Mit együnk, ha Rigába tévedünk?

    Mert legyünk őszinték, Riga nem az a város, amelynek a konyhája miatt kelnénk útra. Riga az a város, amelynek konyhája miatt akkor kelünk útra, ha már egyszer megízleltük. Négy évszakos zöldségek, frissen fogott halak, és superfood-ra épülő étlapok. Mutatjuk, hol próbálja ki a lett konyhát.


    Legutóbb fotókon keresztül mutattuk meg a Baltikum Párizsának nevezett Rigát, ezúttal azonban azokat a helyeket gyűjtöttük össze, ahol jó eséllyel gasztro-fronton is találnak valami emlékezeteset. Ezt a hetet Rigában ugyanis – szinkronban az itthoni rendezvényünkkel – egyenesen az éttermeknek szentelték, ahol október 10-től 16-ig a három fogásos menüket 15-20 euróért rendelhetik meg azokban az éttermekben, ahova nem biztos, hogy más hétköznapokon is beengedné pénztárcájuk.

    Riga gyönyörű házaival és tereivel felülről sem lehet betelni
    Galéria: Riga1
    Fotó: rea / Travelo

    Tehát, akkor mit esznek a lettek?

    Na, erről például viszonylag keveset tudtunk meg. Persze azt hozzá kell tenni, hogy helyi idegenvezetőnk körbe kalauzolt minket a zsúfolt helyi piacon, de hogy a letteknél mi a klasszikus vasárnapi rántott szelet, vagy a szerda esti pásztortarhonya, az nem derült ki. Ettől függetlenül nagyon igaz, hogy mindig a piac a legjobb hely a településen élők mindennapi szokásainak feltérképezésére – legyen szó öltözködésről, étkezésről vagy a hagyományok megőrzéséről.

    Így aztán arra mindenképp jó volt, hogy a pékségeknél lássuk a rigai családok nagy becsben tartott, négykilós mélybarna színű magvas rozskenyereit. Vagy, hogy kelet-közép európaiként rácsodálkozzunk a kannabisz nem pszichoaktív rokonára, a kendermagos zsírra, amit úgy árulnak, mint nálunk mondjuk a tepertőkrémet. Ezzel pácolják a húsokat sütés előtt, de van, hogy kenyérre kenik vagy zacskóban árusított magját salátákba keverik.

    Kannabisz mag, a legmenőbb superfood
    Galéria: Mit esznek a lettek?
    Fotó: rea / Travelo

    A rigai központi piac egyébként Európa egyik legnagyobb és legrégebbi darabjának számít, kulturális helyszínként 1997-ben még az UNESCO is felvette világörökségi listájára. A kőépületeire került tetőket az első világháborús német Zeppelin hangárok felső részéből hasznosították újra. Hatalmas területét a piac 1930-as megnyitása után nem sokkal bezárták, hogy a náci uralom használhassa háborús szerelőműhelyként. 1949-től már szovjet hatalom vette át irányítását, és a Szovjetunió egyik jelképes nagyságú vásárcsarnokának számított.

    Halas hangár
    Galéria: Mit esznek a lettek?
    Fotó: rea / Travelo

    A hét minden napján nyitva tartó piac öt hatalmas léghajóhangár-tetős épületében ma elkülönítve találjuk a húsos, a tejtermékes, a zöldséges és a halas csarnokot, és egy mindenes pavilont falatozókkal, kínai portékával és vitrintöltő csecsebecsékkel. A piacon több iroda is szervez kóstolással egybekötött kb. háromórás vezetett túrákat, amelyeken egy négyfős csapatot például 95 euróért, egy tízfőset pedig 120 euróért visznek körbe. (Tényleg csak így zárójelben jegyezzük meg, hogy a rigai piacnak nemcsak Facebook-oldala, de tartalommal gazdagon töltött saját weboldala is van!)

    Ha pedig igazán jó sörökre vágynak, nem fognak csalódni Rigában. Minket az Aldaris sörmúzeumban avattak a lettek sörkészítési művészetébe, aminek körítése nem sokban különbözik a legtöbb nagyobb márkára épülő európai sörgyártól. Bár tény, hogy sörfőzdéjében nemcsak az ízek harmóniájára, de múzeumi részében a kézzel fogható élvezet és a látvány mindenhatóságára is figyeltek.

    Mérsékelten izgalmas régi fotók helyett üvegcsékbe zárt alapanyagokat, régi címkés, a gyártás történeti sorrendjében fakkokba zárt üvegeket találtunk, és a sörös réztartályok belsejét is fényinstallációkkal szerelték fel, hogy látogatás közben lehetőleg az se aludjon el, akit a sör élettörténetéből mindössze az elfogyasztás folyamata érdekel. A világ legnépszerűbb 55 sörfajtáját például a komló, maláta, élesztő és víz arányának megfelelően egy periódusos rendszerbe ágyazták be, amelyből a világ összes söre levezethető.

    Sörmúzeum
    Galéria: Mit esznek a lettek?
    Fotó: rea / Travelo

    A Riga külvárosi részében, Sarkandaugava kerületében található sörmúzeumot vasárnap kivételével minden nap 7 euróért lehet látogatni, de vannak snackfalatokkal párosított, sommelier által vezetett túrák, ahol már több fajta sört is lehet kóstolni. Az árakról bővebben itt.

    És akkor most hova üljek be egy igazi rigai fogásra?

    Erre a kérdésre nehéz jó szívvel válaszolni, mert egy újságírói csoport tagjaként az ember mindig csak feltételezni meri, hogy ugyanezt a minőséget és figyelmességet kapná turistaként is. Mindenesetre a természetközeliség eszméjét ügyesen kihasználó éttermek minket meggyőztek a lett gasztronómia kreatív rafináltságáról.

    Fűszeres panírbundába csomagolt szardíniák a Le Dome étteremben
    Galéria: Mit esznek a lettek?
    Fotó: rea / Travelo

    Mert itt is kiderült, hogy a városba csábító prospektusokban szívesen hangsúlyozott superfoodra épített konyha azért mégiscsak superfoodra épített konyha marad friss, eredeti, natúr ízekkel. Még akkor is, ha a kifejezés száznál is több éves, és mindössze a tápanyagokban gazdag, szervezetünk számára leghasznosabb élelmiszerek csoportját jelenti, amiket egyébként bármikor, bárhol beszerezhetünk. Ilyen szuperétel: a cékla, a rebarbara, az édesburgonya, a zöldborsó, a vöröslencse, a szeder, a cseresznye, a makréla, a szardínia, a méz, a magvak. És még sorolhatnánk több bekezdésen keresztül, de ezek azok, amelyekkel szinte kivétel nélkül tényleg minden alább felsorolt étteremben találkoztunk.

    Kolonade: Abban az étteremben, ahol képesek 72 órán főzni a marhahúst egyetlen fogás kedvéért, ott talán nagyot turistaként sem lehet csalódni. Romantikus énünk még ennél is jobban értékelte azt az egyetlen kisgombóc rebarbara szorbetet, amit ugyan tízszer akkora jégágyban tálaltak, de a séf a saját kertjéből szedett hozzá virágot, hogy díszítésként belefagyassza nekünk. Borlap és étlap árakkal itt.

    Cappuccinonak álcázott habosított zöldborsópüré édesburgonya chipsszel előételként
    Galéria: Mit esznek a lettek?
    Fotó: rea / Travelo

    Le Dome: A rigai Dóm közelében található, a Balti-tengerből és a lett tavakból fogott lepényhaltól kezdve, a kecsegén és tőkehalon át a polip-falatokig bármilyen, korábbi életében úszó élőlényt felszolgálnak, amiket izgalmas ízvilágú szószokkal és friss zöldségekkel, fűszernövényekkel körítenek. Ha igazi halas fogásokra épülő éttermet keresnek, ezt mindenképp fontolják meg, hétvégente ráadásul zongorakíséret mellett költhetik el vacsorájukat. Bővebben itt.

    Valter's: Vidéki hangulat a belváros közepén, amely pont olyan fogásokat kínál, mintha hátsó udvarában egy saját mini gazdasága lenne tehénnel, szárnyasokkal és kecskével. Éléskamrája csak a közeli farmokról beszerzett zöldségekből, húsokból és tejtermékekből áll, mindössze a borsot, a kávét és a sót vásárolja külföldről. Ha házias ízekre és barátságos, vidéki vendéglátóhelyes légkörre vágynak, válasszák ezt az éttermet!

    Muusu: Fagerendákkal tagolt, téglás falborítás, lenvászonból készült függönyök és lámpabúrák – ez a mérsékelt színvilágú, de természetességet sugárzó skandináv hangulatú étterem fogadja vendégeit az óváros egyik XIX. századi épületében. Oldalukon azt hirdetik, hogy Riga egyik legjobb szakácsa a felszolgált ételek garanciája, és ebben tényleg nem lehet nagy túlzás. Menjenek ide, ha valami nagyon különlegeset, nagyon szépen tálalva szeretnének enni. Címet és árakat itt talál.

    Restaurant 3, vagyis a három szakács éttermének desszert szekciója
    Galéria: Mit esznek a lettek?
    Fotó: rea / Travelo

    Restaurant3: És el is érkeztünk ahhoz a helyhez, ami leginkább képviseli a lett konyhára jellemző skandináv vonalat, és ami a XXI. század új hívószavára a természetközeliségre épít. Gombát és vadat az erdőből, magvakat, zöldséget a kertekből, és halakat a tengerből – itt minden tányérra kerülő alapanyag azok természetes élőhelyéről származik, és a termék minden részét felhasználják. Ha szeretik a kreatívan fűszerezett salátákat, a megdöbbentően friss, zöld, intenzív ízeket, akkor az étterem hétvégi brunch-án a helyük, ahol 15 euróért korlátlanul, kifejezetten jót ehetnek.

    És bár foci válogatottunk október 10-én, hétfőn este játszik a lett fővárosban világbajnoki selejtezőt, ha ezek után hirtelen felindulásból Riga felé vennék az irányt, keddi és csütörtöki indulással még találnak jegyeket 110 euró körül az airBaltic járatain.

    Rigába repülne?
    Ma már alig több mint két órás repülőúttal juthatunk el közvetlenül Lettország fővárosába az airBaltic gépein. A Liszt Ferenc repülőtérről tavasztól őszig hetente ötször, a téli időszakban hetente háromszor indulnak járatok. A Budapestről 14:15-kor, a rigai repülőtérről pedig 12:20-kor visszainduló járatokra 60 000 forinttól találunk retúr jegyeket. Az airBaltic Riga, Tallinn és Vilnius közötti járatával pedig akár a teljes Baltikumot is felfedezhetjük!

     

    Újságírónk a Live Riga meghívására az airBaltic gépein jutott el Rigába, a fotókat a Sonytól tesztelésre kapott HX80 kompakt fényképezőgéppel készítette.

    Újabb cikkünk ebben a témában:

    Fikától a rohasztott heringig: ezt kell enni északon - 2016.10.24.
    Surströmming, rohasztott cápa, fika – csak hogy néhány skandináv ínyencséget említsünk. Amellett, hogy egy-egy fogásuk kifejezetten egzotikusnak számít a magyar ízlés számára, ezek az egyszerre misztikus és vonzó országok új szintre emelték az organikus és helyi fogalmát. Skandináv ízélmény-kalauzunk következik.

     

     

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!