Miyawaki Akira 93 évesen is aktív japán botanikus, ökológus, aki azzal szerzett nemzetközi elismertséget, hogy új módszert dolgozott ki a leromlott, degradált területek természetes növényzettel történő helyreállítására - olvasható a Főkert Facebook-oldalán.
A Miyawaki-módszer receptje a következő: végy egy (városi) területet, akár csak pár tíz négyzetméterest, kutasd fel, milyen növényzet élne ott, ha nem volna ott emberi tevékenység, majd válassz ki minél több fa- és cserjefajt ebből a potenciális vegetációból. Végy a választott őshonos fajokból annyi növendéket, hogy területed minden négyzetméterére jusson 3 db, majd készítsd elő a talajt. Ültesd el a kis fákat, bokrokat minél változatosabban, véletlenszerű mintázatban. Öntözd meg a telepített csemetéket, takard le szalmával a talajt – ezzel védve a kiszáradástól, és lebomlásával biztosítva egy kis „nasit" a fejlődő növényeknek.
Ezután egy-három évig még öntözni kell és odafigyelni rá, akkor jó, ha évente akár 1 méterrel is magasabbra törnek a fácskák. Pár év után a rendszer beáll, ekkor az ember elengedheti a „kezét", és már nincs más teendője, mint élvezni városi minierdő adta lehetőségeket, a frissebb levegőt, kevesebb szálló port és több madárdalt.
Franciaország, Belgium, USA, Thaiföld, Japán, Nagy-Britannia, India, Hollandia után Magyarországon is van Miyawaki-erdő, mégpedig elsőként Budapesten, a Tabánban 40 négyzetméteren összesen 120 növényt ültetett el a Főkert, melyek között találunk barkócaberkenyét, gyertyánt, vadkörtét, vénic szilt, kocsánytalan tölgyet, csíkos kecskerágót, egybibés galagonyát, és legnagyobb számban mezei- és korai juhart. Ezek a fajok a budai hegyek lejtőin jellemzően őshonosak, így a kis erdő a meszes talajú, középhegységi lombhullató erdő társulást imitálja. A Miyawaki-erdők sajátossága, hogy a fiatal növények fényért való versengésére építi a sikert: sűrűn ültetve ezek a csemeték minél gyorsabban igyekeznek nőni, hogy a közeli versenytársaikat megelőzzék – így nem kell évtizedeket várni, csupán pár év elegendő ahhoz, hogy elérjék azt a magasságot és fejlettséget, amitől már erdőnek látszik az erdő. Mivel a városi környezetben a talaj minősége már nem kimondottan jó, ezen a folton talajcserét kellett végezni az ültetés előtt.
A címlapkép illusztráció: Kút a Tabáni Botanikai Tanösvény felől, forrás: Globetrotter19/commons.wikimedia.org