Túránk a '60-as években épült és a közelmúltban szépen felújított aliréti vadászháztól indult. Csernela Gábor üzemeltető 2019 óta bérli a helyi erdészettől a siófokhoz közeli épületet, amelynek most már lassan több a hagyományos vendége, mint a vadászatokra érkezők.

Ízig-vérig családi vállalkozás az övék falusi vendéglátással, a férfi édesanyja főzi a házi lekvárokat a reggeliző asztalra, maga készíti a joghurtot is, a zamatos retek a magaságyásukból jön, a különlegesen finom, sötétvörös gímszarvas sonkához pedig a közelben ejtették el a vadat. A héten már a lakóautóval érkezőket is várják új fejlesztésüknek köszönhetően. 

Míg a bringatúránkhoz a BalatonBike365 (BB365) leginkább a szoftvert nyújtotta: a társaság alakította ki a Balaton környékén az 1000 kilométernyi, 70 tematikus, kerékpározható útvonalat navigációval, addig a Balaton Bike Tour (BBT) a hardvert biztosította: náluk lehet bicikliket bérelni, és igény szerint profi vezetővel végig is visznek a balatoni útvonalakon. Az Alirétre is kiszállították számunkra az e-bike-okat, amelyekkel 30 kilométeres túrára indultunk. 

Az öreg tölgy látogatása

A ságvári Képes-fa volt első állomásunk. A hatalmas famatuzsálem körül már minden zöld, annak ágai azonban már nemigen hoznak levelet. Az öreg tölgy mai napig búcsújáróhely. Legalább 200 esztendeje született a hagyomány, hogy Andocsra, ahol az 1500-as években Mária-jelenést láttak, minden szeptemberben hálaadó körmenet indult a székesfehérvári egyházközségből, amelynek a fa volt az egyik állomása.

Ez a közel 400 éves kocsányos tölgy voltaképpen a természet Szentháromság-szobra, hiszen a nagy pestisjárványok elmúlásának örömére ültették, úgy, ahogy a fogadalmi szobrokat is emelték a ragálytól megmenekült lakosok valamelyik szent tiszteletére. Ezen a fán a bárányokkal körülvett Szent Vendelt ábrázoló festmény látható - ezért is kapta a Képes-fa nevet -, amely sajnos már csak egy másolata az eredetinek. 

Még egy kört mindenkinek!

Lulla-Jabapusztán egy tábla mellett állunk meg. QR kód áll rajta és a KK400 felirat. Hogy ez mit takar? A BalatonBike365 projekt keretein belül a már korábban kijelölt 1000 km összefüggő bringás útvonalhálózat után, most egy 400 km-es KalandKörrel (innen a KK400 elnevezés) bővült a kínálat, mely teljes egészében megkerüli a Balatont. Bármelyik part menti településről könnyen lehet csatlakozni rá, a GPS alapú tájékozódást itt is az ingyenesen letölthető BB365 applikáció segíti.

A mindkét irányból összesen 263 jelzéssel kitáblázott új nyomvonalat úgy alakították ki, hogy tökéletes alapja legyen egy új formátumú tókerülésnek. A Balaton körüli síkon kétségkívül könnyebb tekerni, mint a háttértelepülések közötti hegyes-dombos vidéken, de utóbbi jóval izgalmasabb, változatosabb, nyáron pedig még árnyat is adnak az erdők. 

A K400-zal megvan a lehetőségünk olyan helyekkel bővíteni a kedvenc balatoni látnivalóink listáját, ahova eddig bringával csak nagyon nehezen juthattunk el. A KalandKör sok, parttól távolabb eső turisztikai attrakciót érint, de nem nélkülözi a Balaton közelségét sem, mivel időnként vissza-visszatér a partra. Mi is megálltunk azon a hatalmas réten Szántód fölött, ahonnan nemcsak a tó mutatja a legszebb arcát Tihannyal és a tanúhegyekkel, hanem a Kőröshegyi völgyhíd is. 

Nem kell többé rettegned a kavicstól!

A KK400 12 különböző szakaszt és benne összesen 3000 méter szintet ölel fel. A cél az volt, hogy az egyes túrautak kihívást és kalandot jelentsenek mindenkinek, de ne legyen túlzottan húzósak, ezért könnyebb és nehezebb terepszakaszok váltják egymást. A szakaszok ráadásul gyűjthetők, ahogy a Kéktúra megtett útvonalai. Az 50 kihelyezett QR kód segítségével teljesítésünket időben is mérhetjük, és láthatjuk másokét is az online eredménylistán. 

A KK400-zal egyben hazánk legnagyobb és összefüggő úgynevezett gravel útvonalhálózatát is szerették volna megalkotni. A gravel szó jelentése sóder, és egy olyan biciklis műfajt takar, ahol elsősorban kavicsos, erdei úton haladnak a résztvevők. Ez az Amerikából indult kerékpározási forma a legnagyobb trend világszerte a bringások körében és szakértők szerint Magyarország igazi gravel paradicsomnak számít.

Mi is kaptunk némi ízelítőt a műfajból, néha föld- vagy kavicsos úton, olykor teljesen off road stílusban, kaszálókon haladva. Ezek az útvonalak bejárhatók hagyományos bringákkal is, de az alánk rakott e-bike hatalmasat dobott a biztonságérzeten, és persze az élményen is. A többmilliós terepgépeken nem kellett félni, hogy az egyenetlen talajon megcsúszik a kerék, ami a műkedvelő bringások igazi rémálma. Ráadásul olyan, a forgalomtól távol eső helyekre jutottunk el így, ahol félóránként előugrott egy vaddisznó, őz vagy nyúl a bozótból.

Én szkeptikusként is - hiszen ha két kerékről van szó, az izomerőben hiszek -, egyre inkább azt gondolom, hogy van létjogosultsága az elektromos rásegítésnek. Sokszor be sem kapcsoltam, de ha mégis, az olyan meredek emelkedőkön is fel tudtam mászni, mint a fal, ahol a hagyományos bringát csak toltam volna. Ha pedig az ember nem enged a mozgásból, hiszen bringázni jött, és nem motorozni, választhatja, hogy erőből teker is a rásegítés mellett, így a "mellékhatás" legfeljebb az lesz, hogy hamarabb ér az úti céljához, vagyis egy napba több látnivalót, programot sűríthet be az e-bike-kal. Ezzel a kombinációval tehát sem a bringatolás és tötymörgés, sem az eltunyulás veszélye nem fenyegeti. 

Magyarország leghosszabb hídja nőnemű

A BB365 túráján útba ejtettünk egy kiemelkedő jelentőségű mérnöki alkotást is, a Kőröshegyi völgyhidat, ahol megismerkedtünk Európa egyetlen női hídmesterével, Hanák Tímeával, aki a híd nyitása óta tölti be a feladatot.

Érdekes egybeesés, hogy egy olyan kecses műtárgyhoz, mint amilyen ez a híd, női "felügyelőt" választottak, mindenesetre a tervezői is mindig csak "A lány"-ként emlegették a légies építményt. Tímea is viccelődik, hogy a 17 éves műtárgy az elsőszülött lánya, és máig is nagyon szépnek látja, ahogy mindig más és más arcát mutatja. A viadukt sok szempontból kuriózum: hazánk leghosszabb hídja és egyben völgyhídja, egyedülálló, parabolaíves szerkénytartós távszerkezetként épült és autópálya is fut rajta. 16 karcsú pillér tartja a legmagasabb pontján 88 méter magas átjárót. Építéséhez 120 ezer köbméter betont használtak fel, és ami kissé ijesztően hangzik, 120 centimétert, vagyis több mint egy métert képes mozogni az útpálya a hő hatására a két hídfő között.

A bicikliket a BBT egyik kölcsönzőjében, Balatonföldváron raktuk le a nap végén. A társaság ma már több mint 800 bringával rendelkezik, hagyományosakkal és e-bike-okkal egyaránt a legkülönfélébb terepekre és célokra. Vannak például kutyás utánfutóik és családi cargo bringáik is. 2022-ben az indulás évében 6000-en ültek náluk nyeregbe, tavaly ez a szám már 17000 volt. Ma pedig már a tó környéki hotelek is az ő biciklijeiket bérlik vendégeik alá.

A túrát a Balaton bora és az isteni szezonális fogások koronázták meg a balatonszemesi Kistücsökben, izomlázból pedig szerencsére jutott másnapra, mert e-bike ide vagy oda, az ember azért megy biciklitúrára, hogy mozogjon.

(Bővebb információ: BalatonBike365, Balaton Bike Tour)