Ann Pizzorusso amerikai geológus és művészettörténész úgy véli, hogy megtalálta a helyet, amely a festmény hátteréül szolgál - írja a De Morgen holland lap. Nemrég írtunk arról, hogy a világ leghíresebb és leglátogatottabb műalkotása hamarosan költözik. Az okok itt olvashatók.

Pizzorusso, aki korábban Da Vinci Sziklás Madonna című festményének geológiai kutatását végezte, még harminc évvel ezelőtt véletlenül jutott a felismerésre, amikor Leonardo da Vinci rajzai alapján a leccói hegyeket kutatta. „A szállodámból észrevettem, hogy a hegyek úgy néznek ki, mint a Mona Lisa hátterében" – mondta a de Volkskrantnak . "Akkoriban nem kezdtem ezzel semmit, de a jelenlegi kutatást erre a felfedezésre alapoztam."

A korábbi művészettörténeti kutatások azt sugallták, hogy a táj Da Vinci képzeletének szüleménye, illetve más városok ihlették. Az ezt megelőző vizsgálódás a festmény jobb oldalán lévő híd azonosítására összpontosított, amely alapján Bobbio városát tartották a lehetséges helyszínnek.

Pizzorusso szerint azonban a híd bizonyítékként való említése a leggyengébb érv. „Csak Észak-Olaszországban több mint négyszáz ilyen híd létezik. A Bobbio melletti hegyek pedig más típusú kőzetből vannak, így egy kicsit kerekebbek" - szögezte le a szakember.

Leonardo da Vinci festői tevékenysége mellett mérnök, térképész és geológus is volt. Más olasz festőkkel ellentétben nagy figyelmet fordított a természet és a sziklák helyes ábrázolására. „Az olasz iskola képviselői nem foglalkoztak különösebben a növények és a kövek hiteles ábrázolásával, Da Vinci azonban igen. A Sziklás Madonna című festmény valóban olyan növényeket mutat be, amelyek sötét és párás környezetben is jól fejlődnek" – mondta Pizzorusso.  

A Mona Lisa hátterében álló hegyek éppúgy jellemzőek Lecco környékére, ahogyan az Alpokra is. „A környék alpesi hegyei mészkőből vannak, és nem erodálódnak gyorsan, ezért hegyesek maradnak. Ezt láthatod a festményen is" - hangsúlyozta az amerikai szakember.

Michael Kwakkelstein művészettörténész, a firenzei Holland Egyetemközi Művészettörténeti Intézet igazgatója úgy véli,  hogy mély természetismeretei alapján Da Vinci a természethűség illúziójával alkotta újra a tájakat műveiben, de mindig a saját képzeletére támaszkodva. Kwakkelstein szerint nem sok értelme van találgatni, mely valós helyszín szolgálhatott háttérként Mona Lisának.

Pizzorusso azonban úgy véli, a művész festményeinek természethűsége, akár illúzió, akár nem, magáról Da Vinciről is elárul valamit. „Azt akarta, hogy mindenekelőtt olyan geológusként ismerjük meg, aki nagy odafigyeléssel és tisztelettel viseltetik a természet iránt. Azt gondolom, hogy ez üzenet lehet számunkra is, hogy hasonlóan gondolkozzunk" - tette hozzá.

A felbecsülhetetlen eszmei értékű képet a közelmúltban klímaaktivisták igyekeztek megrongálni: levest hajítottak Leonardo da Vinci alkotása felé.