A Paradicsom helyszíne

Hogy létezett-e az emberiség bűnbeesésének helyszíne, a Kert, az Édenkert? Nos, a bibliai földi paradicsom, amelyet Isten azért teremtett, hogy az első két ember Ádám és Éva boldogan, gondtalanul és bűntelenül élhessen benne bizonyos feltételezések szerint, létezett. Sajnos a pontos helyszín, bármennyire is kutatták, ma már nem fellelhető, legfeljebb behatárolható. 

A Bibliában található egyetlen fogódzó így szól:  „Folyóvíz jő vala pedig ki Édenből a kert megöntözésére; és onnét elágazik és négy főágra szakad vala. Az elsőnek neve Pison, ez az, amely megkerüli Havilah egész földét... A második folyóvíz neve pedig Gihon; ez az, a mely megkerüli az egész Khús földét. És a harmadik folyóvíz neve Hiddekel; ez az, a mely Assiria hosszában foly. A negyedik folyóvíz pedig az Eufrátes."

Miközben a Pison és Gihon folyók beazonosítása már lehetetlen, addig az Eufrátesz folyóról és Tigrisről tudjuk, hogy ma is átfolynak Irak területén. Igaz, azt már nem lehet tudni, hogy annak idején hol folytak. Hogy miért nem? 

Mert az ember bűnbeesése utáni nagy özönvizet követően olyan jelentős változások mentek végbe, amelyek az egész Földet megváltoztatták. Magyarul, amennyiben létezett is az Édenkert az egykori Mezopotámia területén lehetett, de annak pontos helyszíne elpusztult, és ma már több ezerévnyi föld és homokréteg fedi. 

Még egy érdekesség: ha az Édenkert valóban a Közel-Keleten volt, akkor az sem véletlen, hogy Földünk legnagyobb olajkészletét pont ezen a területen találjuk. Hiszen a kőolaj lebomló szerves anyag felhalmozódása révén jön létre. Logikusnak tűnik, hogy a Föld legbujább vegetációjának lebomlása a bolygó legnagyobb és legjobb minőségű olajkészletét hozta létre.

A Gecsemáné-kert

Ezt a kertet viszonylag könnyű beazonosítani, hiszen Jeruzsálemben egyike a leglátogatottabb turisztikai helyszínnek. A Gecsemáné- vagy Getszemáni-kert az Olajfák hegyének lábánál található ma is, a Biblia szerint Jézus itt bátorította tanítványait, és elfogása előtt itt adott utasításokat nekik, hogy miután őt keresztre feszítik, mit tegyenek.

A kert 1200 négyzetméteres területén élnek a világ valószínűleg legrégebbi olajfái, amelyek még ma is teremnek. A nyolc ősöreg olajfa körülbelül 900 éves lehet, törzsük átmérője 3 méter körüli.
A fák pontos koráról vita folyik, mivel az olajfáknak nincs évgyűrűjük, így életkorukat nem lehet pontosan meghatározni. Kétségtelen viszont, hogy ezek a növények ugyanazoktól a fáktól származnak, amelyek mellett Jézus imádkozott. 

Raffaella Petruccelli olasz botanikus és munkatársai a ma is a kertben található nyolc fa virágporának, leveleinek és termésének genetikáját vizsgálták, és kimutatták, hogy ugyanarról a gyökérről szaporították őket. Emellett Mauro Bernabei olasz régész radiokarbon vizsgálatokat végzett a fák kis darabjain, amelyekből  kiderült, hogy a 12. századból származnak, így a világ legrégebbi élő olajfáiról beszélünk.. A fákat valószínűleg azután ültették el, hogy a keresztesek 1099-ben birtokba vették Jeruzsálemet, és később számos szentélyt és templomot újjáépítettek itt.