Megkérdeztünk egy virológust, utazhatunk-e nyugodt szívvel

Hamarosan kezdődik a nyári szezon, és már sokan tervezgetik, hogy útra kelnek a világ különböző pontjaira. De vajon a koronavírus-járvány tényleg lecsengett? Semmitől sem kell tartanunk? Megkérdeztük Kemenesi Gábor virológust – aki maga is nagy utazó –, mi erről a véleménye, és mit gondol arról, megszabadulhatunk-e valaha végleg a COVID-tól.

A hivatalos adatok szerint nagyjából fél milliárd ember fertőződött meg a koronavírussal a világban. Vannak-e becslések, hogy a 8 milliárd emberből valójában hányan lettek betegek?Kemenesi Gábor: Erre sokféle becslés van, amit biztosan tudunk, hogy valószínűleg többszörösen túlszárnyalja ezt a számot. Ami viszont talán jó hír lehet, legalábbis a jó irányba történő progressziót jelöli, hogy két és fél év után már nem mérvadó a megbetegedések száma sem Európában, sem a világ más pontjain.

Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi karának adjunktusaForrás: Csortos Szabolcs

Amióta van vakcinánk és egyéb lehetőségeink, már kevésbé kell attól tartanunk, hogy tele lesznek a kórházak, és mindent le kell zárni.

Most, hogy jön az utazási szezon, és ilyen jó a helyzet, ez azt jelenti, hogy bármerre, bátran elindulhatunk?
Sajnos nem. Az a káosz, amit Európában mi is nagyon megszenvedtünk – hogy minden ország másképp kezelte a járványt –, a világ egészére is igaz. Emiatt virológusként azt kell mondanom, hogy ennek a pandémiának még nincs vége. Érezzük az előnyeit, hogy van vakcinánk, jól állunk, és kedvez a nyári éghajlat is nálunk, de az utazók számára üzenem, hogy a járvány még tart. Tudatos magatartással azért jól elbodogulhatunk.

Hova ne utazzunk semmiképpen?
Kínát például egyáltalán nem ajánlom utazási szempontból. Ott továbbra is nagyon tudatosan ragaszkodnak a zéró COVID-stratégiához, ez komoly kihívásokat jelenthet egy utazó számára. Kínában a kiszámíthatatlan helyzet és a szigorú hozáállás miatt könnyen kerülhetünk nem kívánt helyzetbe, például egy lezárás kellős közepébe.

Mindennapos utcakép Kínában, ezen a május 15-én készült fotón az emberek hosszú, kígyózó sorokban várnak koronavírus-tesztelésre a dél-kínai Guangdong tartománybanForrás: AFP/Str

A másik ilyen helyként említhetem még Dél-Afrikát, ahol most látjuk az 5. hullám ébredését, és ahol az esetszámok felfelé kanyarodnak. Az USA-ban is lassú növekedést láthatunk, de ott államonként, régiónként is törésvonalak alakultak ki, ezért nagyon nem mindegy, hogy melyik részére utazunk. Tartsuk szem előtt ne csak azt, hogy merre utazunk, hanem azt is, mik a céljaink, mit fogunk ott csinálni. Lehet, hogy Dél-Afrikába is kockázat nélkül utazhatunk, ha zsúfolt helyekre nem megyünk, emberekkel keveset találkozunk (például egy vadászkörúton), ugyanakkor egy kevésbé egzotikus, zsúfolt, tengerparti helyen is megfertőződhetünk.

Mit tanácsolsz, milyen információkra figyeljünk?
Az esetszámok már nem igazán mérvadóak, ha azt szeretnénk megtippelni, hogy az adott ország, ahova utazunk, mit fog lépni. A legcélszerűbb, ha a kórházi ellátottak számát figyeljük. Ha az növekedést mutat, akkor lehet, el kell gondolkodnunk azon, hogy az az ország bizony szigoríthat. Olvassunk utána az adott célországokról, régiókról szóló adatoknak is, hogy éppen mik a trendek a járványban. Az utazóknak nem újdonság, de a Konzuli Szolgálat honlapja mindig jó támpontokat ad, legalábbis arra vonatkozóan, hogy éppen milyen kötelezettségek várnak a beutazókra.

Te is nagy utazó vagy. Vannak ki- és beutazással kapcsolatos érdekes tapasztalataid?
Én általában zűrösebb helyekre utazom. Legutóbb Bangladesben töltöttem egy hónapot a munkám miatt.

Gábor is nagy utazó, legutóbbi munkája Bangladesbe szólítottaForrás: Kemenesi Gábor

Ott a korrupció is erősen érezhető, ezért ki tudják használni az ilyen helyzeteket. Visszafele le is húztak minket egy koronavírus-teszttel, amit két órával a repülő indulása előtt még gyorsan meg kellett csináltatnunk.

Ha olyan helyre utazunk, ahol nincsenek tiltó intézkedések, tényleg ne vigyünk magunkkal maszkot és kézfertőtlenítőt?
Na, innentől számít az egyéni tudatosság és felelősség! Ugyanis a saját érdekemben én is meg tudok tenni bizonyos intézkedéseket, hogy minimalizálhassam a fertőzés kockázatát. Amennyiben én megfelelően (3 dózissal) oltott vagyok, akkor én már tettem azért, hogy egy fertőzés során a szervezetem jól reagáljon. Ha olyan országban vagyok, ahol látom, hogy nőnek az esetszámok, és minimalizálni szeretném az esélyét annak, hogy megfertőződjek, továbbadjam a vírust, akkor a zárt terekben, például repülőn, és egyéb helyeken viselhetek maszkot. Ha étterembe megyek, dönthetek arról, hogy kiülök-e a napsütéses teraszra, vagy a zsúfolt étteremben fogyasztom el a vacsorámat. Ha csak bent kapok helyet, ott is dönthetek arról, hogy amíg várok az ételre, addig maszkban ülök vagy leveszem.

Ha olyan helyen nyaralunk, ahol nőnek az esetszámok, egyéni felelősségünk, hogyan reagálunk rá - illusztrációForrás: M_Agency/Shutterstock

Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie, de én mindenképp az elővigyázatosságot javaslom. Ám ha az adott országban alig van fertőzött, a járvány nyugvó ponton van épp, akkor valószínűleg felesleges a viselése. Ha nyaralunk, ne görcsöljünk és aggódjunk a vírus miatt, de legyen nálunk maszk, és kézfertőtlenítő, hogy tudjunk mihez nyúlni, ha úgy értékeljük az adott helyzetet, a helyszínt, hogy ezekre szükségünk lehet.

A szövetből készült szájmaszkok alkalmasak a védelemre?
Nem alkalmasak. Azok a maszkok csak tömeghatásban érnek valamit! Csak arra az esetre megfelelőek, hogy mi kevésbé fertőzzünk meg másokat. De itt a befele szűrése kell figyelnünk. Csak az arcunkra jól illeszkedő, FFP maszkok szűrik meg számunkra a levegőt. Az utóbbi időben, amikor utaztam, a legtöbb légitársaság kérte is valamilyen maszk viselését.

Gábor virológusként különösen ki van téve a fertőzés lehetőségének - de egy kattantintás erejéig lekerülhetett a maszkForrás: Kemenesi Gábor

Egy utazó tudja, hogy ha napos helyre indul, tennie kell a bőröndjébe napkrémet. Most már a maszk is egy ilyen tárgy, amit érdemes magunkkal vinni.

A meleg időjárás tényleg nem kedvez a koronavírusnak?
Sajnos még nem tudjuk kőbe vésni, hogyan érinti az időjárás változása. Az elmúlt 2,5 év után már látjuk, hogy „szereti" a náthaszezont, mert télen szárazabb a levegő, a párakicsapódás jelentősebb, és ebben a környezetben a vírusok jobban meg tudnak maradni, jobban terjednek. A vírus evolúciós szempontból még keresi a helyét, egy-egy új variáns megjelenése szezontól függetlenül is beleszólhat az esetszámok alakulásába, ahogy ez tavaly nyáron is történt. Valószínűleg idén nyáron is nőnek a megbetegedéses számok olyan helyeken is, ahol meleg van, de ha beáll az egyensúly, ez az egész kiszámíthatóbbá válik, ám ez még éveket is jelenthet.

Muszáj megkérdeznem – mert sokakat érdekel –, van remény arra, hogy a COVID egyszer teljesen eltűnik az életünkből?
Jó eséllyel már nem fog eltűnni, de ez nem jelenti azt, hogy ez katasztrófa! Ahogy az élet vagy az evolúció, ez is egy adaptációs helyzet. A vírus jelenléte rákényszeríti az emberiséget, hogy mindig az aktuális helyzetnek megfelelően hozzon döntéseket, és próbálja a lehetőségeket kihozni belőle. Mert a világnak így is működnie kell!

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek