Barangoljon Charles Dickens viktoriánus Londonjában!

    A 19. század második felének egyik legünnepeltebb angol szerzője ma is óriási népszerűségnek örvend. Regényeiben keresztül-kasul bejárhatjuk a viktoriánus London zsúfolt, saras utcáit, és a legszörnyűbb helyekre is bepillanthatunk. Sorozatunkban a sokak által ismert könyvek, egykori kötelező olvasmányok fiktív vagy valós helyszíneire kalauzoljuk el olvasóinkat. Ezúttal Twist Olivér nyomán keressük fel Dickens Londonjának néhány emlékezetes helyszínét.

    Charles Dickens a viktoriánus Anglia ünnepelt szerzője volt, népszerűségét talán a mai legsikeresebb popzenészekhez mérhetnénk. 15 regényt, számtalan novellát, verset és több színdarabot is írt, olykor száz fölötti állomásból álló felolvasóturnéin tömegek hallgatták, és azon kevés klasszikus írók közé tartozik, akinek művei ma is rendkívül népszerűek. Ha nem is olvasott esetleg tőle, valamelyik regényének filmfeldolgozását biztosan látta, ha mást nem is, minden idők egyik legsikeresebb, legtöbbet adaptált történetét, a Karácsonyi éneket.

    Dickens újságíróként kezdte írói pályafutását, és eleinte tárcákat írt, amelyeknek egy rövidebb gyűjteménye London aranykora és más karcolatok címmel magyarul is megjelent. Már ebben tanúbizonyságát adja, hogy a zsigereiben van a nagyvárosi élet: mesteri érzékkel festi meg London hétköznapjait a rá jellemző éjsötét, groteszk humorral, ami egyszerre cinikus és együttérző.

    Forrás: Shutterstock / Denise LeBlanc

    Dickens Londonja egy élő-szuszogó szörnyeteg kisiklott életekkel, a legmélyebb nyomorral, bűnnel és gonoszsággal, és azokkal a szerencsétlenekkel, akik a legnehezebb időkben is bíznak a jóságban, és próbálnak életben maradni. Számos cég indít csoportokat, hogy keresztül-kasul bejárhassuk Dickens Londonját – a Twist Olivér néhány fontosabb helyszínét pedig most mi is felkeressük.

    A Charles Dickens Múzeum

    Egy igazi rajongónak feltétlenül el kell látogatnia a Doughty Street 48. alatt található házba, amelyben Dickens a Pickwick klubot, a Twist Olivért és a Nicholas Nickleby-t írta. A tárlatokon kívül bejárhatjuk az író autentikus viktoriánus otthonát, és többek közt megnézhetjük azt az íróasztalt is, ami mellett az említett regények is születtek – aki szereti Dickens műveit, annak minden bizonnyal igazi szakrális élményt okoz. Abba a szobába is beléphetünk, ahol 16 éves húga, Mary meghalt – a tragédia az életműben is megmutatkozik, Dickens több karakterét is szeretett testvéréről mintázta, például az Ódon ritkaságok boltjának kicsi Nelljét.

    Az intézmény azonban nem csupán múzeumként szolgál, hanem az életmű kutatásához is több mint százezer darabos gyűjteménnyel rendelkezik: többek közt személyes használati tárgyak, a bútoroktól kezdve a kisebb ingóságokig, levelek, fotók, kéziratok, festmények, ritka kiadások képezik az író gazdag hagyatékát.

    A múzeum tematikus túrákat is rendez, amelyek során bejárják Dickens Londonjának nevezetességeit, de egyes termeket rendezvényekre, különleges alkalmakra is bérbe adnak. A látogatásnál azonban tudnia kell, hogy nagy málhával nem érdemes nekiindulni, ugyanis a berendezés épsége miatt csupán meghatározott méretű csomaggal látogatható az épület. Ha csak ismerkedne a múzeummal, egy interaktív túra során otthon ülve is bejárhatja az intézményt.

    Twist Olivér

    Dickens második regénye először folytatásokban, 1837 februárja és 1839 áprilisa között jelent meg, de mielőtt befejeződött volna, 1838-ban – Viktória királynő trónra kerülésének esztendejében – már kötetbe gyűjtve is kiadták, ebben azonban még a szerző rendszeres Boz álneve van feltüntetve. A történetben nyomasztó képet fest a mocsokkal teli London alvilágáról, és az árvagyerekek kegyetlen sorsáról. Dickens 74 helyszínt nevez meg a regényben, amelyek közül jó néhány már nem is létezik, így csupán néhányat mutatunk be a legfontosabbak közül.

    „Kérek még, felügyelő úr!” James Mahoney illusztrációjaForrás: Wikipedia

    London Bridge – Nancy's Steps

    London legrégebbi hídjának története egészen 1176-ba nyúlik vissza, amikor II. Henrik parancsára elkészítették a Temzén átívelő kőhíd terveit. A híd végül 1209-re készült el, és 1831-ig állt. Körülbelül 250 méter hosszú volt, 8 méter széles, és 19-20 szabálytalan, nem azonos méretű boltív tartotta. Igazi különlegessége azonban az volt, hogy lakóházak és üzletek húzódtak rajta végig, ami jócskán megnehezítette a közlekedést. 

    A régi London Bridge ceruzarajza 1616-bólForrás: Wikipedia

    Ezek az épületek is szinte tessék-lássék módon épültek: volt köztük hét darab emeletes; volt, amelyik benyúlt a híd közepére is, elzárva a napfényt; míg máshol, egy rövid szakaszon egyáltalán nem álltak házak. A zsúfoltság miatt meglehetősen tűzveszélyes volt az egész alkotmány, és többször pusztított is rajta kisebb-nagyobb tűzvész.

    1758 és 1762 között minden lakóépületet és boltot elbontottak a hídról, ám a közlekedés még így is nehézkes volt az elaggott építményen. 1832-ben végleg lebontották, mialatt megépítették az „új" London Bridge-t. A 283 méter hosszú és 15 méter széles új hidat 1831-ben avatták fel, és hatalmas forgalmat bonyolított le. Ennek a hídnak az egyik lépcsőjén játszódik a Twist Olivér említett jelenete.
    A regényben Fagin egyik embere, a meglehetősen ellentmondásos, ám mint kiderül, alapvetően jólelkű Nancy a London Bridge lépcsőin találkozik Rose Maylie-vel és Brownlow úrral, hogy elmondja nekik, miként menthetnék ki Olivert a tolvajbanda fejének markából. Mint tudjuk, ez a gesztus később a lány halálával végződik, ami a regény talán legfelkavaróbb jelenete.

    Nancy's StepsForrás: Londonremembers.com

    A lépcsősor ma is a helyén van – a Nancy's Steps az „új" London Bridge egyetlen megmaradt darabja. A hidat ugyanis – bármilyen hihetetlen – eladták. Robert P. McCulloch amerikai olajmágnás vásárolta meg 1968-ban, majd szétbonttatta a hidat, minden darabját megszámozták, és átszállíttatta az Egyesült Államokba, ahol az általa alapított Lake Havasu City-ben építtette fel. A mai London Bridge-et 1973-ban adták át.

    Saffron Hill – One Tun pub

    Camden délkeleti részén található a Saffron Hill, amely fontos helyszíne a regénynek: az akkoriban lecsúszott alakoktól, részegektől, bűnözőktől, utcalányoktól hemzsegő, mocskos környéken a The Three Cripples nevezetű kocsmában tanyázik Fagin és bandája. Ugyan a nevet Dickens találta ki, ám egy ma is létező helyről van szó: a One Tun (125 Saffron Hill) pub és panzió egyben.

    Cleveland Street Workhouse

    Amikor Dickens tizenkét éves volt, tengerészeti pénztáros tisztviselő apja eladósodott, és a család az adósok börtönébe került. Az adósok börtöne (vagy dologház) egyszerre volt szociális intézmény és börtön. Azoknak, akiket az intézménybe zártak, szigorú fegyelem mellett, már-már rabszolgaként kellett dolgozniuk a szegényes és többnyire embertelen ellátásért. Az adósságaikat fizetni képtelen elszegényedett szerencsétleneken kívül koldusokat, részegeseket, prostituáltakat, öregeket, rokkantakat és munkakerülőket is dologházba zártak.

    Cleveland Street és a dologház egy 1930-as képeslaponForrás: smith / Wikipedia

    A gyerekkori nyomor igen meghatározó volt az életműre nézve is, és Dickens rendkívül hitelesen mutatta be a Twist Olivérben is a dologházban sínylődő gyerekek kegyetlen, reménytelen életét. A regénybeli intézmény mintájául a London központjában, a Cleveland Street 44. alatt található dologház szolgált, aminek falai között kétszer is élt: először 1815 és 1816 között, majd 1828-1831-ig.

    Az 1775 és 1778 között emelt épületet kezdettől fogva baljós légkör vette körül: 1836-ig dologházként működött, majd fél tucatszor átnevezték, de volt kórház, illetve elmegyógyintézet is, míg 1926-ban összevonták a Middlesex Hospitallal. Az épületet 2005-ben végleg bezárták és kiürítették, majd 2011-ben műemléknek nyilvánították.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!