Riga fantasztikus házaiba vésték a történelmet

Ha a történelmi viharok nem dózerolják le teljesen, egy város szövete megőrzi a korok emlékét az épületein keresztül. Ahogy Budapesten is végigkövethető a római kori amfiteátrumtól a Városligetben épülő múzeumi negyedig a város történelme, úgy a Baltikum talán legfontosabb városára, Rigára is igaz ez. A letteket (és elődeiket, a líveket) boldog-boldogtalan gyarmatosította, de egyenes gerinccel végigcsinálták a történelemnek hívott, Trónok harcához mérhető társasjátékot, hogy a végén elképesztő építészeti csodákkal felvértezett várost kapjanak. Rigában jártunk, szokatlan szemszögből megmutatjuk a várost.

Magyarországról kiindulva az egyik legkevésbé tipikus úti cél a Baltikum. Ha az ember eleve meleg éghajlatra vágyik, délre fog utazni, ha pedig északra menne, akkor a többség Svédország, Norvégia vagy épp a távoli Izland felé veszi az irányt. Pedig a messzi észak észt-lett-litván tengelye rengeteg csodát kínál a hűvösebb térségek kedvelőinek: hatalmas erdőket, számolatlanul sok tavat, hófehér homokos tengerpartokat, középkorias városokat, mély kultúrát és keserédes történelmet.

Május közepén az egyik balti államot, Lettországot céloztuk meg, aminek elején természetesen a fővárost, Rigát fedeztük fel. Ez olyan szempontból nem nagy csoda, hogy a Rigai Nemzetközi Repülőtér az egyetlen légikikötő a három balti államban, ahova Magyarországról jár menetrendszerinti légijárat.  

Rigában nem először járt a Travelo, 2016-ban már rácsodálkoztunk a város elképesztően szépen megőrzött, felújított óvárosára, és a széles skálán mozgó gasztronómiájára. Épp ezért egy új megközelítést választottunk, a történelmen keresztül járjuk be Rigát. A lett főváros ugyanis stratégiai helyzete (a Daugava folyó torkolata) miatt mindig is a birodalmak kereszttüzében volt: uralták a németek, svédek és oroszok is a lettek előtt. Járjuk tehát be Rigát az ikonikus, történelmi épületein keresztül!

A Dóm – érett középkor

Római romot nem tudunk Rigában mutatni, mivel a Római Birodalom még sikerei csúcsán is messze nem tudott elérni Rigáig. Viszont később a vikingek megfordultak erre, a Daugava is része lett a nagy észak-déli kereskedelmi útvonalaknak. A torkolat így település után kiáltott, a betelepülő lív népcsoport meg is alapította Rigát. Aztán befutottak a németek is, akik előbb szép szóval, majd erőszakkal keresztény hitre térítették a pogány líveket, de addigra már majdnem 1200-at írtunk.

A rigai dómForrás: Molnár Zoltán/Travelo

A következő évtizedekben az egyház, valamint a Livóniai Kardtestvérek Rendje uralta a várost és környékét, ekkor épült fel (1211-re) a Dóm, Riga többször átépült, monumentális katedrálisa. Az épületben a szovjet megszállás fél évszázada alatt nem lehetett misézni, a függetlenség óta a lutheránus/evangélikus felekezet tartja itt a miséit, az orgonáikra oly büszke lettek egyik legszebb hangszerének kíséretével.

A Három Fivér Házai – Hanza-kor

Riga, ahogy említettük, a kereskedelmi hálózat elég jelentős ütőerén épült meg. Nem is csoda, hogy csatlakozott 1282-ben a Hanza Ligához. Öntudatos polgárai nagyszerű kereskedővárost építettek fel, aminek pazar példája a Három Fivér legidősebb tagja a Maza Pils utca 17. szám alatt.

Az 1400-as években épült csoda a maga korában biztos nem tűnt ki a többi hasonló épület közül, hisz egyszerű raktár volt. Talán épp ezért maradhatott meg, hogy aztán később hozzátapasszon a tulajdonos család egy lakóházat az 1600-as években, majd még egy barokk épületet kicsivel később. Mindenesetre a legidősebb fivér, a raktár jelenleg Riga egyik legöregebb, nagyobb változtatás nélkül álló háza (ez látható a fotónkon).

A Három Testvér Házainak legrégebbije (pont szemközt) RigábanForrás: Molnár Zoltán/Travelo

A vár – újkor

A reformáció hamar teret nyert az országban, és ekkor elindult valami a püspökök uralmának és a Livóniai Rendnek a hanyatlásával. A város a Német-római Birodalom szabad városa lett, majd némi háborúskodás után a Lengyel-Litván Államszövetség kezére került. Egy újabb háborút követően a svédeké lett, sőt, Svédország egyik legfontosabb városa lett egyből. Tőlük az oroszok marták el, szóval a város és a Daugava partját őrző rigai vár nem kevés ostromot élt át.

A rigai várForrás: Petr Kovalenkov/Shutterstock

Az épületkomplexumot 1330-tól építették ki folyamatosan, minden megszálló erő bővített rajta. A több ostromot átélt, toldozott-foldozott várkastély a 19. századra elvesztette harcászati szerepét, előbb a cári Oroszország rigai kormányzóságának volt a székhelye, később pedig (némi szovjet megszakítással) a lett államfőé. 2013-ban súlyos tűzvész pusztította, évekbe telt az újjáépítése.

Mihails Eizenšteins épületei – századfordulós eklektika

Riga tehát a cári Oroszország egyik legfontosabb városává vált Moszkva és Szentpétervár után, ami nem csorbult semmit az első világháborúig. A város roppant multikulti volt: a lakosság majdnem fele német volt, egyre több lett költözött be, és megjelent az orosz lakosság is. Feléledt a nemzeti öntudat a lettekben, akik az 1905-ös, végül elvetélt polgári forradalomhoz is csatlakoztak.

Mihails Eizenstejns egyik rigai eklektikus háza.Forrás: Molnár Zoltán/Travelo

A huszadik század elején elképesztő ütemben fejlődő városban eklektikus, historizáló és persze szecessziós épületek sorát húzták fel. Az Alberta iela nevű utca házsora egészen elképesztő, de mégis Mihails Eizenšteins épületeit emelnénk ki, aki roppant csipkés, roppant oroszos házakat álmodott Riga szövetébe. Némelyik kék-fehér színekben pompázik, és döbbenetesen részletgazdag szobrok jellemzik – nem csoda, hogy orosz állampolgárok előszeretettel vásároltak itt lakásokat az utóbbi években. Érdemes felemelt fejjel járni Rigában, már ezért is.

A Feketefejűek Háza – a világháborúk kora

Különös módon egy első blikkre nagyon réginek tűnő épületet emelnénk ki következőnek, ami egyben a lett főváros leghíresebbje. Az első világháborút még egész tűrhetően átvészelte a város, a függetlenség két évtizede következett, majd a második világháború alatt az oroszok és a németek egymás között passzolgatták Rigát. Ennek a város kitelepített német, kiirtott zsidó, majd később gulágra hurcolt lett lakossága látta kárát. A konstans bombázások a háború második felében hatalmas károkat okoztak a városban.

A Feketefejűek Háza RigábanForrás: Molnár Zoltán/Travelo

És itt jön be a képbe a Feketefejűek Háza is, amit a főtérrel együtt rommá bombáztak. A szovjetek meglepő módon partnerek voltak rengeteg régi épület újjáépítésében, de a kereskedő guild (kvázi céh) Feketefejűek 14. századi épületének romjait inkább a földig rombolták. Az végül csak a lett függetlenség elnyerése után, 1995-ben épült újjá a semmiből. Manapság pedig minden Rigába látogató turista fő fotótémája, pláne, hogy mekkora kontrasztot mutat a megszállási múzeum mellette lévő brutalista tömbjével.

Lett Nemzeti Könyvtár – modern kor

A lett identitás elnyomása és az oroszok ezreinek betelepítése módosított a lettség önképén, úgyhogy a szovjet összeomlás és a függetlenség 1991-es elnyerése után ráfordultak a nemzeti öntudat újbóli kiépítésére. Ennek egyik eredménye lett a – turisták által méltatlanul elhanyagolt – Daugava bal partján, a 2010-es évek első felében felépített Lett Nemzeti Könyvtár modern tömbje. A bal partot uraló, hullámhegyet formáló hatalmas épület nyilván több mint könyvtár, számos kulturális funkciót betölt. A terveit a 2017-ben elhunyt lett-amerikai Gunnar Birkets készítette, aki többek között a caracasi amerikai nagykövetségért is felelős.

Lett Nemzeti Könyvtár, RigaForrás: Gelia/Shutterstock

A jövő pedig Rigában is hasonlóan fest, mint Budapesten: a földből nőnek ki a modern, új lakóházak, lakóparkok és irodaházak tornyai, miközben kétségbeesett harc zajlik a város épített örökségének megóvásáért. Erre jó példa a védettséget élvező, ezért nem lebontható, zömmel egyemeletes, szibériai településekre emlékeztető deszkaházak sorsa, amik sokasága nagyon lerohadt állapotban van, és senki sem akar rájuk költeni. Pedig ezek is adják Riga savát-borsát, amitől annyira egyedi ez a balti főváros.

Rigába az Air Baltic-kal
Rigába átszállás nélkül, közvetlen járattal tudunk eljutni. Az Air Baltic heti három repülőt indít Budapest és Riga között, amik 1 óra 55 perc alatt megjárják az utat. Rigából átszállással olyan városok és térségek is elérhetők, amik Budapestről közvetlenül nem: Tallinn, Vilnius, Skandinávia, Észak-Európa és Szentpétervár. A környezetbarátok külön örülhetnek, ugyanis a jelenleg legzöldebb géptípusból, az Airbus A220-ból is beszereztek friss gépeket, és Budapestről is ez a típus üzemel.

 

Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek