A természetes teraszairól ismert termálvizes mészkőképződmény, Pamukkale neve világszerte ismerősen cseng az emberek jó részének. Közvetlen szomszédságában azonban olyan fontos nevezetesség is található, amely az utazás tervezésénél nincs rajta a külföldiek "radarján". Most itt a lehetőség, hogy megismerkedjetek vele!
Már nagyon sok felvételt láthattunk életünkben a törökországi Denizli város közelében fekvő Pamukkáléról, a több ezer év alatt keletkezett, világritkaságnak számító természeti csodáról. A Pamukkale szó gyapotvárat jelent, mivel a teraszosan felépült hófehér mésztufadomb valóban egy hatalmas csokor gyapotra emlékeztet.
A 160 méter magas, 2700 méter hosszú mésztufa dombot a felszín alól feltörő, kalcium-hidrogén-karbonátban és szén-dioxidban gazdag, 35 °C-os forrásvíz hozta létre. A gyógyvízből a lejtős terepen hosszú időn át lecsorogva, lépcsőzetesen csapódott ki a mész, meleg vizes medencéket "hízlalva" a domboldalra. Hasonló történt Egerszalókon is, jóval kisebb területen, de az is különlegességnek számít.
Évtizedekkel ezelőtt még bárhol megmártózhattak a mészkődomb meleg vizes medencéiben a turisták. De mivel a Pamukkalét tápláló vízforrás hozama folyamatosan csökken, a mészkőmedencék elkezdtek elszíneződni. A képződmény védelmében korlátozásokat vezetett be a török kormány: csak kijelölt útvonalon lehet közlekedni, és mindössze néhány, meghatározott medencében szabad csak fürdeni.
Hierapolisz, az ókori város kincsei
Aki azonban mégis vágyik egy meleg vizes mártózásra, megteheti egészen közel, a "sódomb" aljában elterülő ókori város, Hierapolisz romjai között. A régészeti helyszín akárcsak a Pamukkale, 1988 óta az UNESCO világörökségi listáján szerepel.
Pamukkale gyógyvizű forrásait már a Krisztus előtti 19. században is használták. Hierapolisz alapjait pedig időszámításunk előtt, a 2. században fektették le, és a hellenisztikus szeleukida birodalom varázsolt belőle termálfürdővárost. Különlegessége, hogy forrásai nagy területen, lépcsőzetesen helyezkednek el. Nem sokkal később a római uralom idején még nagyobbá vált Hierapolisz ázsiója, hiszen a rómaiak rendkívüli módon kedvelték a fürdőket, komoly kultúrát építve köréjük.
Európa minden részéről érkeztek gyógyulni vágyók az "ókori Hajdúszoboszlóra". Sokan le is telepedtek a fénykorában 100 000 fősre duzzadt Hierapoliszban, és haltak meg itt. Temetője hatalmas területen fekszik, rengeteg, kőből emelt síremlékkel, ezzel pedig kiérdemelte a nekropolisz elnevezést is.
A legenda szerint még maga Kleopátra is felkereste a fürdővárost, aki híres volt szépségápolási szokásairól és arról, hogy minden eszközzel igyekezett fiatalon tartani testét.
Hogy a szamártej jótékony hatásával felveszi-e a versenyt a helyi gyógyvíz nem tudni, de hogy a mai napig ajánlott reumára, asztmára és bőrbetegségekre, az biztos.
A romváros területén Kleopátra fürdőjének nevezik azt a forrás fölé épült, márványkővel kirakott ősi medencét, amelyben a látogatók, – akárcsak anno a rómaiak – ma is megmártózhatnak.
Elképesztő élmény egy olyan strandon "ázni", ahol nem kicsempézett padokon üldögélnek az emberek a vízben, hanem római kori oszlopokon. Mintha egy komplett ásatás került volna víz alá, és valamilyen csoda folytán megengedték számunkra, hogy kedvünkre fürdőzzünk benne. Képzeljük csak el mindezt itthon! Besétálunk Aquincumba, bikinit vagy fürdőnadrágot húzunk, és beereszkedünk a romok közé...
Az aktív vulkanizmus, amelynek a termálvizet köszönhetik a helyiek, nemcsak adott azonban, hanem el is vett. A várost erős földrengések rázták meg és jó párszor újjá kellett építeni. Azonban csak a középkorban, a bizánci uralom megszűnése után hagyták el végül lakói.
A Kleopátra fürdőn kívül Hieropolisznak más részei is csodás módon maradtak örökül az utókor számára, de legalábbis szépen rekonstruálták azokat a szakemberek.
Jelenleg olasz tudósok dolgoznak a város helyreállításán. Az egykori szépen kövezett főutcát övező oszlopokat is ők állították fel újra, amelyek az épségben fennmaradt városkapuhoz vezetnek.
A romok között megtekinthetők többek között egy bazilika, egy agora (piactér) és egy Hadrianus császár korabeli színház lenyűgöző maradványai is. 2011-ben a helyszín egyik templomában sírhelyre bukkantak, amely a feltételezések szerint Fülöp apostol nyughelye.
A várost övező környék parkosítása és kövezése jelenleg is zajlik, melynek célja, hogy megkönnyítsék az egyre növekvő számú turista eljutását Pamukkale medencéihez.
A bemutatott látnivalók nem is elérhetetlenek honfitársaink számára, hiszen a charter és menetrend szerinti járatokkal egyaránt jól megközelíthető Török Riviéra kedvelt üdülőhelyeitől néhány órás buszútra fekszenek.
(Forrás: wikipedia, greekreporter.com, thetravel.com)