A világ legérdekesebb vásárcsarnokai, ahol izgalmas ízek, illatok és standok várnak

    A legtöbb nagyobb vásárcsarnok ma már olyan hely, ahol nemcsak azon van a hangsúly, hogy a vásárlók beszerezzék a szükséges alapanyagokat, hanem hogy egyenek egy jót a mini bisztrók pultjainál, találkozzanak egy gyors kávéra a barátokkal, vagy éppen meglessék a legmenőbb éttermek séfjeit, amint helyi termékeket szereznek be, és lepacsiznak a "vetélytársakkal". A gasztrorajongók számára ezek a csarnokok felérnek egy Disneylanddel, csak itt nem Mickey Egér jön szembe, hanem friss osztrigahalmok, óriás sajtgurigák, márványos színhúsok és a legharsogóbb színű zöldségek. Mutatjuk, melyek a világ legérzékibb vásárcsarnokai Rotterdamtól Szöulig.

    Előre szólunk, alábbi listánkban ne keressék a budapesti Nagycsarnokot, ami szinte mindegyik "világ legjobbjai" felsorolásban az elsők között szerepel, mert a fővárosi vásárcsarnokok egy külön anyagot kapnak majd itt az oldalon. Ezt tisztázva nézzük is, melyek azok a helyek a világban, ahol a piacozás és egy laza ebéd vagy brunch élménye kéz a kézben járnak.

    A kilences számú vásárcsarnok, BerlinForrás: JJFarq / Shutterstock.com

    A Markthalle Neun Berlinben egy igazi kuriózumnak számít, mivel évszaktól függően is változatja a tematikáját. Egyszerre kulturális és gasztronómiai közösségi tér, zöldség-, gyümölcs- és húspiac, valamint szezonális karácsonyi és tavaszi vásárok helyszíne. És mindezek mellett történelmi helyszín is, mivel 1891 óta várja a látogatókat. A piac a közösségi oldalain hirdeti, hogy nemcsak a vásárlókat, de a környezetet és az étkezésre tenyésztett állatokat is tiszteletben tartja. A kilences számú vásárcsarnok helyi támogatása nagyon erős. A piacot 2009 és 2011 között a bezárás veszélye fenyegette, mivel szupermarketté akarták alakítani, de a helyi közösség támogatásával és határozott fellépésével hangulatos gasztro-paradicsom maradhatott, ahogy a fenti kép is mutatja.

    Rotterdam városában a Markthal nemcsak az éttermei és a zöldséges vagy halas pultjai miatt ismert és kedvelt piacos élmény, hanem különleges építészeti kialakítása miatt is. A csarnokot egy U alakú épületbe álmodták meg, ami kívülről úgy néz ki, mint egy hatalmas régi tévékészülék, melynek "képernyőjén" visszatükröződik a város. A csarnok oldalán és tetején lakásokat alakítottak ki, melyekből nemcsak a város felé lehet kilátni, hanem a piac irányába is. Amint a lenti fotón látható, a lakók pillanatok alatt a csarnokba juthatnak, akár egy gyors reggelire futnak be, akár ebédet vinnének magukkal az apró éttermek kínálatából.

    Forrás: nattawit.sree / Shutterstock.com

    Mivel sok helyi jár ide, ezért sok holland fogást kipróbálhatunk a Markthalban: ilyen például a híres holland almatorta, vagy a Bitterballen nevű húsgolyó, amely darált marha- vagy borjúhúsból készül, és amit marhahúslevessel, vajjal, liszttel és fűszerekkel gyúrnak golyókká, majd kirántják. Szintén kóstolhatunk itt kibbeling-et, ami a fish and chips-hez hasonló, csak krumpli nélkül szolgálják fel, fokhagymás mártogatóssal.

    A lisszaboni Time Out Market egy kicsit kilóg a sorból, mert nem a bevásárlás a fő profilja, hanem a minőségi étkeztetés. Ha Lisszabonban járunk, és megkóstolnánk a legtipikusabb ételeket anélkül, hogy kutatni kelljen az apró kifőzdék után, itt mindent megtalálunk. A fedett csarnokban harmincnál is több stand található, ahol békeidőben közös asztaloknál ülhetünk le, és olyan ételek közül válogathatunk, mint a tintahal krokett, a párolt kagyló vagy a különböző szardíniával készült fogások. A standok érdekessége még, hogy egy független, városi zsűri jóváhagyásával nyithatnak csak ki, ha kiérdemeltek legalább 4 csillagot az ötből.

    Forrás: Radu Bercan / Shutterstock.com

    Egyesek szerint a La Boqueria lehet Barcelona legrégebbi piaca, hiszen a La Ramblán már 1217-ben összezsúfolódott pár húsos bódé, de ennél több információ nem maradt fenn. Az viszont biztos, hogy ma már több mint 200 stand várja a gasztronómia szerelmeseit a La Boqueria területén. Ezen a piacon nemcsak a látványra kell figyelni, hanem a hangokra és az illatokra is. A visszatérő látogatók szerint az egész csarnok olyan, mint amikor egy zenekar éppen hangol: a kereskedők kiáltoznak, üvegek és poharak koccannak, és a dallamos "holaaa" köszöntés is mindig felharsan valahol. Aztán ott vannak az illatok, a frissen sült hal, a sós tengeri illat, a sonkák és húsok füstösségét pedig szinte harapni lehet.

    Forrás: Andrey Bayda / Shutterstock.com

    Ha itt kóstolnánk valamit, akkor ne a hatalmas jamón ibérico (ibériai sonka) combokra mozduljunk rá, hanem válasszuk a fekete patás (pata negra) disznóból készült sonkákat, amikből hajszálvékony szeleteket is kérhetünk. A járvány előtti időkben 10 dekagramm sonka 11 euró körül mozgott. Helyi különlegesség még a botifarra, ami egy tipikus katalán kolbász magas hússzázalékkal és sok fűszerrel, illetve a calcots, ami egy téli zöldségféle valahol az újhagyma és a póréhagyma között, amit meggrilleznek majd csípős paprikaszószba mártogatnak. Erre a piacra 10 óra körül érdemes érkezni, vagy legkésőbb úgy, hogy ne közvetlen a 20:30-as zárás előtt essünk be – legalábbis akkor, ha szeretnék egy kicsit alkudozni is.

    A Mercado de San Miguel ugyanaz Madrid városának, mint a La Boqueria Barcelona lakosainak és látogatóinak: egy ikonikus, lélegzetelállító piac, ahol kiélhetjük élvezethajhászó oldalunkat, egy pult mellett áldogálva megkóstolhatjuk a legjobb üveg cavat, és garantáltan a leggusztusosabb spanyol felvágottakat kapjuk. A Plaza Mayortól nyugatra található csarnok szerkezete 19. századi, és csillogó üvegből, valamint csavart kovácsoltvasból áll össze. Egy városnézés során semmiképpen se hagyjuk ki.

    Forrás: Catarina Belova / Shutterstock.com

    A madridiak már nem látogatják annyira sűrün, mint korábban, mivel túl nagy a tömeg és a turistaáradat miatt az árak is megnőttek, de nézelődni attól még szabad, főleg azoknak, akik először járnak a városban.

    Párizs mindig is kulináris célpont volt. Tele van számos, látványra is csalogató pékséggel, kávézóval és étteremmel. A párizsi piacok és vásárcsarnokok szintén minőségi helyszínek, de a Marche des Enfants Rouges még ezek közül is kiemelkedik.

    Forrás: Elena Dijour / Shutterstock.com

    A csarnok elsősorban a helyszíne miatt híres, és a neve is onnan ered, hogy a 16. században egy árvaház állt itt, ahol a gyerekek vörös ruhát (Enfants Rouges) viseltek, melyet keresztény jótékonysági szervezetek adományoztak nekik. A csarnokban amellett, hogy helyi és organikusan dolgozó kiskereskedőktől vásárolhatunk alapanyagokat egy hamisítatlan francia vacsorához, megtalálhatók a hiteles afrikai, libanoni és japán fogásokat kínáló éttermek is.

    A malmői Saluhall szintén kilóg egy kicsit a sorból, mivel a természetesség mellett kötelezte el magát. Hogy ez mit jelent pontosan? Kézzel készített kolbászokat, Ven szigeténél dagálykor kifogott friss halakat, helyben, olívaolajon sült falafelt, koreai street foodot és friss kecske joghurtot.

    Ez a csarnok a friss, nyers alapanyagok kincsestára, de ízletes és tiszta készételeket is találunk a kínálatban. A csarnok látványosan a slow food módszert veszi alapul. Az oldaluk szerint, mielőtt megnyitottak volna, csak azokat a termelőket és bisztrókat keresték meg, akik rajonganak a mesterségükért és magas minőségben dolgoznak.

    Egy szöuli utunk során a több mint százéves Gwangjang Market rabolta el a szívünket, itt részletesen is írtunk róla. Ez a legrégebbi, folyamatosan működő gasztro-piac egész Dél-Koreában. Ide azért jöjjünk el, hogy a kötelező koreai finomságok után, az ajummák (helyi asszonyok) házi kajáit is megízleljük. Ezen a helyen a fura, néhol gusztustalan, a nyálcsorgatóan finom, a bő zsírban és a roston sütött, a zöldséges és a húst hússal tálalt ételek is megtalálhatók.

    Találunk itt kar hosszúságú, frissen tekert kimbapot – a koreaiak sushi jellegű, de nem sushi ételét. Ez egy rizstekercs, ami úgy indul, mint egy maki sushi, tehát kívül nori alga lap, aztán ízesített rizs, de nem nyers lazaccal vagy tonhallal folytatódik, hanem savanyított daikon retekkel, répacsíkokkal, aprított, marinált és pirított marhahússal, esetleg gombával. Igazán addiktív étel, és az elfogyasztási rituáléja is sokkal lazább, mint a sushié, ugyanis kézbe vehető és harapható. 

    Források: Nuvomagazine.comTherecipe.com

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Ezek is érdekelhetnek