Az illatok birodalma sokkal bonyolultabb világ, mint ahogy azt egy drogériában eltöltött félórás szimatolás alapján gondolnánk. Aki parfümöt vagy kölnit visel, az hatással van a környezetére, és az illat is hatással van rá. Az illat lehet vonzó vagy taszító, tehet magabiztossá, esetleg nagyon egyedivé és különlegessé. Története sok ezer éves, számtalan hihetetlen kalanddal, relikviáit pedig illatos múzeumokban őrzik szerte a világon.
Az illatok ereje
Emlékeznek Patrick Süskind a Parfüm című regényére (melynek alcíme az Egy gyilkos története volt)? A középkori Franciaországban játszódó, sokszor hátborzongató regény legdöbbenetesebb oldala kétségkívül az, ahogy a szerző az illatok hatalmáról ír. Arról, hogy egy jól megválasztott parfümmel milyen hatást lehet kiváltani – a címszereplő szociopata pedig él is ezzel a tudással.
Bár a könyv durva túlzásnak tűnik, az nem is kérdés, hogy az illatoknak valóban nagyon erős pszichés hatásuk van – elég, ha olyan alapesetekre gondolunk, mint, hogy egy étel illatától összefut a nyál a szánkban, vagy a levendulacsokor aromájától ellazul az elménk és a testünk. A parfüm státuszszimbólum is lehet, noha csupán pár, illékony csepp az, ami ekkora hatást kelt.
Ha valaki szeretné egy kicsit jobban beleásni magát a parfümkészítés történetébe, akkor ezt egy, a témának dedikált múzeumban teheti meg leginkább, mert bár a neten is van bőven hasznos információ, az illatokat megtapasztalni csakis a helyszínen lehet.
Csipkerózsikát magyar vízzel élesztgették
Az illatok üvegcsékbe zárása több ezer éves sztori. Az ókorban olaj alapú parfümöket készítettek: legtöbbször liliomot, rózsát és levendulát áztattak olajba. Az ókori Egyiptomban Ré napisten „verejtékének" tartották az illatos balzsamokat, az első lepárlót pedig valószínűleg Perzsiában építették.
És itt egy roppant érdekes tény! A középkorban alkohol bázisú parfümöket kezdtek gyártani - az elsők között szerepelt az eau de Hongrie vagy eau de la Reine de Hongrie. A magyar víz, vagy királynévíz a 14. században készült - a legenda szerint Károly Róbert magyar király lengyel felesége, Erzsébet királyné parancsára. A 18. századig hódított a királynévíz Európában; az eredeti recept szerint valószínűleg rozmaringot, kakukkfüvet, mentát és narancsolajat is tartalmazott a keverék, melyet orvosságként is használtak. Sőt, Charles Perrault 17. században megjelent Csipkerózsika történetében is királynévízzel próbálták élesztgetni az alélt hercegkisasszonyt.
Aztán jött a 18. század és az első kölni, mely elsöprő sikert aratott. A Johann Maria Farina által kreált, csupán 5 %-os koncentrációjú illatért I. Napóleon valósággal bolondult, és állítólag tucatszámra rendelte.
A 19. század legizgalmasabb kreálmánya, a Miss Dior egy olyan parfümkészítőnek, Jean Carles-nek köszönheti a létrejöttét, aki egyáltalán nem érzett szagokat. És még egy legendás sztori, ezúttal a 20. század legsikeresebb illatáról. Mikor egy interjún megkérdezték a nőiesség korabeli megtestesítőjét, Marilyn Monroe-t, hogy mit visel az ágyban, azt válaszolta, hogy csupán Chanel No. 5-ot.
Egy pár illatos kesztyű döntötte el a város sorsát
A francia Grasse az illatok fővárosa, története pedig állítólag egy illatos kesztyű készítésével kezdődött. Egy ilyen ruhadarab került Medici Katalinhoz is, aki megbízást adott arra, hogy a város környéki virágokból parfüm készüljön; a 16. században pedig itt alapították meg a világ első parfüm-laboratóriumát.
Grasse legfontosabb múzeuma a Musée International de la Parfumerie, vagyis a nemzetközi parfümmúzeum. Az illatok városa minden parfümhívő mekkája. A múzeumban képek és csillogó kiállítási tárgyak mesélnek a parfümkészítés történetéről és kulturális hátteréről. A látogató megismerheti a teljes iparágat a parfümkészítési eljárásoktól kezdve a csomagolási dizájn változásáig. A múzeumot több szekcióra osztották, így időrendben lehet megismerni az ókori, a középkori, a modern kori és a kortárs parfüm legizgalmasabb történeteit.
Lacroix egykori divatházában interaktív illatkiállítás működik
Franciaország tömve van parfümmúzeumokkal. Párizsban két kihagyhatatlan hely is van, az egyik a Musée du Parfum, a másik a Le Grand Musée du Parfum. A Musée du Parfum egy elegáns, 19. századi villában kapott helyet, az Opera közelében. A Fragonard parfümgyár párizsi múzeumába ingyenes a belépő, sőt, a vezetett túrákért sem kell fizetni. Rengeteg különleges régi tárgyat őriznek itt, de ami még fontosabb, saját parfümöt is lehet készíteni. Ha valaki ehhez nem érez kedvet, akkor választhat a Fragonard illataiból – a múzeumban az összes létező megtalálható parfüm, eaux de toilette, szappan, gyertya, tusfürdő, vagy valamilyen más, illatos kence formájában.
A Le Grand Musée du Parfum 2016-ban nyitott meg. A Fragonard gazdagon díszített, pompázatos termeivel ellentétben ez egy nagyon letisztult és modern környezet. Christian Lacroix egykori divatházában most négy emeleten lehet bejárni az illatok világát, és interaktív módon ismerkedni a legkülönfélébb aromákkal.
A francia vidéket járva Graveson-en-Provence-ba is érdemes tenni egy kitérőt, ahol a Musée Des Arômes Et Du Parfum-ben Provence illatai szó szerint körbeveszik a látogatókat.
Itt minden 100%-ban organikus és természetes, részt lehet venni illatteszten, szét lehet nézni a múzeumban, vagy be lehet járni a hatalmas kertet. Míg a két párizsi múzeum a sikkesen elegáns és a modern vonalat viszi, itt a természetes, rusztikus megközelítésben hisznek.
The Museum of Fragrance, Iwata – A japán múzeumban saját parfümöt is kérhet a látogató, melyet egy kérdőív (11 kérdés a stílusról, divatról, vércsoportról) alapján állítanak össze a számára.
Old Havana Perfume Museum – A kubai múzeum, ahol hatalmas, rumos üvegre emlékeztető palackokból lehet csapolni a különböző évjáratú parfümöket.
Musée du Parfum – Marrákesben, Marokkóban a parfümkészítés művészete egy kis felújított riádban kapott helyet. Illattörténelem, workshopok és lazító programok egy helyen.
Európában nagyon megéri szétnézni illat ügyben
A parfümöket persze nemcsak Franciaországban imádják, de itt van igazán komoly történelme a témának. Na, de a kölni? Nos, valóban a német városban is van azért pár száz éves sztori az illat mögött. Johann Maria Farina 1709-ben alapította a kölni gyárat, ahol az Eau de Cologne készült. A kölni Fragrance Museumban természetesen rengeteg a kiállított tárgy, az üvegcséktől a művészeti alkotásokig, de az „illatok kamrájába" is be lehet pillantani, ahol a látogatók az előállítás folyamatát is megismerhetik és meg is szagolhatják. A múzeumot csak vezetett túrán lehet látogatni, ha pedig most azonnal látni szeretné, akkor erre a linkre kattintva máris tehet egy virtuális túrát.
Spanyolország egyik legérdekesebb parfümmúzeuma Barcelonában található. A Museo del Perfum-ban több mint 5000 kiállított, csillogó tárgy között lehet visszarepülni a parfümkészítés középkori, ókori etruszk és római eredetéhez.
Olaszországban Milánóban működik a Museum of Perfume, Andorrában elsősorban a 20. század parfümjeit mutatja be a Museu del Perfum. És persze sok-sok található még Franciaországban, Németországban és szerte a világon. Mind őriz egy darabka történelmet, egy darabka légiességet, egy darabka kifinomultságot, a legjobbak pedig egyszerre hatnak az összes érzékünkre.