Ezeket a filmeket nézze meg, ha már nagyon vágyik az USA-ba!

    Az utazásokat pótolni igyekvő filmes sorozatunk következő részében az USA-ba csábítjuk olvasóinkat. Szubjektív listánkban olyan filmeket gyűjtöttünk össze, amelyekről úgy gondoltuk, valami jellemzőt mutatnak meg az országból, és azt kreatív, szórakoztató módon teszik. Válogatásunk vegyes: van, amit azért választottunk, mert egy adott város hangulatát adja vissza, míg egy másikat azért, mert egy tipikus államot vagy tájat idéz meg. Tekintve, hogy az ország meglehetősen nagy kiterjedésű, nem tudtunk minden földrajzi egységet lefedni. Meg aztán az USA-hoz hozzátartozik jó néhány elgondolkodtató politikai botrányfilm is, így ezekből is válogattunk, talán pont elvéve a helyet más jó moziktól. A lista tehát szabadon bővíthető, ha van kedvencük, írják meg a cikk alatt kommentben!

    Manhattan/Annie Hall

    Alacsony, szemüveges, szorongó nagyvárosi entellektüel, akinek állandóan a szexen jár az esze, és aki el sem tudja képzelni az életét máshol, mint New Yorkban – Woody Allen nélkül nem is lehetne teljes ez a lista. A humorista, forgatókönyvíró, filmrendező és színész klasszikusnak számító filmjei között ott van pl. az Annie Hall (1977) és a Manhattan (1979), amelyekben közös, hogy megvan bennük az az intellektuális, művészi atmoszféra, ami egyben New York sajátja is. Szereplőik a város utcáin bolyonganak, füstös bárokban, galériákban a művészetről vitáznak, és párkapcsolati gondjaikat elemzik vég nélkül.

    Manhattan, Woody Allen1979 - MGM/imdb

    A Manhattan már a címében is utal rá, hogy a film témája valójában New York maga. A városi látképekben bővelkedő filmet fekete-fehérben forgatták, hogy New York "jól nézzen ki" benne, a nagyvárosi életérzést pedig az amerikai George Gershwin zeneszerző jazz zenéje hozza. Az Annie Hall látvány tekintetében kevésbé művészi, itt kevesebb a városi látkép, több a belvárosi albérletekben és az erkélyen forgatott jelenet, viszont a Woody Allen-féle poénok jobban ülnek ebben a filmben.

    Thelma és Louise

    Az USA egészen más arcát mutatja meg Ridley Scott klasszikusnak számító feminista road-movie-ja, a Thelma és Louise (1991). Ez nem a művészektől nyüzsgő New York, hanem a kietlen, kopár sivatag; az útmenti bárok, motelek és az útonálló stopposok világa. A történet szerint a talpraesett, független pincérnő Louise, és a háziasszony szerepébe, kontrolláló férjébe beleunt barátnője Thelma hétvégi kirándulásra indulnak a hegyekbe, hogy kicsit felrázzák magukat. Az utazás azonban nem várt irányt vesz, amikor egy bárban Louise agyonlövi a Thelmával erőszakoskodó férfit. Innentől kezdve a menekülésről szól az életük az őket köröző rendőrök elől. A két nő Arkansasból indul, és Oklahomán majd Colorado államon keresztül érkezik Arizonába, nagyrészt sivatagos tájakon keresztül.

    imdb (https://www.imdb.com/title/tt0103074/mediaviewer/rm3662693632)

    Bár nem a valós helyszíneken forgatták a filmet, a területre jellemző faház és a tipikus kalapos férfi - Brad Pitt szerepében - abszolút hozza a vadnyugati életérzést. A történet, amelyben az alávetett háziasszony öntudatra ébred, és közveszélyes bűnözővé válik, a Grand Canyonban éri el az érzelmi tetőpontját. A legendás katartikus zárójelenet is elvileg itt történik, bár ezt sem itt, hanem a Dead Horse Point Állami Parkban, Utahban vették fel.

    Grand Canyonsonaal bangera/pixabay

    Miért éppen Alaszka?

    Cicely egy képzeletbeli kisváros Alaszkában, ahol épp annyian élnek, hogy egyetlen bolt és egy kocsma képes eltartani a város lakosait. Itt mindenki mindenkit ismer; az embereknek van idejük a mély beszélgetésekre, és még a rádióból is az élet értelméről szóló filozófiai eszmefuttatások szólnak. De csöppet sem látja a helyet ilyen romantikusan a sorozat (1990-1995) főszereplője, a New Yorkból érkező zsidó orvos, aki nem olvasta el az apróbetűs részt egy tanulmányi ösztöndíjszerződésén, és ezért most Alaszkában kell praktizálnia négy évet, törlesztendő az állami támogatást. 

    Miért éppen Alaszka?CBS Photo Archive/CBS via Getty Images - © 1991 CBS Photo Archive

    Az arrogáns, nagyvárosi élethez szokott orvos eleinte nem tud mit kezdeni a város általa bogarasnak és elmaradottnak ítélt lakóival. Magát felsőbbrendűnek gondolja, de folyamatosan kihívások elé állítja a lakók eltérő látásmódja. Falra tudna mászni például attól, amikor a holisztikus szemléletű testet-lelket egynek tekintő sámánisztikus orvoslással szembesül, de el is gondolkozik saját módszerein. A sorozat minden epizódjára jut egy ehhez hasonló kulturális ellentétekből fakadó konfliktus, amit hihetetlen bájjal, humorral, mindig a szeretet és a tolerancia jegyében simítanak el az alkotók.

    500 nap nyár

    Az 500 nap nyár (2009) egy romantikus dráma, de ahogy a film narrátora rögtön a film elején le is szögezi, nem szerelmesfilm. Egy fiatal, Los Angelesben élő építészmérnök a visszaemlékezésein keresztül egy elbukott kapcsolat történetét meséli el, a szerelmes fiú sóvárgását, csalódását és fájdalmát. Amellett, hogy imádtuk a karaktereket, a színészi alakításokat, a filmzenét és az atmoszférát, ez a film már csak a Los Angelesről készült stílusos felvételei miatt is ide kívánkozott a listára.

    500 nap nyárimdb (https://www.imdb.com/title/tt1022603/mediaviewer/rm3102313217)

    A város nemcsak háttérként van jelen a filmben, az építészet, az építészmérnök főszereplőn keresztül kiemelt szerepet kap. Egy randevún például az álmodozó Tom a művész érzékenységével mesél a nem sokkal korábban Los Angelesbe költözött lánynak a kedvenc épületeiről. A film látványvilágához hozzátartoznak a városról készített építészeti rajzai is, amelyeket végig láthatunk a filmet fejezetekre osztó vágóképeken. Plusz érdekesség, hogy az egyik jelenetet Los Angeles ikonikus épületében, az 1893-ban épült, kovácsoltvas díszeiről ismert Bradbury Building-ben vették fel.

    The Mustang

    Gondolkoztunk rajta, hogy ha már egyszer az Amerikai Egyesült Államokról van szó, egy klasszikus westernfilmet mégiscsak illene megemlítenünk. Végül egy egészen új (2019) és kevésbé ismert film mellett döntöttünk, ami nem igazán nevezhető klasszikus westernnek, de a történet legalább a vadnyugaton játszódik. Egy nevadai börtönben vagyunk, ahol a fizikai erőszak miatt elítélt férfi főhős lehetőséget kap, hogy egy rehabilitációs programban vegyen részt. Egy vad musztángot kell betörnie – mégpedig a legnehezebben kezelhetőt az összes közül –, hogy egy későbbi aukción eladhassák.

    The Mustang (2019)2019 - Focus Features/imdb

    A film leginkább egy pszichológiai dráma: a hirtelen haragú férfi a ló megszelídítésén keresztül a saját indulatai felett szerez uralmat, miközben a ló barátsága által az emberi érzéseivel is kapcsolatba kerül. Mindeközben csodálatos felvételeket láthatunk a vadnyugat szimbólumaként ismert musztángokról, amelyek hóborította hegycsúcsok háttere előtt vágtáznak a végtelen prérin. Nevadában egyébként ma körülbelül 100 ezer musztáng él szabadon, és a börtön-program a valóságban is létezik az állatállomány védelmében hozott állami intézkedések részeként.

    Forrest Gump

    Ezt a filmet senkinek sem kell bemutatni; készítésének idején (1994) óriási bevételeket szerzett világszerte, és azóta is nagy népszerűségnek örvend – bár az utóbbi időben kritikák is érték amiatt, hogy a liberális eszméket negatív színben tünteti fel. Nagy valószínűséggel olvasóink is látták a filmet, amelyben egy átlagnál alacsonyabb intelligenciahányadossal rendelkező férfi életét követhetjük végig, aki sikert sikerre halmoz, futballsztár lesz, háborús hős, válogatott pingpongozó, majd ultramaratoni futó.

    Ez a film két okból is listánkra kívánkozott: egyrészt jól ábrázolja az amerikai álom eszméjét, miszerint bárki bármit elérhet, amit akar, ha elég keményen és kitartóan dolgozik. Másrészt pedig azért, mert a szentimentális történettel egyidőben átismételhetjük a 20. század második felének amerikai történelmét is. A filmben említésre kerül például az, amikor Wallace kormányzó 1962-ben személyesen próbálta megakadályozni, hogy fekete diákok jussanak be az egyetemre.

    Forrest Gump (1994)Paramount Pictures/imdb

    Megjelenik a vietnami háború, a háborúellenes tüntetések Washingtonban, a Kennedy-gyilkosság és a Watergate-botrány is. Felbukkannak az amerikai kultúra jelképei: Elvis Presley, az amerikai futball, a hippi mozgalom és a Washington-emlékmű is. Bár a történelmi utalások csak a poén szintjén jelennek meg, arra éppen jók, hogy egy kis inspirációt adjanak, hogy jobban elmélyedjünk egy-egy témában.

    Politikai botrányfilmek

    A történelmi-politikai események kapcsán több olyan film is eszünkbe jutott, ami egy valós eseményt dolgoz fel korabeli dokumentumok alapján. Időrendben az első ilyen az 1976-os Az elnök emberei című politikai krimi, amiben végigkövetjük, hogyan göngyölítik fel a Washington Post újságírói a Watergate-botrány részleteit, ami aztán Nixon elnök lemondásához vezetett.

    Aztán ott van a 2008-as Milk, amely Kaliforniában játszódik, és Harvey Milk melegjogi aktivista életét mutatja be – az első, homoszexualitását nyíltan vállaló politikusét, akit képviselővé választottak az államban.

    A 2014-es Citizenfour már egy dokumentumfilm, amiben valós időben készült felvételeken keresztül láthatjuk, ahogy 2013-ban a számítógépes szakember és volt CIA alkalmazott Edward Snowden szigorúan titkos dokumentumokat hoz nyilvánosságra, amelyekből kiderül, hogy az amerikai titkosszolgálatok állampolgáraik, sőt, külföldi állampolgárok internetes adatait is gyűjtik.

    De hasonlóan érzékeny témát dolgoz fel a Spotlight – Egy nyomozás részletei című film (2015) is, amelyben a Boston Globe újságírói leplezik le a katolikus egyházon belül széles körben elterjedt szexuális zaklatásokat.

     

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!