A 15 éves Imagine városnéző túrákat szervező csapata olyan helyszínekre viszi el a közönséget, ahova máskülönben nem juthatnak be. Ilyen például a Központi Papnevelő Intézet harmadik emeletén lévő belső balkon, ahonnan egészen exkluzív kilátásunk nyílik az Egyetemi templom oromzatán lévő szobrokra.
Akárhányszor járunk az Egyetem téren, mindig rácsodálkozunk a Kisboldogasszony-templom gyönyörű barokk, építészeti tagozatokkal gazdagon díszített homlokzatára. Pedig eléggé kényelmetlen pozícióban kell tartanunk a fejünket, ha a hatalmas tornyok mind a három szintjét látni szeretnénk, nem csak a templom mérete miatt (egyenként 56 méteresek), de azért is, mert egy viszonylag szűk téren vagyunk. A kamera sem tudja igazán jól befogni a látványt, az oromzat felett lévő állatszobrok már olyan messze vannak, hogy szinte alig kivehetőek a járókelő számára.
A papnövendékeknek azonban exkluzív hozzáférésük van ezekhez a szobrokhoz. A templommal szomszédos Központi Papnevelő Intézet harmadik emeletéről egy belső balkon nyílik, amelyet a tornyok felső harmadának hátsó fele szegélyez. Többek között ide vitt el minket az Imagine városnéző csapata egy szeptember közepi sajtóeseményen, amellyel az októberben kezdődő Építészet Hónapja című programsorozatukat mutatták be. Az ugyanaznap meglátogatott obszervatóriumról az ELTE BTK épületében itt írtunk bővebben.
A pálosok temploma
A római katolikus Kisboldogasszony-templomot, közkeletű nevén egyetemi templomot az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok rendje emelte a 18. század elején. A templom azért is nagy kincs, mert igen kevés színtiszta barokk stílusú épület maradt fenn Budapesten (pl. Józsefvárosi plébániatemplom), a legtöbb „barokk" épületünk neobarokk és a 19. század második felében épült.
A pálosok 1686-ban, Buda török alóli felszabadítása után költöztek Pestre, majd megvásároltak egy egykori mecsetet néhány szomszédos házzal. 1715 és 1742 között megépült a rendházuk, a lebontott dzsámi helyére pedig 1723-ban rakták le a jelenlegi templom alapkövét. A templom építésze valószínűleg Mayerhoffer András volt, a magyar egyházi és világi barokk építészet egyik legtehetségesebb alakja. Neki köszönhetjük többek között a gödöllői és a hatvani Grassalkovich-kastélyt és az V. kerületi Szerb templomot is.
A templom 1786-tól a pesti egyetem egykori Hittudományi Karához, majd az abból önállósuló Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez került, a mellette álló pálos rendház pedig a teológiát tanuló papnövendékek lakhelyévé vált. Benne ma is a papok képzésével foglalkozó Központi Szemináriumot találhatjuk, és a templom liturgikus szolgálatait is az intézet növendékei látják el.
Így igazán nem irigyelhető tőlük az az aprócska balkon, amely az épület harmadik emeletéről nyílik, és ahonnan egészen közelről láthatják azt, amit mi az utca felől nem látunk igazán jól: az oromzati díszeket.
A kis erkélyen állva egy pillanatig olyan érzésünk van, mintha egy kis, falusi templom előtti térre léptünk volna, ugyanis az 56 méteres tornyokból csak körülbelül a felső harmadot látjuk, az illúzió azonban szertefoszlik, amikor a korlát mögül letekintünk a hatalmas belső udvarra. Az oromzati szobrokat innen fentről a hátoldaluk felől látjuk, mintha a „színfalak mögül" lesnénk meg őket.
A pálmafa és az oroszlánok története
De mit is látnánk a templom tetején az Egyetem térről, ha elég magasan lennénk? Az oromzat háromszögében Isten-szemet, a csúcsán a pálos címert: két oroszlánt, közöttük egy pálmafát, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt jobbról a szerzetesi reguláját kezében tartó Remete Szent Antalt, balról pedig szerzetesi ruháját viselő Remete Szent Pált. A köntös pálmaháncsból készült, mint Morcsányi Elzától, az Imagine túravezetőjétől megtudtuk, és ez magyarázza a templom tetején is látható pálmafát. A következő videóból az is kiderül, miért ül a fán holló, kenyérrel a csőrében, és mire utalnak a pálmafa mellett ágaskodó oroszlánok:
Budapest legnagyobb magánkertje
A harmadik emeleti balkon nem az egyetlen látványossága az épületnek. A hosszú folyosón lépdelve elhaladunk egy átriumos belső udvar mellett, amelyet minden oldalról az épület borostyánnal befuttatott falai vesznek körül.
Az udvar közepén látható szoborcsoport már akkor is itt állt, amikor az épület a pálosok rendháza volt: két térdelő, egymás felé forduló, együtt imádkozó szerzetest ábrázol.
Az anekdota szerint a két pap nem kedvelte egymást, ennek büntetése az, hogy a szobraik örökké együtt, egymás felé fordulva imádkoznak.
Távozóban a lépcsőház felőli oldalon egy hátsó kertet is láthattunk.
Ez Budapest egyik legnagyobb magánkertje, amely felbecsülhetetlen érték lehet a belváros zajában elcsendesedni kívánó teológusok számára.
Az Imagine az Építészet Hónapja keretében több alkalommal is tart vezetést az épületben, melynek során metekinthetitek a templomot, a kvadrumot, a kolostori kertet, a refektóriumot és a könyvtárat is. A sétára ezen a linken regisztrálhattok.
Forrás: Egyetemi Templom, Pestbuda.hu, Wikipedia