Egy karácsonyi népszokás, Buzsák élő hagyományai és egy magyar népi játék is felkerült az UNESCO listájára

    A Christkindl Spiel, a Bakony és a Balaton-felvidék németek lakta falvainak karácsonyi énekes népszokása és Buzsák élő hagyományai is felkerültek a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. A Jó Megőrzési Gyakorlatok Regiszterére pedig az „Így kell járni..." - Az élményalapú népi játék és néptánc oktatásának pedagógiai módszerét vették fel – olvasható a szerkesztőségünkbe érkezett közleményben.

    Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelyhez eddig 180 ország csatlakozott. Tavaly szeptemberben a járványügyi helyzetre való tekintettel maradt el az új örökségelemek ünnepélyes kihirdetése. Azonban január 22-én, a magyar kultúra napján online formában jelentette be Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár az új örökségelemek és a jó megőrzési gyakorlat jegyzékre kerülését.

    Amit az új örökségekről tudni érdemes:

    Buzsák élő hagyományai: hímzés, faragás és folklór

    A Somogy megyei Buzsák település gazdag népművészetének elemei a buzsáki hímzés, faragás, a néptánc és népdal hagyománya. Három jellegzetes hímzéstípust köthetünk Buzsákhoz. Az öltésfajtákban és geometrikus mintákban gazdag vézást, a fekete alapra hímzett boszorkányost, és az előrajzolás nélkül vágott, rátét hímzéssel készült rátétest, vagy helyi elnevezés szerint bécsist.

    Forrás: Szabadtéri Néprajzi Múzeum

    A buzsáki férfiak legfontosabb és sokáig fennmaradó foglalkozása volt a pásztorkodás, amelyhez pásztorfaragásuk köthető. A pásztorkodás eszközein kívül használati tárgyak is készültek és készülnek ma is fából és szaruból. Jellegzetes buzsáki néptánc a csárdás, amelynek egyes motívumait libegősnek és kopogósnak hívják a faluban.

    Christkindl Spiel, karácsonyi énekes népszokás a Bakony és a Balaton-felvidék németek lakta falvaiban

    A Christkindl Spiel a reformáció idejétől élő karácsonyi énekes népszokás. Magyarországon először a 18. században a Bakony és Balaton-felvidék németek lakta településein jelent meg. A 8-15 éves lányok december 24-én reggeltől éjfélig járják a falut szerepüknek megfelelő viseletbe öltözve, fejdísszel vagy díszes pártával a fejükön. 

    Forrás: Szabadtéri Néprajzi Múzeum

    Minden házba bekopognak, hogy játékukkal vigyék az örömhírt: megszületett a kis Jézus. A német nyelvű, verses, énekes játékukat csengőszóval kísérik. A verseket, énekeket és az egyéb szövegeket a helyi hagyományok szerint a településen fennmaradt variációban tanulják és adják elő a csoportok.

    „Így kell járni..." – az élményalapú népi játék és néptánc oktatásának pedagógiai módszere

    A Balatoni Katalin és Lévai Péter által kifejlesztett pedagógiai program legfőbb célja a magyar népi játék és néptánc világának a megismertetése élményszerű mozgástanulás segítségével a 6-12 év közötti gyermekekkel. A módszer alkalmazói és tanulói empirikus élményeken keresztül sajátítják el a hagyományos népi játékok és tánc elemeit, azok formavilágát, tevékenységi helyeit és funkcióit. A módszer sajátossága az analitikus szemlélet, mely részekre bontja, majd egésszé formálja a magyar néptánc motívumvilágát, ritmikai és szerkezeti törvényszerűségeit, így biztosítva a megismerés legmélyebb szintjét és a valódi elsajátítás lehetőségét.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!