Koleszterindús vajat vagy inkább "műanyag" margarint együnk? Dietetikus válaszol!

    Örök és visszatérő kérdés, hogy vajat vagy margarint kenjünk-e a szendvicsre vagy a pirítósra. A városi legendák miatt már komoly aggályaink lehetnek a műanyagnak titulált margarintól, miközben a vajtól a koleszterintartalom miatt félhetünk. Vajon jogos az aggodalom, és ha igen, akkor mégis kinek van igaza? Dietetikusunk ebben a témában is alaposan elkalauzol bennünket.

    Egyik jobb, mint a másik?

    A kérdés megválaszolása nem olyan egyszerű, mivel több szempontot kell figyelembe venni, ha dönteni szeretnénk. De nincs ez másként a táplálkozás többi összetevőjénél sem, ezért legyünk mindig szkeptikusak a túlságosan leegyszerűsített, egy mondatban összefoglalható érvelésekkel! Többnyire sosem mögöttes szándék és ok nélküliek, vagy az is lehet, hogy hiányos információk alapján lettek megfogalmazva.

    Forrás: rodeopix / Pixabay

    A vaj és a margarin esetében sem jelenthető ki egyértelműen, hogy az egyik jobb vagy egészségesebb lenne a másiknál. Hiszen azon kívül, hogy azonos a felhasználásuk célja (kenyérkenés, szendvicskrém-készítés, sütés, főzés), az eltérő összetételük miatt voltaképpen igen eltérő a táplálkozás-élettani megítélésük is. És éppen ezért a „célcsoportjuk" is.

    Más az alapanyag, de ugyanaz a gyártás

    A vaj és a margarin közötti legnagyobb eltérés az alapanyagokban áll: a vaj állati zsiradékot tartalmaz, míg a mai margarinok már (zömmel) csak növényi olajokat és zsírokat. A margaringyártás kezdetekor ez nem volt így, mivel vegyesen alkalmazták az állati és növényi zsírokat is. A telített zsírok miatt kezdetben a margarin szobahőmérsékleten sem volt olyan lágy és azonnal kenhető, mint az a margarin, amit ma használunk. Szerencsés korban élünk.

    A holland Anton Jurgens Margarinefabrieken cég margarin reklámja 1893-bőlForrás: www.geheugenvannederland.nl / Wikipedia

    A vaj Magyarországon elsősorban tehéntejből készül, pedig nem kizárólag ez az egyetlen lehetséges zsírforrás. Használhatnak kecske-, jak-, bivaly-, birka-, vagy tevetejet is az előállításához. Kérdés persze, hogy ezek mennyire elterjedtek, népszerűek és elfogadottak az adott országban. De ahogy pl. kecske- és juhsajtot is fogyasztunk, miért ne ehetnénk akár kecskevajat is?

    Előnyök vs. hátrányok

    A margarin előnye a könnyen kenhetőség mellett, hogy koleszterinmentes, mivel a növényi olajok alapból azok. Így a szív-és érrendszeri betegség kockázata, megléte esetén a margarin tűnik jobb választásnak.

    Ez persze akkor igaz, ha valaki rendszeresen eszik vajat, mert az alkalmi, kis mennyiségű vajfogyasztás még talán bele is férne a csökkentett zsír-, koleszterintartalmú diétába. De mivel alapvetően a margarin is elsősorban zsírforrás, ezzel sem lehet mértéktelennek lenni, hacsak nem pont hízókúrán vagyunk. Gond egy szál se, hiszen a csökkentett zsírtartalmú (light) margarinok széles választéka áll a rendelkezésünkre. Ráadásul még az ízben sem kell kompromisszumot kötni.

    Forrás: congerdesign / Pixabay

    Azok, akik azonban mégis a vajra esküsznek, szintén hátradőlhetnek, mivel van már light vaj is – habár ez bizonyos körökben igazi eretnekségnek számít. Persze, mennyivel jobb megoldás lenne, ha mondjuk egyszerűen csak kevesebbet kennénk a normál zsírtartalmúból.

    Míg a fitoszterinekkel dúsított, ún. szívbarát margarin segíthet akár a koleszterinszintünk csökkentésében (rendszeres, napi 20-30 gramm esetén) is, addig a vaj előnye a természetes módon benne található A-, D-, E-, K-vitaminmennyiség. Utóbbi vitaminokat persze a margarinokhoz is hozzáadják az előállítás során, így a tejjel kieső zsírmennyiség hiánya máris megoldott. Ha pedig valaki a margarinok transzzsírsav-tartalma miatt aggódna, akkor egy mumustól szintén elbúcsúzhat. Hiszen a modern, asztali margarinok esetében a gyártók a táplálkozástudományi kutatások eredményeinek hatására (mi szerint a transz-zsírsavak kvázi károsabban hatnak az erekre, mint például a sokat szidott szalonna) megváltoztatták az előállítási módot is. Így nem hidrogénezéssel (vagyis a telítetlen zsírsavak telítetté történő „keményítésével") készül a margarin, hanem eleve olyan növényi olajokat alkalmaznak, amelyekben több a telített zsírsav, ezáltal szobahőmérsékleten is szilárdak lesznek az amúgy folyékony olajok.

    Forrás: moho01 / Pixabay

    Persze felmerülhet, hogy az ehhez felhasznált növényi zsírok, mint például a kókusz- vagy a pálmazsír mennyire fenntartható módon kerül kinyerésre, de ez már egy másik történet. Koncentráljunk arra, hogy ezen zsírok mellett a napraforgó-, repce-, szója-, kukoricacsíra-olaj, vagy éppen a szőlőmagolaj és az olívaolaj is a receptúra része lehet.

    Olvassunk, jól járunk vele!

    Az mindenképpen előny, hogy az ún. transzzsírsav rendelet hatására a hidrogénezéssel keményített olajok mennyisége drasztikusan csökkent a boltok kínálatában, ami a szívünk, ereink egészsége szempontjából nem elhanyagolható eredmény. Ettől függetlenül azért legyünk résen, mert ha a szendvicsünkre kent margarin transzzsírsav-tartalma már szinte elenyésző, ettől függetlenül számos csomagolt, félkész, késztermék, és zömmel édesipari termék összetevői között megtaláljuk az ipari célra felhasznált margarinban rejlő részben vagy teljesen hidrogénezett (keményített) növényi olajokat/zsírokat. Ezeket érdemes nem megvenni, vagy csak ritkán, kis mennyiségben fogyasztani.

    Külföldön a vaj is finomabb?

    A tej és az abból készített vaj zsírsav-összetételét jelentősen befolyásolja az állat által elfogyasztott takarmány minősége. Ha megoldható és elérhető a számunkra, szóba jöhet a „bio" vaj vásárlása is. Habár jelentős tápértékbeli különbséget a nem ökológiai gazdálkodásban nevelt állat tejéből készült vajban nem biztos, hogy találunk, ízben már sokkal érezhetőbb ez a különbség. Emiatt eshet olyan jól egy francia vagy osztrák Alpokban szabadon legelő tehén tejéből készült vaj! Bár azért sokat számít már maga a tudat is.

    Forrás: Ulleo / Pixabay

    Táplálékallergiások figyelem!

    Igazolt tejfehérje-allergia esetén a vaj semmiképpen, a margarin is csak körültekintés mellett fogyasztható, tekintve, hogy számos margarin az ízesítés (például a vajíz elérése) érdekében joghurt vagy más tejszármazékot is tartalmazhat. Laktózintorelancia esetén már könnyebb a helyzet, mivel a vaj csak a súlyosabb esetekben kerülendő, de már ez is kapható laktózmentes változatban.

    Mit válasszunk helyette?

    Látható, hogy a vaj vagy margarin között választást több tényező is befolyásolhatja, de még így is eljuthatunk oda, hogy mondjuk, egyiket sem szeretnénk a kenyerünkre kenni. Erre is van lehetőség és megoldás! Kicsit ugyan folyós és maszatos, de az olívaolaj vagy más, hidegen sajtolt olaj is rácsurgatható a kenyérre. De az olajokat akár felhasználhatjuk szendvicskrémekhez, esetleg egy kellően strapabíró turmixgéppel vagy aprítógéppel natúr olajos magvakból is (némi folyadék hozzáadása mellett) készíthetünk kenhető krémet is.

    Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!