon! A jó hír, hogy a meg nem ivott cukormennyiség ráadásul akár fogyáshoz is vezethet, amihez még szenvedni sem kell. Persze csak akkor, ha nem kompenzáljuk a megspórolt energiamennyiséget csokoládé- vagy kekszmajszolással.

    2. Vásároljunk szezonális zöldségeket, gyümölcsöket! Nemcsak pénzben járhatunk jobban, ha azt választjuk a piacon vagy a zöldséges pultról, ami az adott szezonban és itthon érik, de finomabb, vitamindúsabb lesz az adott csemege, és még az ökológiai lábnyoma is kisebb, mivel nem kellett messzi országokból szállítani. Persze időnként így is becsúszik néhány egzotikus fajta – elég, ha csak a télen nagyobb mennyiségben fogyasztott citrusfélékre gondolunk –, de a lényeg, hogy ez ritkábban történjen.

    3. Törekedjünk a csomagolásmentes vásárlásra! Ez egyrészt jó módja annak, hogy tudatosan vásároljunk, hiszen elkerülhető az impulzusvásárlás, ami a csábító csomagolás és a termék marketingje révén felesleges kiadást eredményezne. Másrészt, ha magunk visszük a dobozt, üveget, vászonszütyőt, amibe a csomagolásmentes élelmiszereket kimérjük, akkor eleve sokkal jobban átgondoljuk, mire és mennyire van szükségünk. Amit még nem ismerünk vagy amit drágának találunk, abból elsőre és egyszerre vehetünk kisebb mennyiséget. Hosszú távon gondolkodva, ha nem is egyből a mi pénztárcánk örülhet mondjuk annak, hogy a lisztet, zabpelyhet, olajat mindig ugyanabban az üvegben visszük haza, a környezet mindenképpen profitál ebből, mivel kevesebb felesleges papír és műanyag hulladék keletkezik.

    Forrás: Milan Ilic Photographer / Shutterstock

    4. Ha mégis csomagolt árut veszünk, részesítsük előnyben a nagyobb kiszereléseket! Persze ez a tanács csak akkor állja meg a helyét, ha még a termék lejárata előtt meg is esszük azt. Nem érdemes tehát családi csomagban venni mondjuk a tejfölt, sajtot vagy más, könnyen romló élelmiszert, ha egyedül élünk, és nem esszük meg időben. Ezzel csak tovább növelnénk az amúgy sem csekély élelmiszerhulladék mennyiséget, ami fejenként a 65 kg-ot is eléri. Ez ugyanúgy környezetszennyező lenne, mint maga a szemetelés.

    5. Éljünk maradéktalanul! Az előző gondolatmentet továbbűzve a maradékmentés, maradékértékesítést emelném még ki. Erről sosem lehet eleget írni. Mielőtt például újabb bevásárló körútra mennénk vagy online rendelnénk akár kész ételt, akár csak alapanyagot, nézzünk szét a kamrában, hűtőben, biztosan nem tudunk-e az ott megbúvó maradékokból még valamilyen ebédre, vacsorára valót összedobni. Így akár le is mondhatjuk a pizzafutárt. Az így megspórolt összeg később akár egy ünnepi fogásra is elkölthető valamelyik étteremben, vagy akár vehetünk belőle valamilyen különlegesebb, értékesebb alapanyagot, amit amúgy csak ritkán engedne meg a családi kassza. Mert utóbbira valószínűleg jobban is fogunk vigyázni, és nem a kukában landol majd a fele.

    Gondolkodjunk tehát hosszú távon, a takarékoskodás nem zsugoriság. Hiszen ma már láttuk, hogy akár napok, hetek alatt kifordulhat a világ a sarkaiból, érdemes felkészültnek, de tudatosnak lenni és a túlzásokat kerülve „spájzolni".

    További tippeket az élelmiszerpazarlás elkerülésére ezen az oldalon olvashatnak.  

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!