Történelmi emlékhellyé avatták a 11. századi királyi központot

A 11. századi királyi központ maradványainak történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelző sztélét avattak a Heves megyei Abasáron - adta hírül a kormany.hu.

Abasári feltárásForrás: mki.gov.hu

Abasár egészen 1522-ig az Aba nemzetség birtoka volt, amely I. Istvántól kapta ezt a területet. A két családot rokoni szálak kapcsolták össze, így kerülhetett Aba Sámuel is trónra 1041-ben, aki feltehetően ide helyezte királyi székhelyét, és 1042-ben bencés kolostort is alapított, melynek romjai ma is láthatók.

A hagyomány szerint itt található az egykori uralkodó végső nyughelye is, de ezt egyelőre a feltárások nem bizonyították, bár az 1950-es években egy bizonyos Dér József a házának építése közben megtalálni vélte a sírt. Mint később kiderült, nem ez volt az egyetlen nyughely a területen. Emellett még az ötvenes években azonosították a településen a bencés monostor és a nemzetségfői központ maradványait.

Az pedig, hogy valójában mi rejtőzött még a sírok mellett Dér József úgynevezett lila háza alatt, csak idén derült ki: a telek nem mást, mint egy 11. századi kerek templom (rotunda) maradványait rejtette, azonban sajnos az is világossá vált, hogy miután korábban a ház alatt nagy alapterületű szőlőfeldolgozót és garázst mélyítettek a földbe, a középkori épület több, mint egyharmadát elpusztították. A rotunda belső oszlopaiból is kettő odalett ezen építkezés során, továbbá az is látszott, hogy az építkezés előtt gépi tereprendezést végeztek, mely során a rotunda akkoriban még biztosan 1 méter magasan álló falait a lábazati kövekig eldózerolták.

Szerencsére alaprajzi szinten így is megmaradt a rotunda kétharmada és a belső oszlopainak egy része – sőt az is látszik a most feltárt maradványokból, hogy a rotundának a keleti oldalán kisméretű félköríves szentélye is lehetett – ennek viszont csak a délkeleti falindítása maradt meg. A 2020 októbere óta zajló feltárások során közel 1800m2 területet kutattunk meg, mely alapján már látjuk, hogy ez a rotunda lehetett az itteni épületegyüttes legkorábbi eleme. Ugyanis az épület sem tájolásában, sem struktúrájában nem illeszkedik az Aba Sámuel által 1042-ben alapított Bencés kolostor épületstruktúrájához – ebből pedig az következik, hogy a rotunda korábbi, mint a kolostor így feltehetően nem Aba Sámuel, hanem egyik őse, talán a név szerint is ismert Pata alapíthatta, Szent István vagy akár még Géza fejedelem korában - olvasható a Magyarságkutató Intézet honlapján.

 

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek