Legutóbbi kirándulásomról, Vác felé visszaindulva, az aprócska falvakat elhagyva egy bekötő út előtti tábla jelezte az ország legrégibb szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kővárát. A nógrádi várat, amely szabadon látogatható az év bármely szakában, én is újra körbejáratam. És azt vettem észre, akárhányszor is tévedek erre, újabb és újabb felfedezésre ösztönöz. 

Gyermekként, szüleim vittek el a varázslatos erődítményhez, az Ipoly-folyó által félkörívbe rajzolódó, a Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község névadó várához. Később a gyermekeimmel, majd barátokkal több-ízben túráztunk erre.

Már messziről látni, ahogy a vár a környező vidékből hatvan méterre kimagasodik, és a nagy területű fennsíkot fenségesen megkoronázza. Elérhető közelsége, csendes, ám látnivalókban bővölködő környezete, és természetesen építészeti és történelmi jelentősége miatt is ajánlom felfedezésre.

Építészeti, történelmi látnivalók

Érdekes, hogy a Börzsöny keleti szélén álló, magányos, 286 méter magas andezitkúpon felépített várnak a keletkezéséről nincs pontos adat. Ám Anonymus szerint a honfoglaló magyarok itt már erődítményt találtak, később pedig a szlávok építettek ide egy hatalmas kővárat, melyet Novigradnak (Újvár) neveztek el, innen ered a megye névadó településének a neve is.

A 11. századi várépítkezések idején a védelem erejét a megfelelően fagerendákból alkotott, kazettás szerkezetű, majd földdel töltött várfalak jelentették. A megmaradt okiratok és feltárások szerint a nógrádi ispánsági vár is így épülhetett.

Az évszázadokon át királyi kézben lévő birtokot Árpád-házi IV. (Kun) László adományozta a Váci egyházmegyének. A fennsík egyik sarkában – mély szárazárokkal elkerítve – létesült a belsővár, melynek jelenleg igen csonka maradványokban látható épületeit a 15. század második felében emelték. Ebben az időszakban készült el az a nagyméretű, három emelet magas öregtorony is, melynek csonkja messziről jellegzetessé teszi a nógrádi várromot.

Az öregtorony háromemeletes fala máig a legnagyobb maradvány. A falakról és a bástyáról csodás kilátás nyílik a falura, a Börzsöny hegyeire, amely innen nézve páratlan látványt nyújt.

Korabeli feljegyzések szerint a magas lakótorony mellett reneszánsz díszítéssel, minden kényelmi berendezéssel ellátott palotaszárnyat alakított ki Jacobus Tragurinus dalmáciai építőmester, de megfordult a nagyszabású munkálatokon Hunyadi Mátyás király udvari építésze, Giovanni Dalmata is. Jelenleg a sarokbástya alatt egy Millecentenáriumi emlékművet találunk a magyar honfoglaló vezérek kopjafáival.

1949-ben kisméretű ásatást végeztek a belsővár árkában, de a helyreállításra 1997-ig várni kellett. Ebben az időszakban egészült ki az új-olaszbástya, kapott védőtetőt a kerek rondella, és felállították az országzászlót.

Miután, a vár a Nemzeti Várprogram harmadik üteméből kikerült, egyelőre felújításáról nem tudni, ám a község önkormányzata lehetőségeikhez mértem igyekszik karbantartani.

Túra, eszem-iszom és kultúra

Miután Nógrád, a Kéktúra részeként is izgalmas kiránduló útvonalakat kínál, kitűnő program lehet egy várlátogatással egybekötött könnyed túra, kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Autóval a vár alatt lévő parkolóig tudtok eljutni, ahonnan pár perc sétával feljuthattok a szerpentinúton található várromokhoz.

Amennyiben tömegközlekedéssel jönnétek, Vácról busszal és a „kispiros" vonattal is érkezhettek. Az állomástól csupán 10 perc kényelmes sétára vannak a romok. Ha megéheznétek, a vár tövében található vendéglőkben biztosan találtok éhségűző falatokat, és a várparkolóban időszakoson állomásozó fagylalt és kürtöskalács árusok is szeretettel várnak benneteket.

A község közkedvelt tájháza is pazar látnivalókat kínál, valamint ha úgy adódik, látogassatok el a Nógrád Geoparkba, amely káprázatos élményt adhat a túrához. A napjainkra már egész nagyra nőtt Nógrádi Várjátékokat ebben az évben, június 11-én rendezik meg. Bővebben a várról és a környék programjairól a község önkormányzatának oldalán olvashattok.