Visszahelyezték Kolozsvár belvárosába Erdély második legrégebbi fogadalmi szobrát, a barokk Mária-oszlopot. Kedden délután Szűz Mária szobrának hiteles másolata is felkerült a talapzatra - jelentette be Oláh Emese kolozsvári alpolgármester.

Az emlékmű restaurálási és újjáépítési munkálatait végző Kiss Zoltán Árpád kőrestaurátor az MTI-nek kedden este elmondta: a fogadalmi szobor újjáépítése 90 százalékban készült el, ezután az utolsó simítások következnek.

A következő lépés a három angyalka és ampolna visszahelyezése, és ezzel egyidőben az állványzat bontása, hogy a felkerülő elemek ne sérüljenek. Utána egy utolsó retus és a védőkezelés következik. Utóbbira csak akkor kerülhet sor, ha kiszáradt az emlékmű - mondta Kiss Zoltán Árpád.

Szűz Mária szobra és az emlékmű többi szoboreleme súlyosan sérült az elmúlt évtizedekben, így a szent szobrát és az eredeti angyalkákat múzeumi körülmények között helyezik el. Ezeknek a hiteles másolata lesz látható köztéren.

A 18. századi emlékmű talapzata és a három ampolna ellenben eredetiben látható az Egyetem és Farkas (Mihail Kogalniceanu) utcák találkozásánál kialakított kis téren.

Kiss Zoltán Árpád azt mondta, igyekeznek elkészülni az újjáépítési munkával a december 20-i határidőre. Jelenleg az emlékmű körüli kis tér kialakításán is dolgozik még a kivitelező cég.

Több évtized után került vissza eredeti helyére, a piarista templom elé, ahonnan a főtéri Szent Mihály-templomra néz.

A 18. századi barokk fogadalmi szobrot a román kommunista hatóságok 1959-ben, restaurálása után bontották le azon indokkal, hogy akadályozza a gépkocsiforgalmat. 1961-től az egyik legnagyobb lakótelepen található, két sugárút által közrezárt Szent Péter és Pál apostolok templom kertjében állt, ahol a nagy gépkocsiforgalom miatt alig volt észrevehető.

A fogadalmi szobor belvárosba való visszahelyezéséről 2018-ban döntött a képviselőtestület. Visszaállítása része a Farkas utca és a környező utcák teljes körű felújítását előíró, év végén záruló projektnek.

A Mária-oszlop elkészítésére 1744-ben kötött szerződést Kornis Antal, az erdélyi katolikus arisztokrácia jelentős képviselője Anton Schuschbauer szobrászmesterrel. Az emlékművet hálaadománynak szánta az 1738-ban kezdődött pestisjárvány elmúltáért, írja az MTI.