Aki megveszi ezt a virtuális műtárgyat, megsemmisítheti az eredetit

Elárverezik Jean-Michel Basquiat, 1988-ban, 27 évesen elhunyt amerikai művész egyik rajzát, melyet 1986-ban papírra készített. A Free Comb with Pagoda (Ingyen fésű pagodával) című művet ezúttal azonban nem fizikai, hanem virtuális mivoltával, úgynevezett nem helyettesíthető tokenként (NFT) bocsátják licitre.

Forrás: succo/pixabay.com

Az eredeti papírrajzot még 2015-ben egy magángyűjtő vásárolta meg ismeretlen összegért, ez a tárgy azonban lehet, hogy már nem sokáig fog létezni, az új, virtuális tulajdonos ugyanis a jogot is megvásárolja, hogy megsemmisíthesse azt, így a token maradjon a műalkotás „egyetlen létező formája", melyet a művész alapítványa hitelesített 2002-ben. Mindezért az OpenSea piactéren egy egységnyi virtuális ethereumnál kezdődően lehet licitálni, ami körülbelül 2500 dollárnak felel meg.

Az aukciót egy Daystrom névre keresztelt befektetői csoport szponzorálja, mely egy David Bowie által 2000-ben alapított online bankhoz köthető. A Daystrom névtelen alapítói, akik magukat „digitális provokátoroknak" nevezik, online közleményükben azt írták: „Az érték egyre inkább helyettesíthető, felhígult és instabil lett fejlődő metaverzumunkban, ugyanakkor csúcsokat ér el a felhasználók igénye a kizárólagosság iránt. Az NFT eszközei biztosítják ezt a kizárólagosságot, miközben egy teljesen új online értékrendszert hoznak létre, amely korábban elképzelhetetlen volt." Mint hozzáteszik, a "piacokon ma már nem kizárólag konszenzus alapján kereskednek, a névtelenség, a kizárólagosság, a hitelesség és az egyéniség határozza meg az értéket a blockchainen".

NFT太新了,沒有規則,以至很多人都會亂來,起碼我認為是這樣。 上幾周寫過Jean-Michel...

Közzétette: 午夜翻牆 – 2021. április 27., kedd

A Daystrom szerint a tranzakció „megjegyzi a tulajdonjogot", a „sokszorosítási és szellemi tulajdonjogok örökre a legmagasabb ajánlatot tevőre szállnak." Ugyanakkor, mint a kritikusok hozzáteszik, egy műtárgy megvételével nem járnak automatikusan együtt a szellemi tulajdonjogok, a megsemmisítés lehetősége pedig a művész erkölcsi jogaival kapcsolatban is kérdéseket vet fel - olvasható a theartnewspaper.com oldalán, ahol a cikk szerzője hozzáteszi, hogy "nehéz nem képrombolásnak látni az akciót".

Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek