Veszélyforrás-térkép készült a Gerecséről

Az ELTE kutatói térképet készítettek a Gerecséről, mely a felszínmozgásokhoz kapcsolódó dokumentált káresetek és a jövőben lejtős tömegmozgásokra hajlamos területek jelölésével hívja fel a figyelmet a földtani eredetű veszélyekre. A térkép a szintén potenciális veszélyforrásnak számító bezárt bányászati hulladékkezelőket is bemutatja - derül ki a az egyetem oldaláról.

A Gerecse látképeForrás: Rakaszmisi/commons.wikimedia.org

A különböző csuszamlások, omlások és suvadások ma is aktívan formálják a Gerecse felszínét, különösen a hegység alacsonyabb, laza üledékekkel borított lejtőin, a patakvölgyekben és a Duna menti magaspartokon. Mivel itt sokszor a művelés alatt álló vagy beépített területeket is veszélyeztetik, ezért fontos a mozgásra hajlamos részek minél pontosabb ismerete.

A Gerecse és a Dorogi-medence környezetében számos már nem működő bánya és a bányászathoz kapcsolódó hulladéklerakó is található. A bányászati területek egy része az ott tárolt anyagok kedvezőtlen állékonysága miatt alkalmatlan az egyéb hasznosításra. A Dorogi-medence szénbányászatához kapcsolódó hulladéklerakók és a neszmélyi vörösiszap-zagytározó pedig bennük tárolt veszélyes anyagok miatt számítanak kockázatosnak.

Az ELTE kutatói együtt vizsgálták a felszínmozgások és a bányászati hulladéklerakók sokszor erősen összefüggő témakörét. Gerzsenyi Dávid, a Természettudományi Kar doktorandusza, összetett térinformatikai elemzés során, saját fejlesztésű program segítségével modellezte a Gerecse felszínfejlődését alakító lejtős tömegmozgásokat. Albert Gáspár, az Informatikai Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Intézetének egyetemi docense, a bányászati hulladéklerakók felszínének stabilitását vizsgálta gépi tanulással végzett osztályozással, az adatok és modelleredmények ellenőrzését térképész-geológusi tapasztalatai is segítették.

Részlet a Gerecse földtani veszélyforrásait bemutató térképből. A kivágaton Neszmély és Dunaszentmiklós környezete látható, a területen igen jellemző a felszínmozgásos tevékenység, és itt található egy nagy kiterjedésű, rekultiválatlan vörösiszap-zagytározó is.Forrás: elte.hu

Mint a Journal of Maps folyóiratban most megjelent tanulmányukból kiderül, munkájuk során a terület veszélyforrásainak együttes bemutatására helyezték a hangsúlyt, és olyan térképet szerkesztettek, amelyet mind a szakmai, mind a szakmán kívüli olvasó is megérthet.

A térkép három témát ölel fel. A térképészek az Országos Felszínmozgás Kataszter adatbázisát és földtani térképeket felhasználva és azokat saját terepi adatgyűjtéssel kiegészítve kijelölték a korábbi felszínmozgások által érintett területeket, majd a terület geomorfológiai és földtani viszonyait figyelembe vevő modellekkel megbecsülték, hogy a terület lejtői milyen mértékben hajlamosak újabb mozgásokra. A bányászati hulladéklerakók térképezése a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat adataira támaszkodva kezdődött, majd olyan helyszínekkel egészült ki, amelyek csak topográfiai vagy kéziratos földtani térképeken szerepelnek.

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek