Különleges hazai váraink, amelyek egytől egyig lenyűgözik a látogatókat

A várak olyan régi koroknak és eseményeknek a helyszínei voltak, amikről mi csak könyvekből ovashatunk. Pedig ha azok az ősrégi falak mesélni tudnának! Ha csak kívülről megcsodáljuk a romos és vastag falaikat, majd a belsejükben sétálva megpróbáljuk elképzelni, hogyan élhettek ott régen az emberek, a történelem szinte ránk telepedik. Most olyan várakat gyűjtöttünk össze, amelyekben felfedeztünk érdekességeket, de nem csak emiatt érdemes meglátogatni őket, hiszen egytől-egyig csodálatosak. Kerekedjenek fel velünk, és járjuk ezeket végig!

Füzéri vár – az ország egyik természeti csodáján áll

A füzéri Várhegy Magyarország természeti csodáinak egyike, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Zempléni-hegység legkeletibb részén, egy meredek oldalú vulkáni kúpon található. A 170 méter magas várhegyből fantasztikus kilátás nyílik.

Forrás: Füzéri Várgondnokság/Wikipedia

A vár egyike az ország kevés olyan magánföldesúri várának, melyről állítható, hogy már a tatárdúlás előtt állt. A 13. század elején építették, így Magyarország legkorábbi kővárainak egyike. Jelentős felújításon esett át 2014 és 2016 között, melynek keretében felépült az úgynevezett Alsó Vár, megújult a Felső Vár Várkápolnája, Palotaszárnya és Alsó bástyája. További információkat ide kattintva olvashatnak. 

Sümegi vár – színvonalas lovasbemutatók helyszíne

Az ország egyik legszebb középkori erődje, ami dacolva a történelem viszontagságaival ma is impozáns látványt nyújt, ahogy a magasan kiemelkedő hegytetőről uralja környezetét. A Nemzeti Várprogram egyik helyszíneként a Várban 2020-tól építkezések folynak, felépül a Keleti-szárny, a Csabi-torony és a hozzájuk kapcsolódó gyilokjáró. Emellett megújulnak és bővülnek a vár kiállításai is.
A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll.

Forrás: sumegvar.hu

Építése több korszakra osztható, a nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán végezték. A karbantartott műemlék későbbi fejlesztései, kiállításai és az idegenforgalmi programok, lovas műsorok egyre több érdeklődőt és turistát vonzottak a Sümegi Várba, amely mára Magyarország egyik legkedveltebb kirándulóhelyévé nőtte ki magát. További információt ide kattintva kaphatnak.

Csókakői vár – a szabálytalanul épített vár, aminek semmi köze a madárhoz

Első írott említése 1290-99 (más forrás szerint 1287) körül kelteződött, amikor a Csákok trencsényi ágából származó II. István vette meg. A vár stratégiailag fontos helyen épült: ellenőrizte a tihanyi apátság alapítólevelében (1051) is szereplő hadiutat. Csókakő vára típusát tekintve szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár. Mint legtöbb várunkat, ezt is többször átépítették, a belső rész 6 méterrel emelkedik az alsó szint fölé. Az épület tojásdad formájú, alsó és felső elkülönített részekre osztott. Hogy el tudjuk képzelni, hogyan is festett a 16. században, elkészítették a rekonstrukcióját, íme!

A vár neve nem a madárhoz köthető, mint elsőre gondolnánk. Nácz József, aki a Vértes vidékét kutatta, azt mondja, a Csóka név az István egyik korabeli becéző formája, és feltételezi, hogy ő lehetett a XIII. században a vár építtetője, aki valószínűleg a Csák nemzetség tagja volt. További információkat ide kattintva olvashatnak. 

Diósgyőri vár – itt található a korabeli Közép-Európa legnagyobb lovagterme

Lépjen be Nagy Lajos király lovagtermébe, és csodálja meg az impozáns boltíveket, a lenyűgöző méreteket, melyek azt a lovagkort idézik, amikor még a Velencei Köztársaság is a magyar uralkodó lábai előtt hevert. A Diósgyőri vár lovagterme a korabeli Közép-Európában az egyik legnagyobb ilyen rendeltetésű csarnok volt, mely a felújításnak köszönhetően visszanyerte régi pompáját. Nagy Lajos itt ünnepelte lengyel királlyá koronázását, és 1381. szeptember 26-án ezek között a falak között írták alá a Velencével való hosszú háborúskodást lezáró békét, amely eseményre maga a velencei dózse is a várba érkezett. A Lovagterem két végében a székelyderzsi templomban fennmaradt freskó két jelenete látható, amelyek Nagy Lajos király példaképének, Szent Lászlónak a kunokkal vívott küzdelmét mutatják be.

Forrás: diosgyorivar.hu

A falakat egész alakos páncélok, királyi címeres zászlók, kardok és pompás női öltözékek díszítik. A mai szemlélőnek a lélegzete is eláll a patinás építészeti megoldások láttán, de a legmegkapóbb talán a Lovagterem egyedi atmoszférája, amely megidézi a lovagkirály hétköznapjait és azt az időszakot, amikor még a Diósgyőri várra figyelt egész Európa. További információkat ide kattintva olvashatnak. 

Siroki vár – az ország legvadregényesebb sziklavára

Magyarország legvadregényesebb sziklavárát a Tarna mentén, a Vár-hegyen lelhetjük meg, de nemcsak a sziklatömb tetejét, hanem belsejét is elfoglalja. A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket is vájtak, melyek várják a kalandok iránt érdeklődő látogatókat. Erődítmény már a honfoglalás utáni időkben is állt a várhegyen, bár meglehetősen kezdetleges formában. A vár végső állapotában két részre oszlott: az öregebb belsővár egészen a hegy tetején magasodott szabálytalan alaprajzzal, belső toronnyal, és köré épült a három ó-olasz bástyával erősített alsóvár.

Forrás: Bata Tamas/sirokivar.hu

A vár különlegessége a fejlett, sziklákba vájt járatrendszer. Az erődítmény legősibb része a felsővárban található lakótorony, erre épült a kisebb, vékonyabb falakkal rendelkező öregtorony, mely az őrség lakhelyéül szolgált. Ezt vették körül falakkal és tornyokkal, valamint belülről gazdasági és lakóépületekkel. További információkat ide kattintva olvashatnak. 

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek