A New York kávéház kulcsát anno a Dunába dobták, hogy éjjel-nappal nyitva maradhasson

Képzeljük el, hogy csak néhány évvel vagyunk a 20. század fordulója előtt. A Vígszinház csecsemőkorát éli, üres telkek és malmok között a külvárosnak számító elhagyott és félelmetes Lipótvárosban áll. Körülötte a sáros utcákon bűnöző bandák garázdálkodnak. A fiatal hírlapírók új tanyája a New York kávéház is a külvárosban épül, s még festékszagú.

A márványszobros kávéház egy amerikai biztosítótársaság reklámötlete, mely hamarosan elnyeri a világ legszebb kávéháza címet. A Nagykörutat, mely ma Erzsébet körút néven ismert, szintén abban az évben nyitják meg, amikor az 1896-es millenniumi ünnepségekre készülvén, a gazdagságával kérkedő csilláros kávéház épül. A nagykörúton, melynek helyére néhány évvel korábban még hajózható csatornát terveztek. De ekkor épülnek fel a körúti bérpaloták, a Műcsarnok a Vajdahunyad vár, s az Iparművészeti Múzeum is.

A Nagykörút az Erzsébet körút-Dohány utca kereszteződésénél 1894-ben (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény)Forrás: Tambo a(z) magyar Wikipédia projektből volt - Áthozta Tambo a hu.wikipedia projektből

Budapest döbbenetes fejlődésnek indul – a környék, a város fő ütőerévé válik, felépül a későbbi Andrássy út, alatta a kontinens első földalatti vasútja, pezseg a vállalkozó kedv, a művészeti és irodalmi élet forrong Adyval és a nyugatosokkal a láthatáron.

Az 1894. október 23-án megnyíló kávéházban az akkori közélet, irodalom és művészet legismertebb képviselői tolongtak.

Az anekdota szerint ezen az első napon, egy jókedvű újságírócsoport élén, Molnár Ferenc a Dunába dobta a kávéház kulcsát, hogy az éjjel-nappal nyitva maradhasson.

A kávéház bejárataForrás: Thaler Tamas/Picasa/Wikipedia

Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, Heltai Jenő a kávéház asztalán írják leghíresebb műveiket. De az 1908-ban megjelenő legendás Nyugat, Ady Endre, Ignotus és Osvát Ernő is a kávéház törzsvendégei, akiket minden pincér ismer, akikről minegyikük tudja, hogyan szeretik a fekete kávét.

A karzaton szerkesztette a folyóiratot Osvát, ahol emléktáblája ma is látható. Márványasztalára tették le első írásaikat Móricz és Kosztolányi. De Korda Sándort és Kertész Mihályt is látták még a kövér puttócskák a mennyezeten. Az újságírók asztalánál foglalt helyet minden nap Bródy Sándor, Nagy Endre. A hely híres volt arról is, hogy ha egy vidéki író vagy újságíró a fővárosba jött állást keresni, egyenesen a New York kávéházba igyekezett.

A tálalás is a régi időket idéziForrás: New York Cafe/Facebook

 Az elmúlt 128 évben mindenki megfordult itt, aki az irodalomban, festészetben közéletben fontos volt.

Az olasz reneszánsz stílusban épült, a magas mennyezetről lógó fényes csillárokkal kivilágított kávéházat látványos freskók díszítenek. A velencei tükrökkel, selyem- és bársonykárpitokkal díszített belső tér egészen különleges élményt kínál. Benne ülve kiváltságosnak, gazdagnak érezhetjük magunkat ma is.

A kávéház színpompás belső része, ahol élmény elfogyasztani egy finom ételt vagy akár csak egy kávéra beülniForrás: Thaler Tamas/Picasa/Wikipedia

Bár Budapest ostroma alatt hatalmas üvegablakai betörtek, a falakon golyónyomok éktelenkedtek, a berendezést kifosztották, benne melaszt és krumplit árultak, nem tudták elpusztítani. 1954-ben „Hungária" néven újranyílt. A múlt század hetvenes nyolcvanas éveiben a New York palota elhanyagolt, tönkretett szobáiban szerkesztőségek tanyáztak, melyek újságírói ugyanúgy üldögéltek a márvány asztaloknál, mint a nyugat írói egykor. De bármi történt vele, bár hányszor építették is újra, a New York ma is a világ egyik legszebb kávéháza!

(Forrás: New York Cafe/Facebook, epa.oszk.hu)

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek