Miután az 1970-es években a szovjetek megépítették a Hotel Viru-t, mely Tallinn legimpozánsabb szállodájának számított akkoriban, az észtek azzal viccelődtek, hogy az épület mikrobetonból készült, vagyis betonból és mikrofonokból. Nem is sejtették mennyire igazuk van.

A Viru mindig is egy élő és központi városi szálloda volt, ahol találkozott a történelem és a modernitás. Az idő egyedivé tette. Ami régen titkosítva volt, és nyiltan senki sem tudhatott róla, az ma már múzeum. A titkos rendőrség termei, a lehallgatásokkor használt készülékek, a vörös telefonos szobák, amik "ott sincsenek", mára részei lettek az éttermeknek, a wellness- és a konferencia központnak, a billiárd szobának - olvasható a visitestonia.com oldalán.

Az Original Sokos Hotel Viru legfelső emeletére kevesen juthattak fel miután megépült, és ez így volt egészen addig, míg az 1990-es évek elején a KGB el nem menekült az országból. Miután a hotelnek új tulajdonosa lett, az átalakítások és felújítások során végre kinyíltak a technikai helyiségek ajtajai, és bizony megalapozottá vált az a korábbi gyanú, hogy a hotel több volt egyszerű szálláshelynél.

Az ajtók mögött ugyanis régi, James Bond filmbe illő lehallgatóberendezések sorát találták, taktiaki szobákat vörös telefonnal és térképekkel. Ma a szobák a KGB Múzeum részét képezik, és olyan állapotban látogathatók, ahogy a KGB otthagyta őket. Az ajtajukra pedig angolul és észtül ez van írva: „Itt nincs semmi".