Rejtélyes kőkorszaki gödrökre bukkantak Angliában

A középső kőkorszakból származó gödrökre bukkantak régészek Angliában, a bedfordshire-i Linmere-ben végzett ásatásokon.

Valahogy így nézhettek ki a kőkorszaki gödrök az egyik feltárást végző múzeum illusztrációja szerintForrás: Museum of London Archaeology/Facebook

A leletek a szakemberek szerint betekintést nyújtanak a korabeli vadászó-gyűjtögető közösségek életébe. A 25 gödör egy vonalban, korabeli vízfolyások mentén helyezkedik el, ami a régészek szerint arra utal, hogy spirituális jelentőségük lehetett.

A linmere-i felfedezés jelentőségét az is jelzi, hogy több ilyen gödröt találtak a feltáráskor, mint bárhol máshol Angliában vagy Wales-ben, beleértve a világhírű Stonehenge-t is.

A szénizotópos kormeghatározás szerint a gödrök 7 700-8 500 évesek lehetnek.

Linmere-ben két fejlesztési projekt keretében végeztek régészeti feltárást. Az egyik feltárást végző Londoni Régészeti Múzeum kutatói szerint nagyon kevés ilyen jelentős, mezolitikumból származó lelőhely található Nagy-Britanniában.

Kőkorszaki gödör, BedfordshireForrás: Museum of London Archaeology/Facebook

Néhány gödörben állatcsontokra, a szarvasmarha ősének, az őstuloknak a csontjaira bukkantak, ami arra utal, hogy ezeket az állatokat elfogyasztották.

Joshua Pollard professzor, a Southamptoni Egyetem tudósa, aki egyebek mellett a Stonehenge-nél is végzett kutatásokat, elmondta, hogy ott is találtak ilyen rejtélyes rendeltetésű gödröket, de a linmere-i lelet azért különösen izgalmas, mert sok gödröt találtak, és ezeknek a gödröknek szokatlanul nagy a mérete is.

Rámutatott, hogy nagy teljesítmény lehetett ekkora gödröket ásni: akár öt méter szélesek és 1,85 méter mélyek, az alakjuk kerek, az oldaluk meredek.

A régészek nem tudják, hogy mire szolgáltak ezek a gödrök. Egyes feltételezések szerint a vadászathoz használhatták vagy élelemtárolásra, de a tudósok az elhelyezkedésük miatt inkább arra hajlanak, hogy valamilyen spirituális jelentőségük lehetett vagy más szerepük, például fontos helyszínt jelöltek meg a tájban.

A mezolitikum idején a Nagy-Britannia nagy részét borító jégtakaró visszahúzódott, a tengerszint megemelkedett, és elvágta a szigetet az európai szárazföldtől. Az átalakulás idejéből származó leletek fontos adalékkal szolgálhatnak a korabeli ősi közösségek életének megismeréséhez - hangsúlyozták a régészek – írja az MTI a The Guardian online kiadása nyomán.

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek