Palánták a sivatagban: így küzdenek az aszály ellen a kutatók

Tavalyi cikkünkben számoltunk be arról, hogy a Szeged Vision csapata tudományos kalkulációk alapján alkotta meg azokat a jövőbeli városképeket, melyek azt mutatják meg, hogy 30 év múlva a klímaváltozás hogyan alakíthatja át Szeged látképét. A területen jelenleg is zajlik az elsivatagosodás, illetve a Duna-Tisza közén lévő Homokhátság érintett komolyan ebben a folyamatban. Sajnos a világ jelentős részét fenyegeti az elsivatagosodás. Emiatt a Föld hat kontinensének 174 száraz területén végzett élőhelyrekonstrukciós kísérleteket vizsgálta az a nemzetközi kutatás, amelyben a Debreceni Egyetem ökológusa, Török Péter is közreműködött. Az eredményeket a neves Nature Ecology & Evolution szaklapban publikálták.

Magyarország déli területe és a világ számos más országa érintett az aszályosodás, kiszáradás problémájában - illusztrációForrás: klimkin/Pixabay

A klímaváltozás miatt a Föld több régiójában növekszik a vízhiányos, tartós szárazság által befolyásolt területek kiterjedése. Ennek komoly következményei vannak a mezőgazdaságban is. Az angol nyelven a „dryland" szóval illetett száraz területek – gyepek, félsivatagok, sivatagok, sztyeppék és szavannák kiterjedése növekszik az éghajlat változásának következtében.

Jelenleg kétmilliárd ember él ilyen régiókban, és a gabonatermő területek egy részét már ma is érinti a vízhiány és az aszály.

Az előrejelzések szerint a jövőben újabb, a mezőgazdaság számára fontos helyszínek fognak „belecsúszni" ebbe a kategóriába. Sok figyelemfelhívó kisfilm is készült a témában, íme egy 2015-ös felvétel, amely megrendítő képsorokon kersztül próbálja bemutatni, hogy mi történik, ha semmit sem teszünk az egyre növekvő szárazság ellen.

A téma szakértői szerint is sürgősen szükség van a rossz állapotban lévő száraz élőhelyek helyreállítására annak érdekében, hogy alkalmazkodjunk a klímaváltozáshoz, visszafordítsuk a sivatagosodást, és biztosítsuk az emberiség közel 40 százalékának megélhetését. Az ENSZ által meghirdetett programok, a 2021 és 2030 között zajló A helyreállítás évtizede, illetve a Bonn-kihívás keretében sok ország tett vállalásokat összesen több millió hektárnyi terület helyreállítására. 

A probléma vizsgálatára szerveződött egy nemzetközi csapat, melynek magyar tagjai között van Török Péter, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Ökológiai Tanszékének egyetemi tanára is. Júliusban jelent meg a tanulmányuk, melyben a világ hat kontinensén összesen 174 helyszínen történt helyreállítási kísérletek adatait összegezték. Az általuk összeállított adatbázis 671 növényfaj 594 065 megfigyelési adatát tartalmazza. A munka célja az volt, hogy megvizsgálják: mennyire lehetséges magvetéssel javítani a helyszínek természeti állapotán.

Az eredmények egyrészt optimizmusra adnak okot, hiszen kiderült: a kísérletek egyharmada során a vetett fajok 100 százalékát sikerült visszatelepíteni" – mondta Török Péter.

Hozzátette: "Az is kiderült ugyanakkor, hogy ezek kockázatos programok, mivel 17 százalékuk teljes kudarcba fulladt: esetükben egyetlen célfajt sem sikerült újra betelepíteni. A vizsgálatok eredményei szerint minél több magot vetnek el, továbbá minél nagyobbak egy növényfaj magvai, annál nagyobb a siker esélye. A sikert negatívan befolyásolta a helyszín szárazságának mértéke, emellett a növényfajok rendszertani hovatartozása, valamint életformája is szerepet játszott a megtelepedés sikerességében" – tájékoztatta az unideb.hu-t Török Péter. A TTK Ökológiai Tanszékének egyetemi tanára hozzátette: a kutatásba több magyar helyszínt is bevontak. 

A hazai adatok gerincét a Hortobágyi Nemzeti Park területén zajlott gyeprekonstrukciós és tájrehabilitációs projektek botanikai eredményei szolgáltatták.

A kutatók által fontosnak igazolt tényezők figyelembevétele segíthet abban, hogy a jövőben sikeresebbek legyenek a helyreállítással foglalkozó természetvédelmi projektek – írja az unideb.hu.

""Forrás: Siggy Nowak/Pixabay
Mi az a Bonn-kihívás?
Egy globális erőfeszítés, melynek célja 150 millió hektár leromlott és kiirtott erdős terület helyreállítása 2020-ig, és 350 millió hektár 2030-ig. A magasztos célkitűzést 2011-ben a német kormány és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) indította el Bonnban - írja az iucn.org. A kezdeményezés támogatottságát jól mutatja, hogy 2019-ben már 170 millió hektáron sikerült az erdőtelepítést, vagyis a 2020-as célt bőven túllépték.

 

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek