A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum közösségi régészeti programjának egyik önkéntese, Krámli Zoltán bukkant rá fémkeresőjével arra a lelőhelyre, amelyen később másfál száz 16. századból származó kincsleletet tártak fel.

Krámli Zoltán tavaly márciusban fémkeresővel végzett műszeres lelet- és lelőhelyfelderítést Nemesvámos határában, amikor egy meredek, bokrokkal és fákkal benőtt részen, közvetlenül a felszíni avarban ezüstérmékre bukkant. A leletek összegyűjtése után értesítette a múzeumot. A múzeum munkatársainak félnapi kutatás után sikerült a leletegyüttes helyét beazonosítani, majd feltárták a területet.

„A kincslelet 154 darab ezüstérméből, egy díszes ezüstgyűrűből és egy ezüstmedálból áll. A pénzek között nagyrészt 16. századra keltezhető példányok találhatók, a legkorábbi veret 1501–1506 között, míg a legkésőbbi 1601-ben készült. A 154 darab érméből 152 darabot a Magyar Királyság területén vertek (II. Ulászló, II. Lajos, I. Ferdinánd, I. Miksa és Rudolf király denárjai), két darab lengyel területekről került hazánkba." – közölte a Laczkó Dezső Múzeum. Arról, hogy hogyan kerülhettek a kincsek a föld alá a veol.hu oldalán olvashatsz bővebben.

Tavaly augusztusban írtunk arról, hogy 1400 éves arany lelet bukkant elő egy sírból a Kárpát-medence legnagyobb avar kori (6-8. század) temetőjében, Zamárdiban.