Kóstolta már a kreol konyhát? Akkor Mauritius szigetét ne hagyja ki!

A kreol konyha legjavát Mauritiuson kóstolhatják meg, mely a hagyományos afrikai, francia, kínai és indiai konyha kombinációja, és egyben újragondolása. Nyálcsorgató ízkavalkád, amit szinte minden esetben megbolondít a csilipaprika, a szerecsendió és a fahéj íze, valamint az Indiai-óceánból kinőtt kicsiny szigetállam minden helyi terméke és zamatos gyümölcse.

Mauritius konyhájának kialakulása nagyjából 300 évre tekint vissza; ez idő alatt számos különböző kultúrájú ember érkezett ide, akik nemcsak szokásaikat, de főzőtudományukat és határozott ízlésvilágukat is magukkal hozták. Eredetileg nem volt olyan, hogy mauritiusi étel – legalábbis azon kívül, amit a dodó madarak ettek. Ugyanis a sziget egészen addig lakatlan volt, amíg a portugálok rá nem találtak egyik korai felfedezőútjuk során.

Arab katonák hívták fel rá a figyelmüket, akik Dina Arobi néven ismerték; egy 1502-ben készült térképen pedig csak "Az elhagyatott sziget" címszavakkal jelölték. De a portugálok nem maradtak sokáig, átadták a terepet a hollandoknak. Ők hozták be a szigetre a szarvashúst, a cukornádat és az olyan gyümölcsöket, mint a tamarind; a névadás jogán kívül azonban mást nem értek el. Mauritius 1598-ban kapta meg a nevét Maurice van Nassau hercegről. Végül francia és brit gyarmatosítóknak sikerült megtelepednie a szigeten, majd ültetvény kolóniává alakult.

Forrás: pixabay.com

A franciák a főzési technikáikat és a ragu készítés tudományát hagyták a szigeten, de később tőlük érkezett a szerecsendió, a fahéj és a szegfűszeg is. 1830 környékén a brit gyarmatosítók indiai munkásokat fogadtak fel, hogy az itteni cukornád ültetvényeken dolgozzanak. Ők hozták magukkal a híres curry elkészítési módját és alapanyagait, ami ma már „cari" néven fut, illetve ebben az időben lett szigetszerte ismert a biryani tradicionális muszlim étel (azóta ez is változott egy kicsit).

Az önkéntes kínai bevándorlók, akik főleg a dél-kínai Kanton városából érkeztek, erre az ízkavalkádra rátettek még egy lapáttal. Hozták ugyanis a wokban pirítás tudományát és a szójaszószt, valamint a pirított rizst és tésztákat, a töltött táskákat és a tészta leveseket, amik nélkül ma elképzelhetetlen lenne a mauritiusi konyha. Végül mindezek a hatások és ízek, valamint a helyi konyha alapanyagai és az itt termő gyümölcsök, belekerültek egy hatalmas olvasztótégelybe, amiből aztán kialakult a mai mauritiusi kreol konyha, mely egyszerre francia, indiai és kínai.

Forrás: pixabay.com

Mivel a Madagaszkártól 900 kilométerre keletre fekvő sziget klímája egész évben szubtrópusi, vagyis a téli hónapok is kifejezetten melegek májustól novemberig, a nyár pedig rendkívül forró és párás decembertől áprilisig, így napérlelte paradicsom, hagyma, fokhagyma és csili mindig terem a földeken. Éppen ezért ez a négy legfontosabb alapanyaga a mauritiusi konyhának. Ezeket aztán a legtöbbször különböző fűszerekkel főzik össze, és vagy rákot, vagy csirkét vagy valamilyen zöldséget raknak még bele. A rougaille-nek hívott ételt rizzsel vagy sűrű vöröslencse levessel (dhal) tálalják. Az ilyen ételek fűszerei legtöbbször a kurkuma, a fahéj, a kardamom, a gyömbér, a kömény és a szegfűszeg.

Szobájából a medencébe lépne, vagy mezítláb menne az étterembe?
Akkor keressen ez alapján szállást! Több híres hotellánc is üzemeltet szállodákat Mauritiuson. Ha azonban egy olyan helyi cégre kíváncsi, amely nemzetközi színvonalon mérve is négy- és ötcsillagos minősítésű szállodákat üzemeltet, akkor próbálja ki a Beachcomber szállodaláncot! Resortjaik a sziget ikonikus pontjain helyezkednek el, amelyek közül jelenleg tíz működik, három másikat épp felújítanak vagy átalakítanak. Bár láncról beszélünk, minden szállodájuk különböző koncepcióval épült. Van közöttük csak párokat fogadó, elsősorban nászutasoknak tervezett hotel, ahol a szobánkból kilépve rögtön egy hosszan kanyargó medencében találhatjuk magunkat. Aztán van "mezítlábas" koncepcióval épült szálló, ahol az igazi nyaralás jegyében mindenhová lábbeli nélkül mehetünk, akár a top éttermekbe is. Több resortjuk pedig kifejezetten a golfélményekre specializálódott.

A sziget egyik leghíresebb hegyénél, a Morne Brabant lábánál két, különböző vendégkört célzó szállodájuk található – ez a két egység együtt a sziget legnagyobb szálláshelyét adja. A két legtávolabbi végük között nagyjából háromnegyed órányit sétálhatunk, vagy felszállhatunk egy nyitott, elektromos kisbuszra, amiből több is folyamatosan rója az utakat a két resort között.

A Beachcomber hotellánc egyszerre nagyon helyi és nagyon nemzetközi: helyi alapanyagokkal dolgoznak, részt vállalnak a hátrányos helyzetű helyi fiatalok idegenforgalmi szakképzésében, játszóházaikban rendszeresen vendégül látnak helyi gyerekeket a környező településekről is, miközben a szolgáltatásaikban minden a nemzetközi standardoknak megfelelően történik, így egy nagy világutazót sem érhet meglepetés náluk.

Dhal, vöröslencse levesForrás: wikipedia.org / aimee rivers

Egy másik nagyon kedvelt étel a szigeten a vindaye, ami első hallásra kicsit furcsa lehet, de ha jobban odafigyelnek a recept fő összetevőire, nincs kétség, a magyar ecetes halra hasonlít. A sült halat vagy polipot egy mustármag, csilipaprika, fokhagyma, olaj és ecet keverékében elteszik, és melegen, illetve hidegen is fogyasztják. A recept eredetileg azért alakult ki - még a hűtő megjelenése előtt -, hogy a friss tengeri fogást valahogy tartósítani tudják.

Ami pedig az indiai ételeket illeti, a mauritiusi cari az egyik legérdekesebb étel a szigeten. Indiai, meg nem is – ugyanis a legtöbbször kimarad belőle a kókusztej, és a megszokott csirke, burgonya, répa hármasa helyett kacsahús, polip, tintahal és rák kerül bele, illetve olyan európai fűszerek is, mint a kakukkfű.

Az utcáról a legexkluzívabb éttermekbe

A múltban a helyi éttermek vezetői úgy gondolták, hogy az lesz a legjobb, ha elválasztják egymástól az európai, az indiai és a kínai menüsorokat, így mindenki könnyebben megtalálhatja magának a szimpatikus éttermet és ételválasztékot. De mióta egyre több utazó kíváncsi a tipikus kreol konyhára, a vendéglátóhelyek étlapjain feltűntek a helyi jellegzetességek is. Így ma már egy haute-cousine (magas konyhaművészet - a szerk.) étteremben is találkozhatnak cari és hal vindaye változatokkal.

Forrás: pixabay.com

De a tapasztaltabbak azt mondják, a legfinomabb ételeket, még ekkora változások mellett is, az utcán, a tengerparton és az otthoni konyhákban találni. Ezt jól mutatja az is, hogy bár exkluzív üdülőközpontként tartják számon Mauritiust, ahol soha nem áll le az élet; a központtól két utcányira lévő területek estére mind kiürülnek, mivel a családok hazatérnek enni egy jót.

Repülőn Mauritiusra
A KLM heti három járatot üzemeltet Mauritius-ra. Hétfői, csütörtöki és szombati napokon repülnek Dreamliner vagy Boeing 787-9 gépekkel. Budapestről napi három járat közlekedik Amszterdamba, ebből az első kettővel még aznapi csatlakozással folytathatjuk az utunkat Mauritiusra. Az Amszterdamból 17:30-kor induló járat másnap reggel 07:55-kor landol a szigetországban. (X)

Mind a tíz ujjunkat megnyaljuk majd utánuk

Ha családi vacsorára nem is hivatalosak, Mauritius legjobb ételpiacain megtapasztalhatják milyen is a tradicionális étel. Nem árt egy jó vezető az útra, aki megmutatja a legjobb fogásokat, de egyedül is el lehet navigálni az illatozó kifőzdék és gőzölgő leveses kocsik között. Az egyik legjobb ilyen hely, a Port Louis Központi Piac, mely a Corderie utcán húzódik végig. Ajánlott odaérni 9 előtt, hogy elkerüljék a hatalmas tömeget.

Már pirul a tészta a wokbanForrás: Ralu Cohn / Shutterstock

A Rose Hill Piac szintén izgalmas célpont lehet; mivel ez nem annyira keresett, mint a főváros piaca, ezért bármikor körbe lehet nézni és kóstolni pár finomságot. A szerdánként és vasárnaponként nyitvatartó harmadik piacon, a Flacq Marketen minden van, a tarka sálaktól kezdve, a szárított rákokon és egzotikus gyümölcsökön keresztül a gőzölgő dim sum-ig és még sokkal tovább.

Forrás: pixabay.com

Az egyik finomság, amit mindenképpen meg kell kóstolni valamelyik piacon a három közül, vagy az egyik hétvégi piacon a tengerpart mentén, az a dholl puri, amely egy olyan nemzeti étel, amiért a helyiek és a turisták is megvesznek. Mondjuk nem véletlenül, hiszen amilyen egyszerű, olyan finom. A sárgaborsóból készült vékony palacsintatésztába bab- vagy lencse cari-t és paradicsomos, fokhagymás, gyömbéres rougaille-t csavarnak. Mellé pedig savanyított zöldségek és koriander csatni jár. Ellenállhatatlan.

Három tipp, ha gasztrotúrára indulnának Mauritiuson

• Mielőtt neki indulnak egy ízlelőtúrának, nem árt megjegyezni néhány furfangos kifejezést. A szigeten a fűszernövényeket „bredes"-nek hívják, amit „bread"-ként ejtenek ki, mint az angol kenyér szót. Ha tehát kenyeret szeretnének, inkább használják a „dee pen" kifejezést.
• A kreol konyha a legtöbb ételbe tesz plusz chilit is; ha tehát nem szeretnének két perc alatt leizzadni és csuklani, akkor jelezzék jó előre, hogy nem kérnek extra csípősséget. A jelszó: „No chili"!
• Ahogy ma már a legtöbb városnak, szigetnek van gasztrotúrája, úgy Mauritiusnak is van egy. A Taste Buddies Mauritius csapata mesél a sziget múltjáról és jelenéről, miközben megmutatja a legjobb kóstolóhelyeket, piacokat és étkezdéket is.

Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek