A Dél-Amerikában őshonos nutriát értékes prémje és húsa miatt telepítették Európába a 19. század végén. A szőrmetelepekről megszökött példányok kiváló alkalmazkodóképességüknek köszönhetően pedig önfenntartó populációkat hoztak létre.
A mocsári hódnak is nevezett nutria ma már Európa mérsékelt éghajlatú részén széles körben elterjedt. Hazánkba nagy valószínűséggel a szomszédos országok tenyészeteiből szökött példányok leszármazottjai jutottak el. A nutria elsősorban Szlovákia és Ausztria felől, a Duna és mellékágai mentén terjeszkedik, ugyanakkor Szlovénia és Horvátország irányából is megfigyelhető inváziója.
Szlovénia felől érkezhettek hozzánk
Zala megyében 2016-ban észlelték első példányát a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Mura folyó felső szakaszánál. Azóta több alkalommal sikerült megfigyelni élő és elpusztult példányait a Mura és a Kerka folyók mentén. Az utóbbi években a megye nyugati szélén, a szlovén határ mellett fekvő Hetés nevű kistáj néhány patakjában és kavicsbányatavában került szem elé több alkalommal ez a nagytestű rágcsáló. A korábbi években elsősorban elpusztult és legyengült példányok kerültek elő, melyek feltételezhetően a téli táplálékhiány következtében hullottak el. Az elmúlt évek enyhe telei azonban kedveznek a faj terjedésének. A tavalyi évben sikeres szaporodását is sikerült megfigyelni.
Vadkamerákkal figyelik a terjedését
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága munkatársai vadkamerákat helyeztek ki a Hetésben, a Kebele elnevezésű Natura 2000 területen, hogy képet kapjanak ennek a természetes élőhelyekre és az élővilágra potenciálisan veszélyt jelentő inváziós fajnak a terjedéséről. Május elejétől négy, majd később másik öt helyszínre kerültek önműködő, mozgásérzékelő kamerák. A kamerák olyan lassú folyású, dús parti növényzetű vízfolyások mellé lettek kihelyezve, amelyek közelében korábban már észlelték a fajt, illetve további, a nutria megtelepedésére alkalmas víztestek partjára.
A kilencből hat helyszínen örökítettek meg nutriát a kamerák, eddig összesen 18 alkalommal. Két helyszínen az anyjukat kísérő fiatal egyedekről is készültek képek, ami azt bizonyítja, hogy a nutria sikeresen szaporodik. Ez aggodalomra ad okot, ugyanis a nutria szapora rágcsáló, megfelelő körülmények között évente két alkalommal is világra hozhat 2-9 kölyköt, és a fiatalok már az első évben ivaréretté válhatnak, így a faj további gyors terjedése várható.
Potenciális károk
A megtelepedett nutriák a vízfolyások töltésébe ásott üregekkel és a szántóföldi növények fogyasztásával okozhatnak gazdasági kárt. Az élőhelyek átalakításával az őshonos élővilágra is negatív hatást gyakorolhat, ugyanis nagy területen képesek kipusztítani a nádast, és más vízi növényzetet.
A nutria szerepel az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékén, így az ellene való védekezés a hazai természetvédelem számára is fontos feladat. A vadkamerás felmérés eredményei jó kiindulási alapot jelenthetnek az állomány visszaszorítását célzó beavatkozások tervezéséhez, írja a nemzeti park, honlapján.