Hazánk legnagyobb pókjaival futhatnak össze a Kiskunságban túrázók

Ősz elején keresik párjukat hazánk legnagyobb termetű pókfajának képviselői, a szongáriai cselőpókok, amelyek között a nőstények teste akár a 4,5 centimétert, a lábaik fesztávolsága pedig a 10 centiméteres hosszúságot is elérheti – olvasható a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának weboldalán.

A hímek azonban már kisebbek, mintegy 2-2,5 centiméter között változik a testméretük, de nősténytársaikhoz hasonlóan leginkább a szikes élőhelyeket és a kötöttebb homoktalajt kedvelik. A Kiskunságban több helyen is található ilyen, számukra ideális élettér, de akár ezek környezetében a kertekben is megjelenhetnek. Az alábbi példányt, több társával együtt a Péteri-tó kiszáradt medrében fotózta le a nemzeti park egyik munkatársa még szeptember közepén.

Egy szongáriai cselőpók, amely a Péteri-tó kiszáradt medrében bóklászott szeptemberbenForrás: Kiss Mónika / Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

A szakértő szerint a szőrös állatka a farkaspókfélék családjába tartozik, erre utal a szemek elhelyezkedése, amelyekről könnyen beazonosítható ez a pókcsalád. A nagyméretű, központi szempár alatt sorban négy apróbb szem, és az előtest elülső oldalain egy további szempár látható. Alapszínük általában barna, szürke, de egyes példányok lehetnek sötétebbek és világosabbak is. Hatalmas csáprágóik színe világos vagy sötét narancs, alsó és felső részük fekete.

A cselőpókok nem szőnek hálótForrás: Kiss Mónika / Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

A csáprágók látványa már önmagában figyelmeztető jel arra, hogy a marása rendkívül kellemetlen és fájdalmas – állítólag hasonló a lódarázs csípéséhez –, de ha nem piszkáljuk, nem fogjuk meg, akkor egyszerűen megkíméljük magunkat ettől a tapasztalástól. 

A cselőpókok talajba fúrt függőleges lyukakban, üregekben élnek, a többi farkaspókhoz hasonlóan nem szőnek hálót. Zsákmányukat lesből lerohanva ejtik el, napszaktól függetlenül aktívak. Életük nagy részét az üregben és annak környékén töltik, azonban augusztus vége és október eleje felé a hímek elindulnak maguknak párt keresni. És az életük ezzel véget is ér, párzás után ugyanis ezek a hímek elpusztulnak, a megtermékenyített nőstények viszont jövő tavasszal adnak életet utódaiknak.

Forrás: Kiss Mónika / Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

A pókmamák igazi ősanyák, a kispókokat az első vedlésükig a testükön hordozzák, gondozzák. Ám ha véletlenül megzavarjuk őket, az apróságok szanaszét szaladnak róla, majd a veszély megszűntével lassan visszatérnek anyjukra. A szongáriai cselőpók védett, természetvédelmi értéke 5000 forint – hívja fel a figyelmet a nemzeti park munkatársa. 

Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek