Ne kopogtassa, a szárát nézze! A dinnye dietetikus szemmel

    A dinnye egyértelműen a nyári szezon egyik legnépszerűbb gyümölcse, nélküle nehezen elképzelhető ez az időszak. Igen sokoldalú gyümölcsünk, egyszerre táplálék, folyadékforrás és nem utolsó sorban természetes potencianövelő. Hogy mindez sokkal bővebben mit jelent, annak megválaszolására és összegyűjtésére ismét dietetikusunk vállalkozott. 

    A görögdinnye miért görög?

    A görögdinnye (Citrullus lanatus) a tökfélék családjába tartozik, ezért akár zöldségnek is gondolhatnánk. Ezt erősíti az a tény, hogy kiváló savanyúság is készíthető belőle. Nem véletlen tehát, hogy rokonságban áll az uborkával, a tökkel és a cukkínivel. A görögdinnye valószínűleg Afrikából került hozzánk, bár India neve is szerepel a lehetséges őshazák listáján. Az mindenesetre biztos, hogy nem új keletű csemege, tekintve, hogy egy egyiptomi hieroglifa már 5 000 évvel ezelőtt említést tesz egy görögdinnyeszüretről.

    Forrás: congerdesign / Pixabay

    Nyelvészek és kertészek körében is nagy vitát kiváltó kérdés, hogy miért is hívjuk görögnek? Erre többféle lehetséges válasz is létezik. Az egyik szerint, azért görög, mert a bizánci birodalom területéről, a görögöktől érkezett hazánkba. Mások ezt vitatják, és inkább a kerekded, gömbölyű alakra utaló eredetet feltételezik, hiszen ha nem jól helyezik el, könnyen elgurul, és görgetni is lehet.

    Sőt, a török hódítással elterjedve akár törökdinnye is lehetett volna, de ez politikailag nem volt korrekt (és egy enyhe csúsztatás is, mivel inkább a hazánkban ismert dinnyefajták körének bővítése köthető a törökökhöz). Nos, az is lehet, hogy mindezek egyszerre igazak. Mivel azonban a belseje piros, így a vörös dinnye kifejezés is felmerült a találgatások között. Erre már egzaktabb a magyarázat: a görögdinnye piros színét a likopin nevű antioxidáns adja, ami számos szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegség megelőzésében is fontos szerepet játszik.

    A sárgadinnye

    A sárgadinnye (Cucumis melo) szintén a tökfélék családjába tartozik. Elő- és Közép-Ázsiából származik (bár ez is vitatott), szintén nem fiatal gyümölcsfajta, hiszen már közel ötezer év óta termesztik. A sárga, narancssárga színét az A-vitamin előanyaga, a béta-karotin okozza, amelynek előnyös tulajdonsága, hogy hozzájárul a bőr UV-sugárzással szembeni védelméhez és az immunrendszer megfelelő működéséhez is.

    Forrás: stevepb / Pixabay

    Iható cukorforrások

    A dinnyék bőséges folyadéktartalma az egyik legfinomabb szomjoltó a kánikulában. Sokan mégis félve fogyasztanak dinnyét, mondván, hogy tele van cukorral, ami részben igaz is. A dinnyék energiatartalmát döntően a bennük található fruktóz és glükóz adja. Ha megnézünk egy tápanyagtáblázatot, akkor csalóka lehet ez a mennyiség. A 100 grammra jutó mennyiség elsőre talán nem tűnik soknak (6,5 gramm a görögdinnye, 9,5 gramm a sárgadinnye esetében), de tegye fel a kezét, aki meg tudna állni ilyen kis adagnál!?

    Amennyiben a testalkatunk, testtömegünk és a szénhidrát-anyagcserénk megfelelő, nem kell attól tartani, hogy néhány szelet (ami sokszor 100 gramm is lehet) dinnye kárt tenne az alakunkban. Abban az esetben célszerű a mértékletességre törekedni, ha valóban cukorbetegek vagyunk, mivel a dinnyéből származó cukor igen hamar fel tudja tornászni a vércukorszintet, elvégre szinte rágni is alig kell. A pontos és személyre szabott mennyiséget illetően egyeztessünk a dietetikusunkkal!

    Forrás: grantour / Pixabay

    Hogyan és melyiket válasszuk?

    Évről évre visszatérő téma, hogy vajon honnan lehet tudni, hogy a kiszemelt dinnyénk elég érett és édes lesz-e? Számtalan metódus ismert, azonban az egyszerűség a lényeges. A kopogtatásnál talán hatásosabb, ha a dinnye szárát vesszük szemügyre. Jellemzően nem érdemes megvásárolni azt a dinnyét, aminél könnyen benyomható a dinnye felülete a szár mellett – ha pedig penészes, akkor pláne nem. Ha a szár rész még rajta van a dinnyén, az arra utal, hogy éretlenül szedték le. Az a jó jel, ha már leszáradt a szár rész. Ezt követi a szagpróba: ha kellemes, édes, a gyümölcsre jellemző illatot érzünk, az azt jelzi, hogy a gyümölcs is finom lesz.

    Biztonsági és higiéniai okokból ne vegyünk lékelt és szeletelt dinnyét! Az ok: a trágyázott termőföld esetén a héjról könnyen a gyümölcs belsejébe is bejuthatnak a talajból származó kórokozó baktériumok. Felvágás vagy a hűtőbe tétel előtt mindenképpen mossuk meg alaposan a dinnye héját ugyanezen okból!

    Mi történik, ha lenyeljük a magot? Lényegében semmi, bajunk nem származhat belőle. Azért nem árt, ha alaposan megrágjuk, ha már a szánkba került a mag, így biztosra mehetünk, hogy a bélrendszerünkön gond nélkül áthalad majd. A kipöckölt magokat összegyűjtve akár meg is piríthatjuk a tökmaghoz hasonlóan, ha pedig besózzuk, egy jó ízű ropogtatnivalót kapunk.

    Mindenki ehet dinnyét? A dinnye nagy víztartalma abban az esetben nem kedvező, ha valakinek a veséi nem működnek jól. Ezért ha a megfelelő diagnózis (például veseelégtelenség, glomerulonefritisz, nefrózis szindróma) birtokában a napi folyadék- és káliumfogyasztás korlátozott, akkor a dinnyével is óvatosan kell bánni. A napi folyadékmennyiség maximumát ezen betegségek esetében az orvos előírásai alapján kövessük!

    Forrás: Jaro_N / Pixabay

    Tudta?

    ♥ A dinnye szó feltehetően délszláv eredetű. Horvátul és szlovénül dinja a megfelelője, ennek az alaknak, a kiejtése változott és alakult át a magyar szavunkká.

    ♥ Magyarországon a fő dinnyetermő helyeket Békés, Heves, Szabolcs, Baranya és a Jászság területén találjuk.

    ♥ A KSH készített ehhez egy infografikát, amin megyénként megnézhetjük a mennyiségeket. A 2017- évi adatok alapján 181 779 tonna magyar dinnye termett kishazánkban.

    ♥ Azok, akik a parlagfűre allergiások, a lehetséges keresztallergia miatt inkább kerüljék, vagy csak fokozott óvatossággal fogyasszák a görögdinnyét!

    ♥ „Itt járt Lőrinc, jól megkotorta a dinnye belét". Avagy: „Lőrinc belepisil a dinnyébe..."A népi hagyomány szerint Lőrinc napja (augusztus 10.) az ősz kezdőnapja. Ekkortól nem javasolt a folyókban fürdés és a dinnyefogyasztás sem, mert már kezd túlérni és veszít az ízéből, állagából. Valójában az is lehet, hogy ezt a dinnyetermesztés szempontjából igen korai dátumot inkább a szeptember 5-i Szent Lőrinc-napra, Justiniani Szent Lőrinc ünnepére kell értenünk, amikor már valóban elég hideg van ahhoz, hogy nyílt vízben csobbanjunk. A lényeg, hogy augusztus második felében is csemegézhetünk az édes finomságból.

    ♥ A görögdinnyében érlazító és vízhajtó hatású citrullin nevű aminosav is található, ami a szervezetünkön belüli átalakulás során keletkező arginin által kedvezően hat a szív és az erek, valamint az immunrendszer egészségére. De a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében is hatásosnak mondható – persze, ahogy azt fentebb olvastuk, azért a dinnyeevést se vigyük túlzásba. Az arginin másik fontos hatása, hogy emeli a vérben az érfal ellazulását okozó nitrogén-monoxid szintjét, emiatt lényegében afrodiziákumként és potencianövelőként is hat.

    Sajnos, azt nem lehet pontosan tudni, hogy mennyi görögdinnye szükséges a férfiak számára a megfelelő mértékű merevedés eléréséhez, de az biztos, hogy a megfelelő étrend (amiben a rendszeres gyümölcs és zöldség fogyasztása is alapvető) mindenképpen nélkülözhetetlen a megfelelő szexuális élethez is.

    Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!