Jules Verne kocsiútja az alaszkai orosz várostól az utolsó Gulágig

    Jules Verne Cirkuszkocsival a sarkvidéken át című regényének hősei a címben szereplő járművel szelik át a fél világot Alaszkától a befagyott Bering-szoroson és Szibérián át az Urálig, majd azon átkelve egészen Franciaországig. Egy ilyen utazás jószerével kivitelezhetetlen, de azért most bemutatjuk a jámbor komédiástársulat útvonalának néhány érdekesebb állomását. 

    Talán ma már nincs így, de a korábbi generációk gyerekkorának meghatározó élményei közé tartoznak Verne regényei – olyannyira, hogy bizonyára többen is rácsodálkoztak, netán elszomorodtak, hogy Verne nem Gyula, hanem Jules, így tehát magyar sem lehet, hanem bizony francia.

    Forrás: minervaantikvarium.hu

    Számos regénye lett akkora klasszikus, hogy aki egyetlen regényét sem olvasta, az is tudja, kicsoda Nemo kapitány. A Húszezer mérföld a tenger alatt egyébként jócskán túlértékelt, a maga korában nyilván a Nautilus csodája adta a történet fő erejét, ma azonban kifejezetten unalmas olvasni, mert a négyszáz oldal jó részében a főszereplők csak különböző halakat néznek a víz alatt. De biztos, hogy szinte senkinek nem ismeretlen a 80 nap alatt a Föld körül, az Utazás a Holdba, a Rejtelmes sziget, esetleg a magyar vonatkozású Sándor Mátyás.

    Életművének jelentős része, 54 regény a Fantasztikus utazások (Les Voyages Extraordinaires) alá tartozik. Ezt afféle sorozatnak tekinthetjük, amiben a köteteket tematikailag az utazás és a felfedezés izgalma köti össze. Közéjük tartozik a César Cascabel, azaz a Cirkuszkocsival a sarkvidéken át, ami egy könnyed, ízig-vérig kalandregény. A története egészen hihetetlen: César Cascabel a vándorkomédiás visszatérne családjával az Egyesült Államokból Franciaországba, ám kirabolják, és nem marad pénze hajójegyre. Gondol hát egy nagyot, és úgy dönt, Szép Vándor nevezetű kocsijával szárazföldön teszi meg az óriási utat: a befagyott Bering-szoroson, Alaszkán, majd Szibérián át Európába. Persze az utazás korántsem veszélytelen, mert nem csak a zord természet leselkedik rájuk.

    Sitka

    Andrew Johnson, az Amerikai Egyesült Államok elnöke 1867. június 20-án írta alá Alaszka adásvételi szerződését, így mindössze 7,2 millió dollárnyi aranyért az addigi orosz terület az USA territóriuma lett (állammá csak 1959-ben vált). César Cascabel szerencséjére épp három nappal a szerződés aláírása után érnek Sitkába, így nem kell tartaniuk az orosz rendőröktől, és nyugodtan folytathatják útjukat a Bering-szoros felé.

    Szent Mihály székesegyházForrás: Barek / Wikipedia

    Sitka délkelet-alaszkai város, a Baranov-sziget nyugati partján és a Japonski-szigeten fekszik. Korábban Orosz-Amerika fővárosa volt Novoarhangelszk néven, majd 1869-től 1906-ig Alaszka székhelye. 1867. október 18-án vonták fel Sitkában az Egyesült Államok zászlaját, és akkor vált igazán hivatalossá, hogy Alaszka nem orosz föld többé – minden évben rendre ezen a napon rendezik meg az Alaska Day Festivalt.

    A kilencezer lakosú város látnivalók tekintetében igazi különlegesség: az orosz múlt számos emléke mellett, az őslakos tlingitek kultúrája is meghatározó. Megtekinthetjük az egykori orosz erődítmény hű másolatát, a legrégebbi orosz épületet, az ortodox egyház püspökének 1842-ben épült lakóhelyét, illetve az 1966-ban leégett, de az épen maradt darabok felhasználásával és az eredeti tervek alapján rekonstruált Szent Mihály székesegyházat. A Sitka National History Parkban a tlingitek lakóhelyét és erődítményét nézhetjük meg, de az oroszokkal vívott sitkai csata emlékét is a park őrzi.

    Az őslakosok egyik totemoszlopa a Sitka National Historical Park területénForrás: Wikipedia

    A Bering-szoros

    Csupán a regény miatt térünk ki a szorosra, hiszen ha valaki netán Alaszkából Oroszországba akarna utazni, máshol kellene megtennie. Észak-Amerikát és Ázsiát a mindössze 85 kilométer széles Bering-szoros választja el egymástól. A regényben César Cascabel hónapokig vár Port Clarence városkában, hogy beköszöntsön a tél, és a szoros jégpáncélján átkelhessen Szibériába.

    A Szép Vándor utasai is majdnem otthagyják a fogukat, és a valóságban még veszélyesebb: a jég alatti áramlatok miatt ugyanis nem fagy be egységesen a vízfelszín, hanem kisebb-nagyobb jégtáblák keletkeznek. Elméletileg lehetséges a gyalogos átkelés, de jókora szerencse is kell hozzá. Akkor is veszélyes, ha nincs befagyva, ám az átkelést igencsak megnehezíti, hogy hivatalosan nem lehet a szoros felől Oroszországba belépni.

    Perm

    A Szép Vándor egy jégtábla hátán egészen az Új-szibériai szigetekig sodródik, és ismét a kontinensre érve Verne már nagyvonalúbban bánik a történettel. César Cascabelék átvágnak a jakutok földjén, és az Urál felé veszik az irányt, majd azon átkelve Permbe érnek. Az Urált Európa és Ázsia természetes határvonalának tekinthetjük, elhelyezkedése szerint pedig a mintegy egymillió lakosú Perm az utolsó (Szibéria felől az első) európai nagyváros – a földtörténeti korszak egyébként a város után kapta a nevét.

    Forrás: Latitude / Wikipedia

    A transzszibériai vasútvonal 1436-os kilométerénél fekvő Perm városa mintegy 80 kilométer hosszan terül el a Volga egyik mellékfolyója, a Káma két partján. A város nem csupán fontos ipari központ, hanem kulturális életéről is híres – az 1945-ben alapított Permi Balettiskola nemzetközileg elismert intézmény.

    Júniusban szokták megtartani a csaknem egy hónapig tartó Fehér Éjszaka Fesztivált, igen erős kulturális programfelhozatallal: kiállításokkal, workshopokkal, koncertekkel, előadásokkal és megannyi izgalmas művészeti ág képviselőivel ünneplik a nyári napfordulót megelőző és azt követő időszakot, amikor a rövidke éjszakák folyamán sem oszlik el a nappali világosság.

    A tábor főépületeForrás: Gerald Praschl / Wikipedia

    A várostól mintegy 100 kilométernyire keletre található, a Csuszovojhoz tartozó Kucsino faluban a Perm-36 nevű egykori munkatábor, ami 1946 és 1987 között működött, 1972-től ide irányították a „különösen veszélyes államellenes tevékenységért" elítélteket. 1995 óta múzeumként működik – ez az egyetlen része a Gulág-rendszernek, amely emlékhellyé vált, a többit a Szovjetunió felbomlása után lerombolták.

    Csuszovoj mellett fekszik a Csuszovaja (folyó) Történeti Múzeuma, ami akár miniatűr falunak is festhet, és épületeivel (lakóház, falusi bolt, tűzoltóállomás, szél- és vízimalom) főként a 19-20. századi paraszti életnek állít emléket. A park sajátos módon úgy épül fel, hogy a kápolnák mellett szinte mindegyik épületben külön múzeum található a környék történelméről, kézműves hagyományairól és a helyiek életéről.

     Címlapfotó: R Scapinello / Shutterstock

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!