Egy festői vízeséstől a derékmagasságból felhúzott várig – ezért turistáskodjon Miskolcon!

    Tudták, hogy alig derékig ért a diósgyőri vár, amikor 2013-ban egy projekt keretében arra vállalkoztak, hogy teljes valóságában rekonstruálják, és a következő nyár végén mindezt már át is adták? Pedig így volt! Aztán nem sokkal később Miskolc lillafüredi városrészében bejárható függőkertet alakították át, majd egy négy évszakos bisztró éttermet nyitottak, hogy a turisták télen is asztal mellett pisztrángozhassanak. 

    Ma már a Vár utcai gesztenyefák mutatják az utat Nagy Lajos király egykori birtokához, miközben a Bükk hegység fái között szorgalmasan zakatol a kisvasút is, amely Miskolc életre kelt képeslapjához vezeti az utazót: a magasból lezúduló vízeséshez, a tematikus virágszőnyeghez és a színes ladikokat ringató Hámori-tó partjára. Szeptember közepén két napot töltöttünk a városban, mutatjuk, mit láttunk. 

    Zötykölődjön fel Miskolc-Lillafüredre a kisvasúttal!

    Kevés erdei kisvasútról lehet azt mondani, hogy szükség esetén buszpótlóként is megállja a helyét, pedig a lillafüredi kisvasúttal ez többször is megtörtént. Legutóbb például a 2014-es Miskolci Rally idején, amikor a 15-ös buszt kellett pótolnia egy szakaszon, és a buszra váltott menetjegyek a kisvasúti különjáraton is érvényesek voltak. Így történhetett, hogy egy városi buszjegy áráért hazánk egyik legszebb kisvasúti vonalát bejáró szerelvényen lehetett utazni pontosan úgy, ahogyan teszik azt a turisták is már 1929 óta, a Bükk fái között kanyarogva, alagutakban és hidakon átrobogva.

    Forrás: Rogosz Péter / Miskolc.hu

    És bár Miskolc-Lillafüred környékén látható a legtöbb nevezetesség, a kisvonat elzötyög pl. hazánk legrégebbi, több mint 200 éves faszén tüzelésű kohója mellett (Fazola-kohó), megáll a múzeummal is felszerelt Diósgyőri Papírgyárnál - amely a mai napig készít bankjegypapírt -; aki pedig leszáll a Közép-Garadna megállónál, az megnézheti a pisztrángkeltetőt is, ahol egy közeli halsütödében frissen fogott halakat kínálnak papírtálcán tavasztól őszig. A kisvasút útvonaláról és történetéről ebben a korábbi cikkünkben bővebben is olvashat.

    Forrás: Bozsó Gyula / Északerdő Zrt. Facebook

    A sok látnivaló és a közeli nagyváros miatt a lillafüredi kisvasút hazánk egyik legnagyobb forgalmú erdei vasútja, az Indóház Online pl. arról ír, hogy a tavalyi évben rekordot is döntött, közel 260 ezren utaztak vele. 

    Mielőtt azonban a miskolci Dorottya utcai végállomáson felszállnának a szerelvényre, járják körbe a néhány hete elkészült makett parkot is, és keressék meg a város összes, bronzba öntött látnivalóját miniatűr méretben a Palotaszállótól a Pisztrángtelepen át a diósgyőri várig.

    Ez itt pl. a Palotaszálló miniben, amelynek teljes terjedelmű verziójában az 1934-es Meseautó című filmet is forgattákForrás: Travelo

    Travelo tipp: Már most írják be a naptárba, hogy november 22-től ezen a szakaszon ismét robog az ünnepi fényekkel feldíszített Mikulásvonat, amelynek Lillafüred megállójánál idén is egy komplett meseországot rendeznek be. Az állomáson a lappföldi Mikulás miskolci helytartója várja a kiskorúakat, akik a téli birodalom díszletei között egy szabadtéri mesejáték részesei lehetnek. Bár mindez a jelenlegi 23 fokban távolinak tűnik, mi mindenesetre szólunk, mert a jegyek gyorsan fogynak, érdemes azokat előre lefoglalni itt

    Kisvasút jegyára: teljes árú (14 év felett) 3200 forint, gyerekeknek (3-14 év) 2200 forint, családi jegy 7100 forint. Az őszi menetrendet itt találják.

    Ereszkedjen egyre lejjebb a függőkertben!

    Ha azonban leszállnak a vonatról Lillafüred megállónál, nem messze találják a mélybe zúduló Szinva-patakot és egyben azon szakaszát, amelyet hazánk legmagasabb függőleges vízeséseként emlegetnek. A húsz méteres zuhatagot mesterségesen hozták létre a Palotaszálló építésekor, és mivel a vízhozama nagyban függ az esős napok számától, így szárazabb időszakban van, hogy csak szelíden csordogál.  

    Őszi rozsdás idill a zuhatag körülForrás: Rogoszfoto / Miskolc.hu

    A vízesés egyébként télen is különleges látvány, ha fagyos az idő, összefüggő mamutjégcsappá válik. Alatta húzódik az Anna-mésztufabarlang is, amelyhez hasonló az egész világon állítólag csak hat létezik, és amelyben vannak olyan, a turisták elől elzárt részek is, amelyek csak előzetesen beszerzett külön engedéllyel látogathatók.

    LillafüredForrás: Travelo

    Az Anna közelében található a másfél kilométer hosszan bejárható István-barlang is, amely cseppkövei mellett tüdőtágító levegőjéről is híres, és ezért gyógybarlanggá minősítették. Mindkettőt a közel százéves, neoreneszánsz Palotaszálló alatt kialakított függőkerten keresztül lehet megközelíteni: a lefelé vezető, hat teraszt is összekötő sétányon végig botanikai ritkaságok sorakoznak. 

    A sétány tetején támaszkodik a vízesés robaját hallgató József Attila szobra is, akit mindez a látvány annyira megihletett, hogy itt vetette papírra az Óda című versét, amelyet a Palotaszállóban tartott írótalálkozón megismert művészettörténész nőhöz írt. És ha már egyszer megálltak a szobor előtt, nézzék meg egy kicsit alaposabban is, a rávetülő árnyékban egy nő alakja rajzolódik ki a vers soraiból!

    A kis csónakokat ringató Hámori-tóForrás: Travelo

    Aztán ha végigjárták az egyébként wifivel is felszerelt függőkertet, annak bejáratával szemben találják a gyönyörű Hámori-tavat, amelynek partja és színes csónakjai a legendák szerint több romantikus lánykérőt is megihlettek már.

    Csónakázás a Hámori-tavon: felnőtteknek fél óra 500, gyerekeknek 300 forint (6 év alatt ingyenes). A Miskolc-Lillafüreden található függőkert bejárása ingyenes.

    Ebédeljen a pisztrángosnál!

    Az eddigi séta során elégetett kalóriákat remek falatokkal tudják majd pótolni a Vendéglő a Pisztrángoshoz nevű étteremben, amely a Hámori-tó mellett vezető úton kb. egy kilométeres sétára található a függőkerttől. A hely minden nap délben nyit, a vendégek délután háromig egymásnak adják a most már beépített terasz kilincsét, ami egyben azt is jelenti, hogy érdemes vagy ezt követően érkezni, vagy előre bejelentkezni, és mailben, telefonon asztalt foglalni.

    Lillafüred Vendéglő a PisztrángoshozForrás: www.flickr.com/atiboy/Kalman Attila/Miskolc.hu

    Az éttermet Hoitsy György és felesége Rieger Ágnes viszi, akik a kisvasút Pisztrángtelep megállója közelében már 1991 óta működtetnek szezonálisan egy kis Erdei Halsütödét. Tavaly azonban mertek nagyobbat álmodni, és egy minőségi bisztrókonyhára építő, négy évszakos halas éttermet nyitottak a Hámori-tótól nem messze.

    A Vendéglő a Pisztrángoshoz asztalain így ma már a filézett és szálkátlanított pisztráng mellett pontyot, kecsegét és harcsát is kínálnak, a tányér köretnek szánt helyét pedig grillezett biozöldségek, roppanós kelchips és a puffasztott kapribogyók foglalják el. Csak saját halaikat szolgálják fel az asztalokon, és az ételek ízesítéshez is az általuk gondozott fűszerkertjükből gyűjtik be a növényeket.

    Ilyen zöldség-szonettel tálalják a pisztrángotForrás: Travelo

    A kávéjukat pedig attól a debreceni kézműves kávépörkölő manufaktúrából szerzik be, amely Black Sheep néven épített márkát a gyümölcsös kávékülönlegességek és a minőségi kávészemek helyi pörkölésére. Ha legközelebb egy hortobágyi racka juhot ábrázoló logót találnak a kávéscsészéjükön, akkor hátradőlhetnek, jó helyen vannak, remek feketét fognak kortyolgatni. 

    Akinek azonban nincs ideje a kávézgatásra vagy a hosszabb falatozásra, de füstölt pisztrángra vágyik, az beugorhat ide annak fóliázott kiszereléséért is, amit most már elvitelre is kínálnak.

    Nézzék meg a várat, amely Diósgyőr kellős közepén áll!

    Nem tudni pontosan, hogy mikor épült, de az biztos, hogy 1370-ben már olyan felszereltségű vár állt itt, amelyben akár egy koronázási ceremóniát is meg lehetett tartani. Erre a négy saroktornyos erődre figyelt fel a lovagkirályként emlegetett Nagy Lajos is, aki amolyan víkendházként nézte ki magának a szikladombon talán már a XII. század óta magasodó palotát.

    Ha már abban a korban dolgoztak volna ingatlanügynökök, valószínűleg ők is a vár fekvését, megközelítését és a frekventált útvonal közeli elhelyezkedését emelték volna ki Nagy Lajos számára. Ez az ingatlan ugyanis a Bükk ölelésében, távol a nép zajától (a jobbágyfalutól), és szinte pont félúton feküdt Buda és Krakkó között – márpedig utóbbi a lengyel korona várományosaként fontos szempont volt Nagy Lajosnak. Így történt, hogy 1370-ben már itt tarthatta az ünnepélyes házavatót és egyben itt ülte meg udvarságával együtt lengyel királlyá koronázását is. 

    Nagy Lajos halála után a magyar királynék nyaralóhelye volt a vár, összesen tíz királynő neve váltotta egymást a vár "tulajdoni lapján"Forrás: Travelo

    Ezekben az évtizedekben élte a fénykorát a vár, és már azzal felkerült a világ diplomáciai térképére, hogy itt jegyezték Közép-Európa legnagyobb lovagtermét is. Aztán a vár az ezt követő évszázadok során folyamatosan átépült, előbb várárkot alakítottak köré, aztán ágyútornyokat kapott, majd amikor a XIX. században gazdátlanná, végül teljesen elhagyatottá vált, a környéken élők elhordták köveit saját házaik építéséhez.

    A hatvanas években már csak alig derékmagasságig ért a várfal, innen húzták fel azokat 2013-ban alig tíz hónap alatt, hogy a következő nyár végén már fogadhassák az első várlátogatókat. A sok száz éves eredeti kődarabokat a sötétebb színük miatt ma is könnyen ki lehet szúrni a várfalon.

    Közép-Európa legnagyobb lovagterme: a diplomáciai találkozók és a nagy kérdések eldöntésének helyszíne, utóbbira még ma is bérelhető ez a teremForrás: Travelo

    Ma Nagy Lajos és a később uralkodó Mátyás korának megfelelő ruhába öltöztetett animátorok és tárlatvezetők mutatják az utat a lovagteremből indulva a királynői hálón át egészen a vár alsó szintjén található mesterségek műhelyéig, ahol az a várnép dolgozott, akik munkájának köszönhetően olyan kényelemben élhettek a felső szinten, ahogyan azt ma is láthatjuk.  

    Az összes bútort korabeli festmények és kódexek képei alapján rekonstruálták Ferencz István Kossuth-díjas belső építész tervei alapján, és mindet szándékosan úgy tervezték, hogy minél közelebb vigyék a látogatóhoz. Ezért csak nagyon kevés berendezést kerítettek el kordonnal, bármelyiket meg lehet tapintani, érezni lehet az anyagát, és a kárpitokkal, szőnyegekkel felszerelt falak között egy-egy reneszánsz bölcsőszékbe ülve akár a középkori várban megélt mindennapok hangulatából és a bútorokból áradó diófa illatából is lehet szippantani egy jót.

    A minden szögből fotogén Diósgyőri várForrás: Rogosz Péter / Miskolc.hu

    Persze az időutazást a termekben asztal nagyságú érintőképernyős panelek is segítik, amelyeken a vár történetéről és a korabeli szokásokról lehet érdekességeket megtudni. Hétvégente a fűszermester avatja be a látogatókat várkert titkaiba, a rondella felső szintjén pedig napközben többször is egy látványos, 3D hatású, körpanorámás animációt vetítenek a vár történetéről a bástya belső falára. Mindemellett számos kütyü, installáció és program segíti a kiskorúak figyelmét is lekötni – és bebizonyítani, hogy ennek a várnak ma is minden négyzetmétere él. 

    Ha pedig ezek után megéheztek, keressék meg a vár középkori éttermét, ahol megidézhetik a királyi lakomák hangulatát. A szomszédos, XVIII. században épült intézői házban pedig - amelyben Déryné Széppataki Róza élete utolsó 15 évét töltötte - a diósgyőri vár kertjére nézve kiadó szobát is találnak.

    Beatrix királyné hobbijait a sakkasztal és a hárfa jelzi a királynői palotateremben, ugyanakkor gasztroforradalmáságáról is regélnek a vár falai. Ő hozta hazánkban divatba a marcipánt, számos fűszert, a fehér lisztből sütött kalácsot, és neki köszönhetjük a mai formájú, már nem lepényszerűen lapos, hanem vekniszerűen duci kenyeret isForrás: Miskolc.hu

    Travelo tipp: Október 20-án az alkímia ősi tudományának világába vezetik be a várlátogatókat. Aki kíváncsi arra, hogy milyen bájitalokat készítettek egykoriban a boszorkányok, milyen növényeknek tulajdonítottak varázserőt, és azokat, hogyan lehetett a rontások, átkok kivédésére használni, akkor az mindenképp erre az októberi hétvégére időzítse a látogatást! Bővebben a programról itt olvashatnak.

    Vár belépő: felnőtt 1500, gyerek és nyugdíjas 1200 forint
    Nyitvatartás: október 31-ig 9 és 18 óra között, novembertől március 31-ig 9-től 17 óráig 

    Lapozgassák végig a látványterveket, ilyen lesz hamarosan a vár, amely körüli árokban ismét víz csordogál majd!Forrás: Miskolc.hu

    A városban a Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal vendégeként járhattunk.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!