Buszpótló kisvasút, amin minden miskolci utazott

    Őskohó, vízesés, cseppkőbarlang, pisztrángkeltető, Palotaszálló: szombaton tartja kisvasúti napját a lillafüredi erdei vasút.

    Bár sorozatunk korábbi részeiből úgy tűnhet, nem csak eldugott, turisztikailag kevésbé frekventált helyeken vezet kisvasút. Vannak utasforgalmi, megközelíthetőségi szempontból szerencsésebb vonalak is. Ezek közé tartoznak az Északerdő bükki vonalai, amelyek Miskolcról indulnak.

    A húszas évek óta imádják a turisták

    A kisvasút története nem követi a szokványos sémát: csupán az első világháború után épült meg. Magyarország erdőségeinek jelentős része az újonnan meghúzott határokon kívül maradt, és szükségessé vált a Bükk erdeinek kitermelése. A kilenc hónapos, gyors építkezés után már 1920-ban átadták a ma is üzemelő lillafüredi fővonalat, amelyen három évvel később már a személyszállítás is elindult. A turisták nagyon korán, már 1929-ben felfedezték maguknak, amikor átadták a Lux Kálmán tervei alapján épült lillafüredi Palotaszállót.

    Palotaszálló Galéria: Kisvasúti nap LillafüredenFotó: mimi / Travelo

    A szálló megépítése felhelyezte a szállót és környékét a bimbózó magyarországi turizmus térképére. Itt írta egy írókongresszus alkalmával 1933-ban József Attila az Óda című versét, ezután egy évvel pedig itt forgatták a kultikussá vált Meseautó című filmet. A kisvasút megépítését indokolttá tevő teherszállítás a második világháború után fokozatosan csökkent, majd 1994-ben végleg megszűnt. Ezzel párhuzamosan egyes szárnyvonalakat is visszabontottak, mára csak a garadnai (lillafüredi) fővonal és a mahócai szárny maradt meg – utóbbin nincs menetrendszerű személyszállítás.

    A nagyszámú látnivaló, a kedvező megközelíthetőség és a közeli nagyváros révén a kisvasút 200 ezer feletti éves utasszámával Magyarország második legnagyobb forgalmú erdei vasútja. Sőt, 2013-ban az első volt, ám ehhez a szilvásváradi „konkurencia" fekete éve is kellett, jelesül az egyik fő ottani látnivaló, a Fátyol-vízesés időleges kiszáradása.

    Jön a vonat! Galéria: Kisvasúti nap LillafüredenFotó: mimi / Travelo

    A menetrendben főszezonban, már májustól hét vonatpár jár minden nap, amelyek 75 perces ütemben követik egymást, és 55 perc alatt teszik meg a 14 kilométeres távot. Ahogy írtuk, nincs állandó forgalom a megmaradt mahócai szárnyvonalon, ám különleges alkalmakkor, mint például a május 28-ai, nyárköszöntő kisvasúti nap be lehet utazni a papírgyári elágazástól még 55 perces döcögést igénylő szakaszt.

    Látnivalók a vonal mentén

    Lillafüred megállóhoz közel zúdul alá a Szinva-patak Magyarország legmagasabb függőleges vízesésén. A húsz méteres zuhatagot mesterségesen hozták létre a Palotaszálló építésekor – szintén mesterséges a Palotaszálló előtti tó, amelyet a Garadna-patakból duzzasztottak, még 1813-ban a patak vízszintingadozásait kiküszöbölendő. Nincs messze a másfél kilométer hosszú István-barlang sem, amely nem csupán cseppköveiről, de kiváló levegőjéről is nevezetes, utóbbi miatt gyógybarlanggá minősítették.

    Az épített örökség iránt érdeklődők megszállhatnak az este díszkivilágítást kapó a neoreneszánsz Palotaszállóban, amely körül függőkerteket létesítettek, de meg lehet tekinteni az alsóhámori Pele-lakot, amely Herman Ottó emlékházként működik, mivel idősebb korában gyakran nyaralt itt.

    Őskohó Galéria: Kisvasúti nap LillafüredenFotó: mimi / Travelo

    Az aktív kikapcsolódást kedvelők is megtalálhatják számításukat Lillafüreden, a hámori mászófal ugyanis a sziklamászók kedvelt terepe.

    Lillafüred környékén található tehát a legtöbb nevezetesség, ám a vonal más állomásai is tartogatnak látnivalókat. Például Magyarország legrégebbi, több mint 200 éves faszén tüzelésű kohója az újmassai őskohó, amely az építtetőről, Fazola Henrikről nevezett megállónál, a Fazola-kohónál várja az érdeklődőket.

    Közép-Garadna megállónál működik a pisztrángkeltető, amelynek létesítését már 1906-ban, az ide kötődő utolsó magyar polihisztor, Herman Ottó is javasolta, ám 1932-ig kellett várni a megépítéséig. A pisztráng nagyon kényes halfajta, a megfelelő hőmérséklet és oxigéntartalom mellett a vízáramlást is biztosítani kell számára. A telep mellett működik egy halsütő, ahol pár órával a kifogás után, frissen sütik a halat.

    Pisztrángtelep Galéria: Kisvasúti nap LillafüredenFotó: mimi / Travelo

    Nem véletlen, hogy egy erdei vasút mellé települt egy papírgyár, hiszen az alapanyag és a késztermék szállítása is gazdaságosan megoldható. A ma is üzemelő cég neve Diósgyőri Papírgyár Rt., amely ma többek közt bankjegypapírt gyárt. Múzeuma látogatható.

    Buszpótló kisvasút

    Természetesen maga a vasútvonal is látványos, az ország egyik legszebb kisvasúti vonala, mind a Bükk látványa, mind az alagutak, hidak miatt. Érdekesség, hogy a kisvasút több ízben is – egyedülálló módon – működött már buszpótlóként, mivel a miskolci rali idején az Ómassára közlekedő 15-ös buszt egy szakaszon a kisvasút pótolta. Legutóbb 2014-ben volt ilyen alkalom, ekkor a buszra váltott menetjegyek a kisvasúti különjáraton is érvényesek voltak.

    Megy a vonat! Galéria: Kisvasúti nap LillafüredenFotó: mimi / Travelo

    Különleges programmal készül a kisvasút a május 28-ai, szombati kisvasúti napra: a Bükki Nemzeti Park segítségével lehetőség nyílik erősen korlátozott számban – előzetes regisztrációhoz kötve – bejárni az egyébként nem látogatható Lilla-barlangot. A barlangtúra Andókútról indul majd, ahonnan egyórás séta vár a vállalkozókra, akiket játszós ruházatban, elemlámpával várnak a szervezők. Maga az andókúti utazás is élményszámba megy, hiszen ez a ritkán üzemeltetett mahócai mellékvonalon fekszik. Bővebb információk, jelentkezés itt.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!