Így keletkezett az egyetlen magyar oázis az Alföld közepén

A mintegy 200 méter átmérőjű nagyhegyesi Kráter-tó gödre 1961-ben keletkezett egy gázkitörés nyomán. A kitörés hordalékából egy 12 méteres földsánc jött létre, melyet most erdő borít. A krátert vízzel töltötték fel, és mára az egykori katasztrófa helyszíne családias kirándulóhely lett.

A Kráter-tó mellett emlékhely mesél arról, hogy Nagyhegyes egykor az alföldi földgázkitermelés egyik központja volt, és a hatvan évvel ezelőtti katasztrófa körülményeit is megismerhetjük. A nagyhegyesiek sokáig a közelébe sem mehettek a területnek, mert az a kitermelő cégé volt. 2004-ben került a település tulajdonába, és ezután alakították ki a tó környéki pihenőhelyet – írja a foldjaro.hu.

Csak 17 éve megközelíthető a tó, de azóta a környékbeliek kedvenc kirándulóhelyévé váltForrás: Nabapix/G Nagy Balazs/nagyhegyes.asp.lgov.hu/

De hogyan is történhetett meg ez a katasztrófa? Az 1920-as években Pávai Vajna Ferenc geológus vezetésével az Alföldön is megindult a szénhidrogén-kutatás, melynek "melléktermékeként" született meg a 73 Celsius fokos termálvízre alapuló Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő.

1959. januárjában Nagyhegyes és Hajdúszoboszló között tárták fel a hajdúszoboszlói gázmezőt, ahol a kutak viszonylag kis mélysége, a metángázok jelentős mennyisége, illetve a technológiai fejletlenség a kitermelések kezdeti időszakában komoly gondokat, többek között súlyos gázkitöréseket okozott. A legnagyobb gázkitörés 1961. augusztus 23-án a Hsz 36-jelű kút kitermelése során történt.

Az öngyulladás következtében lángra lobbanó földgáz közel 42 óráig égő, 100 méteres lángoszlopa a 20 kilométerre lévő Debrecenben is nappali fényeket varázsolt az éjszakai égboltra.

A kitörés fellazította a talaj rétegeit, ezáltal a fúrótorony elsüllyedt. A 6 napig nagynyomással feltörő gáz egy több mint 150 méter átmérőjű kráter vájt a földbe, és egy földsáncot emelt maga köré, elfojtva önmagát.

A kráter helyén egy horgászatra is alkalmas, nagyjából 5 méter mély tavacska keletkezett.

A sáncot most erdő borítja, mely zömmel nemes nyárfából áll. Az erdővel övezett kis vízfelület védett, hűvös, párás mikroklímája jelentősen eltér a környező, az időjárásnak jobban kitett szántóföldek klímájától. Nézzék, milyen lenyűgöző látványt nyújt a tavacska az év bárnelyik szakában!

2006-ban a kitörés 45. évfordulója alkalmából az önkormányzat a területet bekerítette és sétányokat, pihenőket alakított ki, valamint a MOL Nyrt-vel közösen egy mini fúrótornyot emelt, és a már korábban említett emléktáblát is ekkor helyezték el – olvasható Nagyhegyes önkormányzat weboldalán.

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek