Tippek a fenntartható étrendre, amelyektől mindenki jobban érzi majd magát

    Ilyenkor januárban még tart az új évi lendület, ezért érdemes az újévi fogadalmak között nemcsak magunkra, de a környezetünkre, annak védelmére is koncentrálni. Az utóbbi idő egyre felkapottabb témája a fenntartható étrend, amire az év minden napján, kicsiknek, nagyoknak is illik odafigyelnie, mert közös ügyünk és érdekünk.

    Vannak olyan témák, amikről nem lehet eleget hallani, olvasni, de az elmélet mellett még fontosabb a gyakorlatra is fókuszálni. A januári újdonságok és energiadömping pedig alkalmas arra is, hogy egy mindenkit érintő téma, a fenntartható étrend érdekében tegyünk kisebb, nagyobb lépéseket. Magunkért és mindenkiért. Bele kell húznunk, hiszen az Európai Unió 2020-ra 20%-kal szeretné csökkenteni az élelmiszerlánc forrásfelhasználását úgy, hogy ösztönzi az élelmiszer fenntarthatóbb termelését és fogyasztását.

    Halat a tányérra, minden formában és mennyiségben!Forrás: Piccia Nerri / Shutterstock

    Hogy mit jelent ez?

    A fenntartható élelmiszertermelés lényegében egy olyan termelési módszer, amely környezetkímélő folyamatokat és rendszereket alkalmaz, amelyek egyrészt megőrzik a nem-megújuló és természeti forrásokat, másrészt gazdaságilag hatékonyak, a munkavállalók, a közösségek és a fogyasztók számára is biztonságosak, és nem veszélyeztetik a következő generációk szükségleteit.

    A fenntartható étrend pedig az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete megfogalmazása szerint olyan, alacsony szintű környezeti hatással járó étrendeket jelöl (mivel nincs egy kizárólagos és mindenható étrend e téren sem), amelyek hozzájárulnak az élelmiszer- és tápanyagbiztonsághoz, valamint az egészséges élethez a jelen és a jövő generációi számára.

    Van ugyanis néhány tény, ami miatt nem mehet el senki sem tétlenül a Föld és az emberiség jelenje, jövője mellett. Egyre nagyobb problémát, vagyis inkább megoldandó feladatot jelent, hogy nő a világ népessége. Jelenleg közel 7,3 milliárdan lakunk a Földön, a becslések szerint 2050-re már akár 9 milliárdnál is többen leszünk. Napjainkban nagy kihívást jelent ennyi ember élelmiszerellátását biztosítani.

    De már most tenni kell azért, hogy ez valóban fenntartható legyen! A jelenlegi tendenciák mellett alig 30 év alatt 70%-kal kell növelnünk az élelmiszertermelést, hogy mindenkinek elegendő tápanyag álljon a rendelkezésére. A bajok ott kezdődnek, hogy egyre kevesebb a termelésre rendelkezésre álló földterület és víz. Emiatt pedig vissza kell fogni az élelmiszerek előállításához elfogyasztott energia mennyiségét is. Ez akkora előrelátást igényel, ami valóban minden szintet, régiót érint, nemcsak a mezőgazdaságot és az élelmiszer-előállítókat, de az egyes fogyasztókat is.

    Forrás: Schmidt Judit

    Tényleg a hamburger a „hibás"?

    Egyre inkább azt olvashatjuk, hogy ha valamennyire is aggódunk a Föld és az utánunk jövő generációk jövőéért, akkor nem eszünk hamburgert. Pontosabban marhahúst. Ennek magyarázatához egy megértést segítő összehasonlítás következik:

    1 kg lencse megtermesztésének vízigénye 50 liter, 1 kg csirkére vonatkoztatva ez a szám 4325 liter, míg 1 kg marhahúshoz 13 000 liter víz szükséges.Ez igen elgondolkodtató, de persze nem azt jelenti, hogy mostantól soha semmilyen körülmények közt ne együnk marhát. Sokkal inkább azt, hogy legyünk tudatosak, együnk változatosan, és ha csak lehet, fontoljuk meg a mennyiség és a gyakoriság csökkentését. Nem biztos, hogy heti egy-két alkalomnál gyakrabban szükségünk lenne marhahúsra, amikor annyi más alternatívája van (erről később). És ez igaz a többi állati fehérjeforrásra is. Nem, nem kell teljesen vegának lenni, és nem kell végleg elbúcsúznunk a fehérjéktől. Csak kerüljük a túlzásokat! Hiszen számos alternatív fehérjeforrást ismerünk.

    Az Oxford Martin Schoolnak a Világgazdasági Fórum számára (WEF) készített kutatása szerint 2010-ben a marhahús-előállítás az élelmiszer-termeléssel kapcsolatos üvegházhatású gázok kibocsátásának 25%-áért volt felelős. Az alternatív fehérjeforrások azonban jelentősen csökkenthetik ezt a kibocsátást. Ilyen pl. a baromfi, a sertéshús és a hal, de ezek helyettesíthetők a hüvelyesek (bab, borsó, lencse, szója) és olajos magvak fogyasztásával is.

    A dhal egy indiai, száraz hüvelyesekből készülő étel, vöröslencse főzelék vagy levesForrás: Wikipedia / Aimee Rivers

    Aztán ott vannak még a gabonák is, amelyek nemcsak szénhidrátban, de fehérjében is jeleskednek, csak utóbbi nem annyira ismert tény. No, és ne feledjük a sajtot, túrót és tojást, amikhez bár szintén tömeges állattenyésztésre van szükség, már ezekkel is sokat érünk el, ráadásul még a csontjainkért is teszünk valamit. A sor még a rovarokkal is folytatható lenne, mivel egyre nagyobb figyelmet kap a jelentős fehérjetartalmuk, de érthető okokból ez a terület még a marhahús-fogyasztás csökkentését megcélzó propagandánál is jobban kiveri a biztosítékot.

    Felvágott helyett színhúst!

    Azt már az emlékezetes kolbászmizéria előtt is tudtuk, hogy a túlzott vöröshúsevés, vagyis pontosabban a feldolgozott (pácolt, füstölt) vöröshúsok rendszeres fogyasztása (ld. füstölt szalonna, virsli, felvágottak...) megnöveli a vastag-, és végbélrák kockázatát. Vagyis dupla okunk van a mértékletességre és a tudatosságra. Az iparilag feldolgozott húskészítmények fogyasztása helyett válasszuk inkább a színhúsokat, természetesen kisebb mennyiségben, mint eddig. Feltéve, hogy eddig jellemzően heti rendszerességgel ettünk marhát vagy sertést feldolgozott formában. A baromfihús esetében a legideálisabb az lenne, ha tanyasi, házi nevelésű csirkét, pulykát ennénk, bár a nagyvárosokban ez nehezebben megoldható – kivéve, ha találunk egy jó forrást. De ha már eleve nehezebb beszerezni a megfelelő minőségű húst, akkor valószínűleg nem is fogunk belőle olyan gyakran és sokat enni, így a probléma könnyen megoldható. Persze, étterembe, gyorsétkezdébe ettől függetlenül még el lehet jutni, de ott is igyekezzünk minél ritkábban dönteni a tatár beefsteak és a véres vagy well done steak mellett!

    Forrás: Rawpixel.com / Shutterstock

    További tippek a fenntartható étrendhez:

    ♥ Törekedjünk a kevesebb csomagolás használatára, ezzel a kevesebb hulladék termelésére! Például palackos víz helyett kulacsban vigyük magunkkal a vizet vagy a teát, az egyszer használatos zacskók helyett pedig lezárható dobozban vigyük magunkkal a szendvicset!

    ♥ Válasszuk a hosszabb eltarthatóságú élelmiszereket, ezzel is csökkentjük annak a kockázatát, hogy felesleges hulladékként kidobjuk azokat. A maradék ételt hasznosítsuk újra más ételek előállításához, vagy ha lehet, fagyasszuk le későbbre!

    ♥ A bevásárló lista írása is segíthet csökkenteni a felesleges tételek és mennyiségek megvásárlását, ezáltal a túlfogyasztást és a hulladéktermelést.

    ♥ Vásároljunk szezonális és helyben termesztett alapanyagokat! Ezzel az étrendünk vitamin- és ásványianyag-tartalmát is növeljük, hiszen azok mennyisége a szállítás, tárolás során is veszít valamennyit a friss állapothoz képest.

    ♥ Kövessük a már ismert szlogent: tartsunk húsmentes napokat! Nem feltétlenül kell, hogy ez a hétfő legyen. Ez a szokás talán csak most tűnik újnak, de falun és a nagyszüleink, dédszüleink idejében ez volt a természetes, hiszen akkor nehezebb és drágább volt minden nap húshoz jutni. Ma már sokkal elérhetőbb a választék, de a fenti okok miatt érdemes erre visszaszokni. Ismerkedjünk meg a babból, lencséből készült ételekkel, ha esetleg eddig csak ritkán fogyasztottunk volna ilyeneket.

    ♥ Válasszuk a pálmaolajmentes termékeket az esőerdők és az ott élő fajok védelmében! Ez különösen az édességek, nassolnivalók esetében fog nagy kihívás elé állítani bennünket.

    ♥ Fogyasszunk több halat, hetente akár 2-3 alkalommal, de abból is azokat, amelyek fenntartható állományból származnak. Keressük az MSC (Marine Stewardship Council) és a Dolphin safe (tonhalakból készült élelmiszerkészítményeken szokás feltüntetni) emblémával ellátott termékeket!

    Lényegében, ha már eleve elkezdünk tudatosan vásárolni, főzni, étkezni, azzal is sokat teszünk mind a saját egészségünk, mind a környezetünk érdekében. Sosem késő elkezdeni!

    Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!