Ismerje meg a festői zsákfalut, ahol a Fanyűvő lakik!

A hetekben járta be a magyar médiát a mátranováki Fanyűvő története, a hátborzongató legendák szülőhelyéül szolgáló falucskának azonban nem csupán a mitikus lény az egyetlen nevezetessége.

A Fanyűvő története időről időre újra felbukkan a környéken, legutóbb viszont a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) egy fotószakos hallgatója, Takács Márton elevenítette fel és csempészte be a médiába a legendát, melynek eredete állítólag egy helyi fafaragóhoz köthető, aki azóta már elhunyt. De nézzük, miért is érdemes ellátogatnunk Mátranovákra, ha nem a rém miatt.

A nyolcvanas években számoltak be először arról, hogy látták a Fanyűvőt, a különböző beszámolók pedig rejtélyes módon nem térnek el egymástól különösebben. Mindegyik szerint egy rendkívül hosszú végtagokkal rendelkező, majomszerű lényről van szó, aminek egyedül az arcát nem fedi szőr. 

Európában ritkaságszámba menő riolittufa-mező

Az alig több mint másfélezer lelket számláló zsáktelepülés Nógrád megye északi részén, a bátonyterenyei járásban helyezkedik el. A Fanyűvőt általában a völgyet ölelő déli hegygerinc keleti végén, a Fehérszéken vélték látni, amely nevét a benne található, Európában ritkaságszámba menő riolittufa képződménynek köszönheti. A riolit savanyú, szilícium-dioxidban gazdag vulkáni kőzet, amely általában heves robbanásos kitörésekkor képződik, így gyakran nem kiömlési, hanem törmelékes formában van jelen a felszínen, illetve a földtani rétegsorokban. Ekkora kiterjedésű riolitmező minden bizonnyal csak több, nagy erejű vulkánkitörés révén jöhetett létre. A riolittufában helyenként elszenesedő vagy kovásodó famaradványokat találni, és több helyen előbukkan a szénréteg is. A felszínen bizarr formákat alakít ki az erózió. 

A Fehér-szék hegygerince Mátranovák közelébenForrás: Várkonyi Tibor/VT/commons.wikimedia.org

Négy természetvédelmi terület

A község közigazgatási területén négy természetvédelmi terület található: a helyi bányatelep Kaszinópark nevű részében az idős fasorok állnak oltalom alatt. A közelben a XIX-XX. században több kőszénbánya is működött, melyek közel egy évszázadra meghatározták az itt élő emberek életét. Emellett védettséget élvez a Cserkész-kút nevű forrás és környéke, a 78 hektáros hegyeskei borókás legelő, melyen több védett növénynek – árvalányhaj, tavaszi hérics, feketéllő kökörcsin – és több védett állatnak – például hamvas küllő vagy gyurgyalag – is otthont ad. Itt található Nógrád megye legnagyobb, 818 hektáros helyi védettségű természetvédelmi területe - derül ki a Wikipédia szócikkéből.

A terület nagy részén erdőt találunk, a mélyebb fekvésű völgyek északi oldalát gyertyános-tölgyesek borítják, amelyekbe szálanként bükk is elegyedik. Kedvező adottságú az itteni vízgyűjtő rendszer, melyet több mint húsz tiszta vizű forrás táplálja.

Mátranovák-Mátraterenye határaForrás: Cusito/commons.wikimedia.org

A közelben vaskorszaki település nyomaira bukkantak, melyek azt bizonyítják, hogy a hely már régóta lakott volt. Itt található az ország valószínűleg leghosszabb járdalappal kirakott erdei útja, ami Mátranovákról a Bükkerdőn át vezet Mátracserpusztára, és útközben a Csipán-tető kilátójáról csodálhatjuk meg a Mátrát és a Heves-Borsodi-dombságot. A közelben található Nyírmedpuszta, az ország harmadik legtisztább levegőjű települése.

Az idelátogatók több kiállítást is megtekinthetnek. A Bányász Emlékházban az egykori bányász világba kalauzolják el az idelátogatókat. Láthatóak a régi eszközök, írott dokumentumok, fotók, valamint egy feltárt aknarész is. Megtekinthető még Borkovics László kovácsmester és Borkovics Péter üvegművész műhelye is, ahol a látogatók a kovácsmesterséget és az üvegkészítés rejtelmeit bemutató népi iparművészeti kiállításon túl kipróbálhatják magukat nyílt foglalkozásokon is.

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek