A modern életstílus jelképei: Gyalogoshidak Szolnoktól Torontóig

Manapság a hidak már közel sem csak a közlekedést szolgálják, hiszen egyre inkább a városképet formáló és a gyalogosok által birtokba vett rekreációs helyszínné válnak. Íme néhány szép példa.

Hosszú volt az út a kisebb folyók fölé eszkábált, kezdetleges faépítményektől a mai monstrumokig. Elődeink számos építészeti remeket alkottak, ilyen például a híres velencei Rialto híd. A kifejezetten gyalogosok számára készült átkelők reneszánsza azonban csak az 1990-es években kezdődött, az utóbbi időkben pedig Stockholmtól Torontóig szinte minden nagyvárosban megjelentek a hasonló célt szolgáló függő utak.

A kanadai Torontóban több olyan városi, gyalogos híd is van, melyek ámulatba ejtik a látogatókat. Esténként kivilágítják őket, így tökéletes randi helyszínek, napközben pedig a mesteri kialakításukban lehet gyönyörködni. Ilyen például a Queen Street Viaduct, mely az örök változást hirdeti, a 125 méter hosszú Puente de Luz, vagyis a sárga híd, és a megcsavart üvegből készült CF Toronto Eaton Centre Bridge, hogy csak párat említsünk.

Ezek az építmények nem csak a közlekedési problémákat orvosolják, de sokszor turisztikai látványosságként is szolgálnak, sőt mérnöki-technológiai bravúrnak számítanak. Például a newcastle-i Gateshead Millenium Bridge azért különleges, mert a hajóforgalom zavartalansága érdekében teljes szerkezete 40 fokkal megdönthető, azaz a híd tulajdonképpen összecsukódik, ha egy nagyobb hajó érkezik.

London, Millennium BridgeForrás: Shutterstock

Közép-Európa leghosszabb gyaloghídja pedig éppen hazánkban, Szolnokon ível: a 444 méter hosszú Tiszavirág híd alakját a kérészek szárnyai ihlették.

Szolnok, Tiszavirág hídForrás: Shutterstock

A régi stílusú, masszív átkelők helyett egyre divatosabbak a légiesre tervezett darabok, amelyek többnyire szorosan kapcsolódnak a helyi kulturális élethez, a hagyományokhoz, így egyre több városnak szimbóluma az ott felállított gyaloghíd. Hazánkban is jelképként tekintettek a Batthyány teret és Kossuth teret összekötő hajdani Kossuth hídra - bár ezen nem kizárólag gyalogosok közlekedhettek -, amelynek emlékét ma már csak táblák őrzik a Duna két partján.

A Kossuth híd az 1950-es években. Az előtérben éppen talajkutató fúrás folyik a metróépítéshezForrás: Fortepan / UVATERV

A második világháború pusztításai következtében egyetlen fővárosi átkelőhely sem maradt épen, ezért ideiglenes megoldásként felépítették a Mistéth Endre és Hilvert Elek nevéhez köthető vasbeton pilléres hidat, amelyen kocogótempóban, húsz méteres követési távolsággal járművek is áthaladhattak. 

Ahogy az egykori Kossuth híd a világégést követően az újrakezdés szimbóluma volt, úgy lehet egy mai gyalogoshíd a modern életstílus jelképe, hiszen közelebb hozza a természeti környezethez a városi embereket, segítségével a városlakók új nézőpontból tekinthetnek lakhelyükre. A gyalogoshidakat persze sokszor éppen a kerékpárútvonalak bővítésének igénye, a környezettudatos, egészséges élet- és szemléletmód terjedése hívja életre.

A Tiszavirág híd szárnyaiForrás: Shutterstock/ Attila Jandi

A modern mérnöki megoldások rányomják a bélyegüket a város hangulatára, akár bonyolult fémszerkezetről van szó, akár parkos, természetközeli megoldásról. Vagyis nem csak a helyi különlegességek (például a tiszavirág) adnak ihletet a tervezőknek, a híd szintén hatással van a környezetére.

Kányavári-hídForrás: Inritter/Wikipedia

Ide tartozó, hazai építészeti remek többek között a Kányavári-sziget hídja is, mely a Kis-Balaton felejthetetlen jelképe. A ragasztott gerendákból álló, háromnyílású ívhídat az 1980-as években adták át, és sok év alatt érte el a mai formáját. A fahíd azonban nem csak szép látványt nyújt, megkerülhetetlen építmény mivel csak rajta keresztül tudunk eljutni a szigetre.

Budapesten is jó szolgálatot tenne egy ilyen építmény, nem csoda, hogy időről időre felmerülnek erre vonatkozóan ötletek.

Legutóbb Budapest Város Önkormányzatának pályázata kapcsán születtek új elképzelések a budai oldal és a Margitsziget összekötésére. A projekt valóra válása a rekreációs létesítmények számát is növelné, hiszen egy híd ma már nem feltétlenül hasonlít a hagyományos kő- vagy vasmonstrumokra: akár zöldterületek is boríthatják a felületét.

Mérnöki dilemmák
Egy-egy szerkezet megtervezése számos kihívást rejt magában. London Milleniumi hídját a helyiek csak Imbolygó hídként emlegetik, mert megnyitása után erősen kilengett. Budapesten pedig bármelyik gyalogos tapasztalhatja, milyen erősen tud fújni a dunai szél – vagyis a szakembereknek erre a problémára is megoldást kell találniuk.

Forrás: Bakó Judit/Lakáskultúra

Nyitókép: Gateshead Millenium Bridge, London / Shutterstock.com

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek