Az ismert sztereotípia szerint a milánóiak jól öltözöttek, munkamániásak, sznobok, és mindig sietnek. Nem meglepő: hiszen a divat fővárosában és az ország üzleti központjában élnek. De ha olvasóinkat nem csak a pénzügy és a luxusmárkák érdeklik, Milánóba akkor is érdemes ellátogatniuk. Mutatjuk, mi mindent érdemes belesűríteni egy napba, ha Milánóba érkeznek.
1. Milánói dóm
Ha a Google-ben rákeresünk Milánó nevére, a dóm a felugró fotók 99% százalékán egészen biztosan szerepelni fog. A székesegyház méltán népszerű, nemcsak azért, mert a legnagyobb olaszországi gótikus épület, hanem a hihetetlenül aprólékos és bonyolult díszítőelemei miatt is. A latin kereszt alaprajzú templom 11 700 négyzetméternyi területet foglal el, a legmagasabb tornya 108,5 méteres. Mindezt a roppant tömeget több ezer szobor díszíti.
Ezen felül még számos dombormű és csipkés faragvány aprózza tovább a rózsaszín erezetű fehér márványból készült homlokzatot. Ne szalasszuk el megfigyelni a gótika egyik legizgalmasabb kreálmányait: a különféle fantasztikus lényeket ábrázoló, rémisztő és groteszk vízköpőket. Mindenképp menjünk fel a tetőre – ezt lépcsőn vagy lifttel is megtehetjük. Innen közelről vehetjük szemügyre az aprólékos kialakítású tornyocskákat, miközben az egész városra nagyszerű kilátás nyílik.
2. Galleria Vittorio Emanuele II passzázs
Néhány utcára a dómtól egy egészen más világba csöppenünk. Itt találjuk ugyanis Milánó egyik divatközpontját, a Galleria Vittorio Emanuele II passzázst. Az 1867-re elkészült latinkereszt alaprajzú árkádsor olyan luxusmárkáknak ad helyet, mint a Gucci, a Prada vagy a Louis Vuitton. De ha a fényűző üzletek nem annyira kötnek le valakit, az épület miatt akkor is érdemes eljönnie ide. A historizáló reneszánsz homlokzattal és az acélszerkezet által tartott üveg tetővel a passzázs a 19. századi üzletház mintaképe. Akit azonban érdekel a divat, az látogasson el Via Monte Napoleonera és a Via della Spigara is, ahol az összes neves tervező képviseli magát.
A Galleria Vittorio Emanuele II északi végén a Piazza della Scalara érkezünk. Bár maga a tér nem kifejezetten érdekes, itt található a Teatro della Scala híres operaház, amit Stendhal a világ első színházának nevezett. Színpadán olyan híres zeneszerzők darabjait mutatták be, mint Giuseppe Verdi vagy Giacomo Puccini. A homlokzatnál talán érdekesebb az enteriőr, és ha bemegyünk, egy kisebb
múzeumot is megnézhetünk.
3. Castello Sforzesco
A 15. században épült négyzet alaprajzú vár, a Castello Sforzesco, régen a milánói hercegek rezidenciája volt, de volt már védelmi erődítmény és laktanya is. Ma számos múzeumnak ad helyet. Ideális hely a régebbi korok kultúrája iránt érdeklődők számára, az épületben ugyanis hét történeti és művészeti emlékeket bemutató múzeum van.
Egy múzeum a Milánói Hercegség idejéből származó műtárgyakat, egy másik őskori, egy harmadik ókori egyiptomi tárgyakat mutat be, de van még hangszermúzeum is, és egy festménygyűjtemény, ahol olyan világhírű művészek alkotásait tekinthetjük meg, mint Tiziano, Tintoretto vagy Bronzino. Ha csak egy napot töltünk Milánóban, akkor nem valószínű, hogy lesz elég idő a múzeumokra. De a Castello Sforzescot semmiképp sem érdemes kihagyni; már maga a homlokzat is érdekes, ráadásul a vár középső udvarát és a várárkot belépő nélkül is láthatjuk.
4. Nézze meg Leonardo da Vinci Utolsó vacsoráját
Milánó egy legendás művészettörténeti emléket is rejteget, Leonardo da Vinci Utolsó vacsoráját. A Santa Maria delle Grazie-templom refektóriumát, azaz a szerzetesek étkezőhelyét díszítő falfestmény azt a felfokozott hangulatú jelenetet ábrázolja János evangéliumából, amikor Jézus közli az apostolokkal, hogy egyikük hamarosan el fogja árulni őt. Zavarodottság támad az asztalnál: az apostolokon a rémület és az elképedés lesz úrrá. Némelyek izgatottságukban felállnak, mások hevesen gesztikulálva, élénk arcjátékkal fejezik ki zaklatottságukat.
Kevés olyan műalkotás létezik, amiről annyi fejtegetés és értelmezési kísérlet született, mint erről a képről. A festmény állítólagos rejtett üzeneteivel kapcsolatos teóriák elszaporodása Dan Brown 2003-ban megjelent misztikus bűnügyi regényének is köszönhető.
Elképzelhető, hogy Jézus jobbján nem János apostolt, hanem a megváltó feltételezett szeretőjét, Mária Magdolnát látjuk? Vajon a Szent Grál hiányával Leonardo azt üzeni, hogy a Jézus vérét tartalmazó kehely nem egy valós pohár, hanem Mária Magdolna méhe, vagyis a jézusi vérvonal továbbvitele? Az elméletek jó része nyilvánvaló fikció; a festmény mindenesetre kétségtelenül foglalkoztatja az emberek fantáziáját.
Figyeljük meg a perspektíva okos használatát: az összetartó vonalak mind Jézusra irányítják a figyelmet. A rövidülésben ábrázolt oldalfalak mintha kilépnének a festmény síkjából, a nézőt szinte beinvitálva a festmény terébe.
Ha látni szeretnénk a festményt, készüljünk fel rá, hogy már hónapokkal előre meg kell venni a jegyet. Ha nem sikerül, egy túrákat szervező cégen keresztül is bejuthatunk: bár ez sokszor többe kerül, mintha a múzeum honlapján foglalnánk, az ár egy idegenvezetést is tartalmaz.
5. Kávézzon Wes Anderson bárjában!
Aki szereti Wes Anderson filmjeit, annak jó hír, hogy kipróbálhatja, milyen lenne szó szerint belépni az egyik filmjébe. Milánóban ugyanis létezik egy kávézó, a Bar Luce, amit a filmrendező tervezett. A retró belső kialakítás, a padló, az 50-es és 60-as évek popkultúráját idéző színes bútorok a Castello Cavalcanti című rövidfilm képi világát idézik.
A kávézó egyébként egy 1910-es szeszfőzdéből kialakított kortárs művészeti központban, a Fondazione Pradaban van. A régi és újonnan épített részekből álló komplexumhoz egy 24 karátos aranyfóliával burkolt épületrész, az úgynevezett "kísértetjárta ház" is kapcsolódik. Itt kapott helyet az állandó kortárs művészeti gyűjtemény, de az épületben időszakos kiállításokat is rendeznek, és filmvetítéseket és zenei programokat is tartanak.
6. Ha izgalmas dizájnshopra vágynak: Corso Como
Ha már a kortárs kultúránál tartunk, a művészet és a design rajongóinak szinte kötelező ellátogatni a 10 Corso Comoba, ami, ahogy a neve is mutatja, a Corso Como 10. szám alatt van. A hangulatos hely egy butik, kávézó, művészeti galéria és könyvesbolt eklektikus hibridje.
Carla Sozzani, a Vogue magazin főszerkesztőjének a testvére alapította, így nem meglepő, hogy butikjában a legszínvonalasabb tervezők munkái közül válogathatunk. Az épületben lévő Galleria Carla Sozzaniban képzőművészeti, fotó, dizájn- és építészeti kiállításokat nézhetünk meg, a hely saját kiadójában pedig különböző művészeti kiadványokból szemezgethetünk.
7. Ha egy kis lazulásra vágynak, irány a Navigli!
A Naviglio di Grande csatorna környéke mindig nyüzsög: napközben piacok, művészeti galériák és kézműves boltok vonzzák ide a turistákat, késő délután pedig a bároknak és éttermeknek a kanális vizén megcsillannó fényei. A csatorna a középkorban egy nagyobb vízhálózat része volt, amit közlekedésre és áruszállításra használtak. De amikor a villamosok és a vonatok elterjedtek a 20. században, majdnem az összeset lefedték.
Nem mehetünk el innen anélkül, hogy ki ne próbálnánk az olaszokra oly jellemző aperitivot. Ugyanis Észak-Olaszország a hazája ennek az évszázados hagyománynak, Milánóban pedig a Navigli környékén találjuk a legjobb aperitivót felszolgáló helyeket. Hogy miről is van szó? Egy koccintásról és egy kis harapnivalóról még vacsora előtt, hat és nyolc óra között.
Egy öt-tíz eurós beugró fejében választhatunk az étterem koktélkínálatából, és egy ingyenes büfében különféle finomságok közül szemezgethetünk: pizzafalatok, olívabogyók, zöldségek, mártogatósok, tészták, gyümölcsök és édességek. A vacsora levezetéseként pedig figyeljék meg a környék jellegzetes függőfolyosós épületeit, amelyek még a régi Milánó hangulatát idézik.