Jókai nem túlzott, a Vaskapu valóban gyönyörű

    Tudta, hogy Az arany ember című regényben lévő Senki szigete a valóságban is létezett? Sajnos a folyószabályozások miatt örökre elnyelte a Duna, ám a Szent Borbála hajó útját követve ön is rácsodálkozhat azokra a gyönyörű tájakra, mint Timár Mihály, a regény főhőse. Legújabb sorozatunkban a sokak által ismert könyvek, egykori kötelező olvasmányok fiktív vagy valós helyszíneire kalauzoljuk el olvasóinkat. Ezúttal Az arany ember nyomába eredünk.

    Jókai az iskolások rémálma, hiszen szövegei egy mai gyerek (és sok-sok felnőtt) számára nehézkesek, lassúak, tele vannak idegen, avítt szavakkal, így saját kútfőből még a mondatok megértése sem egyszerű. Valószínűleg minden család könyvtárában megtalálható a szerző egy-két kötete, és sok helyen talán sajnos – az egyengerincű életműkiadásoknak köszönhetően – nem több holmi elegáns polcdísznél.

    Pedig Jókai remek regényeket írt – csak épp tapasztalt olvasóként kellene kézbe venni a műveit. És talán meglepő, de számos izgalmas, pörgős kalandregényt is írt, ilyen az Egy hírhedett kalandor a tizenhetedik századból, A lőcsei fehér asszony, Szeretve mind a vérpadig vagy a Szegény gazdagok. Idősebb korában pedig, Verne munkáiból szerezve inspirációt, belekóstolt a fantasztikus irodalomba is: A jövő századregénye egy monumentális látomás a 20. század második felének elképzelt jövőjéről, óriási háborúkkal és fantasztikus gépezetekkel, az Egész az északi pólusig című műve pedig már a francia szerző műveire emlékeztet, és a jegesmedvén lovaglástól kezdve, őslényeken át az ősemberekig minden van benne, ami egy jóféle, régi vágású kalandregényhez kell.

    Jókai egyik legnépszerűbb regénye azonban mégiscsak Az arany ember, amely először folytatásokban jelent meg, összesen 121 részben, 1872 január 1. és szeptember 22. között az általa alapított A Hon című napilapban, majd ugyanabban az évben kötetben is kiadták. Hihetetlenül közkedvelt lett az olvasók körében, és noha kevés kritika jelent meg róla a maga korában, azok is méltatták – és a kötelező olvasmányok átka ellenére még ma is sokan olvassák és szeretik.

    A Vaskapu, ahol a Duna Havasalföldre lép

    Amikor Jókai stílusával rémisztgetnek, akkor rendre Az arany ember nyitó fejezetét szokták felhozni példaként, hiszen az nem más, mint egy rettenetesen hosszú, kimerítő leírás a Vaskapu-szorosról és környékéről – de hozzá kell tenni, hogy nem pontos. A regény főszereplője, Timár Mihály és társai a Szent Borbála fedélzetén hajóznak a szoroson át, a hajót a partról 72 ló húzza. A több szakaszból álló Vaskapu-szoros Szerbia és Románia határán található, a Duna ezen a szurdokon folyik át a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között.

    A galambóci vár a szorosok bejáratánálForrás: Denis Barthel / Wikipedia

    Az első szűkület a Moldova-sziget után a szerb oldalon álló várról elnevezett Galambóci-szurdok, majd a Ljupovska-völgy utáni rész után következik Gospodin Vir szurdoka – itt óriási, 500 méter magas, nehezen megközelíthető sziklaszirtek emelkednek a Duna fölé. Ezután jön a szélesebb Donji Milanovic nevezetű szakasz, majd a legszűkebb rész, a mindössze 150 méter széles Nagy Kazán-szoros, amit a Kis Kazán-szoros követ. Ezután a folyó ismét kiszélesedik, áthömpölyög az Orsova-völgyön, hogy aztán a Síp-szurdokban ismét összeszűküljön. Itt lép ki a Duna a Havasalföldre, szűkebb értelemben ezt szokták Vaskapunak nevezni.

    Ilyen lehetett Traianaus hídjaForrás: Rapsak / Wikipedia

    Már a rómaiak is igyekeztek hajózhatóvá tenni a rettentő veszélyes szorost: Tiberius egy 210 méter hosszú utat építtetett, amelynek egy részét a sziklába vájták, más része a folyó fölé épített gerendán futott. Ezen a szakaszon igavonó állatok segítségével húzták a hajókat. Traianus 105-ben pompás hidat emeltetett a folyó fölé, amelynek mára csak a szárazföldi pillérei maradtak meg, illetve egy, a sziklába vájt tábla emlékezik meg arról, hogy a császár folytatta a hadiút építését a szoros mentén.

    Traianus táblája a VaskapunálForrás: Rlichtefeld / Wikipedia

    A szoros szabályozása a 19. században, gróf Széchenyi István aktív résztvételével kezdődött el. A római úttal szemben, a Duna bal partján építettek egy 122 kilométer hosszú utat (ezt nevezik Széchenyi-útnak, amiről egy, azóta a víz alá került, méretes kőtábla is megemlékezik). Ám technikai nehézségek, illetve az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, majd annak leverése miatt csak a század 80-as éveiben folytatódott az építkezés, de később létrehoztak egy biztonságosan hajózható utat. 1964 és 1984 között két vízerőmű (Vaskapu 1. és Vaskapu 2.) épült a szorosban.

    A Kis Kazán-szoros különleges látnivalója a Decebal-fejForrás: Stanisław Ludwiński / Wikipedia

    1992-ben megnyitották a Duna-Majna-Rajna vízi utat, amivel egy 3056 kilométer hosszú, összefüggő európai hajózási út jött létre, mintegy 12 000 kilométeres mellékfolyó- és csatornahálózattal. A Vaskapu-szoroson is számos turistahajó közlekedik, Budapestről is rendszeresen indulnak járatok. A Kis Kazán-szoros különleges nevezetessége a Mrakonia-öbölben látható, 40 méter magas és 25 méter széles, Decebál, dák király óriási arca. Noha úgy tűnik, mintha egy ősi szoborról lenne szó, valójában 1994 és 2002 között faragta ki a sziklából 12 alpinista szobrász, Iosif Constantin Drăgan oligarcha megbízásából.

    A Vaskapu-szoros több szakaszból áll, összesen 134 kilométer hosszúForrás: Cornelius Bechtler / Wikipedia

    Szintén az öbölben, a folyó partján található a hányattatott múltú ortodox Mrakonia-kolostor. Egykori alaprajza alapján valószínűleg a 15. században építették a törökök elől menekülő szerb szerzetesek, és 1788-ban egy török támadás során elpusztult. 1931-ben újraalapították, ám a Vaskapu 1. építése következtében víz alá került. A kolostor jelenlegi épületét 1993-ban kezdték el építeni.

    A Nagy Kazán-szoros legfontosabb látványosságai a Veterani-, és az 1666 méter hosszú, félig vízzel elárasztott Ponyikova-barlang. A Veterani-barlang belépődíj fejében látogatható – erről mesél a regényben Tímár Mihály a Szent Borbála tulajdonosa lányának, Tímeának. A barlang a nevét Veterani tábornokról kapta, aki azon a helyen, 1692-ben negyven napon át háromszáz katonával és öt ágyúval sikeresen tartotta magát egy seregnyi törökkel szemben.

    A Ponyikova-barlang bejárata a Duna felőlForrás: Picasa Web / Wikipedia

    A Kazán-szorost autóval, a szerbiai oldalon, a Duna menti országúton járhatjuk végig a legegyszerűbben és legkényelmesebben, kezdve a galambóci vártól, a Vaskapun keresztül, egészen Kladovo városáig. Az út egyébként az európai Duna menti bicikliút út része is, bár történetesen gépjárműforgalom is van rajta.

    Az idilli Senki szigete

    Azt hihetnénk, hogy kitaláció, de nem, a sziget valóban létezett: Ada-Kadeh (a Jókai-korabeli térképeken Új-Orsova) szigete kedvelt turistahely volt, mígnem a Vaskapu 1. építése miatt, az 1960-as években több faluval és Orsoval óvárosával együtt víz alá került.

    Ada-Kaleh képeslapon 1890 és 1905 közöttForrás: Wikipedia

    Néhány épületet sikerült áttelepíteni a Szörényvár előtti Simian-félszigetre, és a sziget mecsetjének tornya még évekig a vízfelszín fölé emelkedett, ám egy idő után beledőlt a Dunába. A Falanszter blogon egy remek írás található az egykori egzotikus szigetről.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!