Enklávék és exklávék: Bizarr földrajzi zárványok pettyezik a világot

    Az enklávék és exklávék világa minden földrajzbolondot megmozgat: ezek olyan területek, amik más országhoz tartoznak, mint amibe beékelődnek. Európa tele van velük, de a világ más részén is lehet különleges területeket találni. Van, amelyiket földesúri egyezkedések és adásvételek szakítottak ki az anyaországból, mások még mindig a gyarmati örökségek terhét nyögik.

    Ahogy a drágakövekben is előfordulhatnak kémiailag idegen zárványok – amelyek olykor még értékesebbé teszik azokat –, úgy a földrajzban sem számít ritkaságnak, ha egy állam testében őskövületként maradnak meg olyan területek, amik felett nincs fennhatósága. Most nem a területen kívüliséget élvező diplomáciai missziók, követségek telkeire gondolunk, hanem a több parcellától a megyényi, sőt, országnyi területekig, amik beékelődnek egy másik államba. Az alábbi keretes írásunkban egy kis szótárat is mellékeltünk ezekhez, így társaságban könnyen felvághatunk azzal, hogy tudjuk, mi a különbség enklávé és exklávé között.

    Forrás: SevenMaps / Shutterstock
    Mi a különbség?

    ♦ Enklávé: Olyan állam, amelynek területe egy másik állam területébe ékelődött, vagyis csak ennek az államnak a szárazföldi területe veszi körül. Ilyen helyzetben van San Marino vagy a Vatikán, amiket minden irányból Olaszország vesz körül. De létezik félenklávé is, amely akkor áll fenn, ha egy területet egy másik állam vesz körbe, de nem teljesen, mivel mondjuk van tengerpartja.

    ♦ Exklávé: Egy ország (vagy más közigazgatási egység) térben elszakított, különálló területdarabja. Ilyen Kalinyingrád térsége is, ami ugyan Oroszország része, de az anyaországtól elválasztja Belarusz, Litvánia és Lettország. A legnagyobb ilyen terület a világon pedig az 1,7 millió négyzetkilométeres Alaszka, amely Kanada szárazföldje mellett a tengerekkel is határos, és amely az Egyesült Államok exklávéjának számít.

    Ezek a területek szerves történelmi fejlődéssel jöttek létre, vannak, amik még a földesurak korából származó, különféle birtokviták és a következtében újonnan meghúzott határok miatt alakultak így. Az alábbiakban összegyűjtöttük a legérdekesebbeket Európából és a világ többi részéről, ahova (ha egyszer vége a járványnak) el lehet utazni, és meg lehet nézni a fura határokat.

    Zárványok Európában

    Baarle: a belga-holland enklávékáosz

    Aki valaha utánaolvasott az exklávék és enklávék fura világának, az fix, hogy belefutott Baarle-Hertog és Baarle-Nassau párosába. Mit párosába, inkább ölelkező, egymásban elvesző szerelmespárjába! A Nassau végződésű település a holland, a Hertog végű pedig a belga oldala annak a kisvárosnak, amelyet a teljesen őrült határai cafatokra szabdalnak szét.

    Baarle-Nassau, a határ Hollandia és Belgium közöttForrás: Wut_Moppie / Shutterstock

    A térség területeit a középkortól vegyesen uralták a brabanti hercegek, Breda urai és a Nassau-ház nemesei. Adták-vették a területeket, amivel nem is lett volna gond, hiszen a világon minden városban más tulajdonában állnak az egyes parcellák. De amikor megalakult a független Hollandia, majd Belgium, meg kellett húzni a határt. 15 évig vajúdott a határt megállapítani hivatott bizottság, aminek ez lett a vége:

    Baarle-Hertog alapvetően 14 darab, Hollandia területébe ágyazott belga enklávé (ha a fenti szótárt megnézzük, akkor kijelenthetjük büszkén, hogy Belgium számára ezek exklávék!). Hogy még bonyolultabb legyen a képlet, egyes, Hollandiába ágyazott belga területekbe további 8 holland terület ágyazódik be.

    Mióta a határok átjárhatók, ez inkább mókás, mint bajos, vonzza is a turistákat a határvonallal kettészelt házak látványa (a szabály szerint ahhoz az országhoz tartozik a cím, amelyikre a bejárati ajtaja nyílik), az utakra felfestett határjelzések, és persze azok a kávézók, amik teraszán ülve ha túlzottan hintázunk a székkel és hanyatt esünk, lehet, hogy esés közben országot váltunk. Mindenesetre aki le akarja vadászni az összes enklávét és exklávét, annak itt egy kis segítség

    Jungholz: a "nyak" nélküli osztrák falu

    A történelem fura játékot űzött a tiroli községgel, Jungholzcal. Jogilag nem számít exklávénak, mivel egy pár méter széles sáv köti össze Ausztriával. De mivel ez a sáv egy 1636 méteres hegyen vezet át, Jungholz csak Németországon keresztül megközelíthető. A helyiek azt a szlogent használják, hogy "egy darabka Tirol Allgäuban" – ezzel persze nem arra utalnak, hogy a termékek után német áfát kellene fizetniük.

    A mintegy 300 lakosú osztrák Jungholz települése alig 7 négyzetkilométeren fekszikForrás: ChrisE / Wikipedia

    Az egész helyzet oka egyszerűen egy 1342-es ingatlan adásvételi szerződés, amiben egy tiroli úr megvette és tiroli területeihez csatolta Jungholzot, amit egy 1844-es határszerződés is szentesített. Hogy mit csináljunk, ha idevetődünk turistaként? Például nyáron a helyi strand kipróbálása után nézzük meg Tirol egyetlen gyógynövénykertjét – ahol augusztusban nagy gyógynövényvásárt is tartanak –, télen pedig látogassuk meg a helyi kicsi, de családbarát sípályát

    Vennbahn: a német területeket lenyeső exvasút

    Ismét Belgiumba megyünk egy furcsa földrajzi kövületért. A Vennbahn nevű vasút egykor fontos szén- és vasszállítási útvonal volt, az 1880-as években nyitották meg több szakaszban. Ekkor még teljesen Németország területén belül haladt, azonban az első világháborús vereséggel területének egy szeletét át kellett engednie Belgiumnak a vasútvonallal együtt. Az a fura helyzet állt elő (amit a versailles-i békeszerződés is szentesített), hogy a belga fennhatóságú vasút sokszor a megmaradt német területeket is "leszalámizta".

    Vennbahn viaduktForrás: mitifoto / Shutterstock

    Ez a mai napig így van, öt német exklávét vág el az anyaországtól a belga kézen lévő egykori vasútvonal, aminek jelentős részét már felszedték. És itt jön a képbe, hogy miért éri meg turistaként megnézni! Az egykori vasúti viaduktokon és alagutakban ugyanis remekül lehet bicajozni, hisz a vasútvonal helyén kerékpárutat építettek.

    Campione d'Italia: egy csepp Olaszország a svájci hegyekben

    Negyven percnyi autóútra Como városától, a meseszép Luganói-tó partján egy szintén meseszép városka fekszik. Olaszország exklávéja ez, amit Svájc vesz körül minden irányból, és csak Svájc felől megközelíthető. A helyzetet fokozza, hogy a városka egy, a tóba meredeken beszakadó hegyoldalba épült. A Svájcba szorult kis olasz "sziget" a szokásos ingatlanügyi pingponggal alakult ki: a helyi püspök, az apátság és a pápa addig csereberélte a területeket, mígnem Campione 1798-ra, Ticino kanton Svájchoz való csatlakozása idejére egy másik országgal körülvéve találta magát.

    Hogy senki se tévessze el, milyen földön jár, Benito Mussolini olasz diktátor Campione neve után biggyesztette az "olasz" jelzőt, azaz a d'Italiát, ami a mai napig a hivatalos neve a 2000 fős kisvárosnak. Ennek ellenére szinte minden téren Svájchoz igazodtak 2019 végéig, amikor aztán Róma kérésére az Európai Unió 2020. január 1-jén elrendelte Campione Olaszországhoz való visszacsatolását. Tavaly óta tehát a lakosoknak minden téren Olaszországhoz kell igazodniuk, a határellenőrzéstől kezdve a rendszámokig.

    Campione d’Italia olasz exklávé a svájci Ticino kantonban; Olaszországtól a Luganói-tó és a hegyek választják elForrás: Adda83 / Shutterstock

    Ha turistaként erre vetődünk, ne legyünk restek a gyönyörű tájon túrázni. A város látképét egy monumentális modernista épület, az egykori kaszinó uralja, ami pár éve csődöt jelentett, magával rántva a település gazdaságát, ami azóta sem tért magához. Ha azonban jót akarunk enni, érdemes felkeresni Campione Michelin-csillagos éttermét, a Da Candidát, és ha panorámára vágyunk, akkor pedig a város feletti Balcone d'Italia kilátópontot.

    Llívia: a franciaországi katalán kolónia

    Spanyolország törzsterületétől 1,6 kilométerre fekszik a szomszédos Franciaországba ágyazva Llívia. A település ősi erőd volt, a harmincéves háborút lezáró 1659-es szerződés meghagyta a spanyol korona fennhatóságát, miközben a környező falvakat a Francia Királyságnak adta (a közeli Cerdanya-völgy fennhatóságáról igazság szerint csak a szerződés aláírása után tudtak nagy nehezen dönteni). Llívia tehát egyszerre vált exklávévá és enklávévá – attól függ, melyik ország felől nézzük a dolgokat.

    Mivel a Pireneusokban fekszik, számos kirándulási, sportolási (téli és nyári), horgászási lehetőség adódik a környéken, a schengeni övezet miatt pedig a határellenőrzéssel sem kell babrálni. A városkának akad egy szép vára, temploma, patikamúzeuma (állítólag Európa egyik legrégebb óta üzemelő gyógyszertára van itt) és egy 2008-ban nyílt fürdője is, de persze a katalán kultúrában és gasztronómiában is megmerítkezhetünk itt. 

    Llívia spanyolországi település, Girona tartomány exklávéja Franciaország területénForrás: Marcbel / Wikipedia

    További érdekes európai enklávék és exklávék, amiket nem említettünk: Büsingen am Hochrhein (Svájcba ékelt német terület), Međurečje (Szerbiába ékelt bosnyák terület), Brezovica ®umberačka (Szlovéniába ékelt horvát terület), Szanykovo-Medvezse (Belaruszba ékelt orosz terület), illetve Cipruson a brit katonai bázisként működő Dekélia, amelybe négy enklávé ékelődik be: Ormideia és Szilotimbu falva, a sziget legnagyobb erőműve és a ciprusi villamosenergia-ipari vállalat területe, amelyek mind Nagy-Britannia fennhatósága alatt állnak.

    Földrajzi zárványok a világ többi részén

    Madha és Nahva: Az emírségek Ománjába ágyazott emírség

    A tágabb Közel-Kelet is gazdag a fenti földrajzi anomáliákban. Érdemes megemlíteni az azeri-örmény határt, ahol több ilyen is van, és mindegyik valamelyik fél katonai megszállása alatt áll (leszámítva a legnagyobbat, a nahicsevánit). A Közel-Kelettől kicsit távolabb, Belső-Ázsiában pedig a Fergána-völgyben találni ilyen zárványokat, amik vegyesen üzbég, kirgiz vagy tádzsik fennhatóság alatt állnak.

    Mi most Madhát és Nahvát emelnénk ki, amelyeken Omán és az Egyesült Arab Emirátusok osztoznak. Ez a térség az emírségek hegyvidékiesebb, keleti részén található, délre a Muszandam-félszigettől, ami ugyan Ománhoz tartozik, de az Arab Emírségek leszalámizza. Pont ebbe a belógó emírségi területbe ékelődik be egy olyan terület (Madha és környéke), ami Ománhoz tartozik. Hogy még durvább legyen a földrajzi katyvasz, ezen belül egy még kisebb emírségi terület is van, Nahva falva. A környékbeli klánok sokáig vetélkedtek az egyes völgyek-hegyek birtoklásáért, végül az 1930-as és 40-es években a környék emírjei gyakorlatilag megkérdezték a közösségeket, hova tartoznának.

    Az ománi MadhaForrás: Lal Nallath / Shutterstock

    Madha Ománt választotta, mivel a helyiek gazdagabb és stabilabb országnak tartották, így enklávévá váltak. Az ellenenklávé, a kicsi Nahva falva azonban az Arab Emírségeket választotta, a határokat pedig 1969-re rögzítették. A környék egyértelműen a szép kopár hegyek miatt éri meg a látogatást, na meg a völgyekben megbúvó vádik (sivatagi folyómedrek, melyekben csak nagy esőzések idején van víz - a szerk.) és oázisok okán, mint pl. a Sisz-vádi. De nincs messze a tengerpart sem, illetve Fudzsaira városa, ahol a fürdőzés mellett régi erődöt és múzeumot is megnézhetünk. 

    Likoma és Chizumulu: Malawi édesvízi exklávéi

    Afrikában inkább a félenklávék módija működik: ilyen a spanyol fennhatóság alatt álló két, Marokkóba ágyazott városka, Ceuta és Melilla, de nem áll messze a definíciótól az Angolához tartozó Cabinda sem, amit a Kongói Demokratikus Köztársaság választ el az anyaországtól. Afrikából azonban két különleges szigetet választottunk: a Likoma- és a Chizumulu-szigetet, amik a Malawi- (más néven Nyasza-) tavon fekszenek. 

    Azért számítanak exklávénak vagy enklávénak, mert a tó közepén húzódik Malawi és a szomszédos Mozambik határvonala, a szigetek viszont ezen túl, a mozambiki partoknál fekszenek. Mivel Malawihoz tartoznak, a környező vizek viszont Mozambikhoz, így zárványnak számítanak. Ennek oka a gyarmati időkből fakad: az anglikán hittérítők Likoma szigetén létesítettek bázist az 1880-as években, így a sziget a függetlenné váló egykori brit gyarmaté, Malawié maradt (Mozambik portugál gyarmat volt a hetvenes évekig).

    A Malawi-tó a kelet-afrikai Nagy-hasadékvölgy nagy tavai közül a legdélibb, Afrika második legnagyobb víztérfogatú, második legmélyebb és harmadik legnagyobb területű tavaForrás: Radek Borovka / Shutterstock

    Malawinak fontos turisztikai célpontja a két sziget, amelyek körül pazarul lehet búvárkodni, színpompás édesvízi halakkal lehet találkozni, de szórványosan krokodil is előfordul! Akit a kultúra érdekel, nézze meg Afrika egyik legnagyobb, több mint százéves templomát, a Szent Péter-katedrálist a Likoma szigeten, aztán egy kis hajón átkelhet akár Mozambikba is

    Martín García-sziget: az egyesített szigetek

    A malawi szigetekhez hasonlóan Martín García is úgy enklávé, hogy az argentin szigetet idegen felségvizek veszik körül. A gyarmattartó spanyolok és portugálok sokáig cívódtak az Uruguay folyó torkolatában lévő, stratégiailag fontos szigeten, amit végül az utódállamok, Argentína és Uruguay rendeztek el.

    A déli Martín García-sziget az argentinokhoz került, az északi, lakatlan Timoteo Domínguez-sziget pedig maradt Uruguayé. A két szigetet elválasztó vékony csatornát fel is töltötték, így gyakorlatilag egy szárazföldet alkotnak. A történelem átsöpört Martín Garcíán: a polgárháború, az argentin-brazil háború, angol-francia partraszállás és Giuseppe Garibaldi csapatai is beíródtak a históriájába. Börtönében olyanok is raboskodtak, mint Juan Perón, a híres argentin elnök, vagy a II. világháború elején elsüllyesztett német cirkáló, a Graf Spee matrózai.

    Az uruguayi vizeken fekvő Martín García szigetForrás: Origo

    Martín García és uruguayi ikerszigete védett természeti területek, ahol vidrával, vízidisznóval, aligátorral és gímszarvassal is összefuthat az ember. Egy kis település is található itt, ahol a 19. századi erődítményeket, a börtönt, a múzeumot és a világítótornyot érdemes felkeresni, de a helyi kézműves sütiket is ildomos megkóstolni. 

    Point Roberts: az elzárt amerikai félsziget

    Egy ún. félenklávéval zárjuk a cikket, amely - ahogy fentebb említettük - egy olyan terület, ami csak egy másik országból megközelíthető, és egy tenger, tó vagy folyó partján fekszik. Ilyen Point Roberts is, ami a 19. századi határhúzások áldozata lett. A Kanadát birtokló britek és a függetlenedett amerikaiak ugyanis 1818 és 1846 között két részletben megállapodtak arról, hogy az Erdők tavától (Lake of the Woods) nyugatra a 49. hosszúsági fok mentén húzzák meg a határt a Csendes-óceánig. Ez viszont lenyesett egy darabot a Tsawwassen-félszigetből, ami közvetlen a kanadai Vancouvertől délre fekszik.

    A Kanada és USA határán fekvő Point RobertsForrás: Josef Hanus / Shutterstock

    Point Robertsbe egyetlen közúti határátkelőn lehet bejutni a kanadai Deltából, amin a Covid-járvány miatt mostanság elég nehéz átmenni (létesítettek is egy ideiglenes kompot az amerikai szárazföldre, de a település így is óriási bajban van). Point Roberts inkább egy közigazgatási egység, amely voltaképp két kis településből South Beach-ből és Maple Beach-ből áll, a félsziget maradék része park, erdő, golfpálya, de van egy mesterséges öble is, ami jachtkikötőként szolgál. Turistaként jókat kirándulhatunk itt, megnézhetjük például a Monument Parkot a kanadai-amerikai határt jelző, legnyugatabbi obeliszkkel, de persze a fő látványosság a határ túloldalán lévő Vancouver nagyvárosa és a környező monumentális havas hegyvidék. 

     

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!