Szabadon engedték a felcseperedett vadmacskákat a Bükkben

Még tavaly nyáron adtunk hírt a Mályi Madármentő Állomásra került kiscicákról, akikről kiderült, hogy valójában vadmacskák. Szikszó közelében egy telektulajdonos a saját telkén két eltévedt kiscicára lett figyelmes, nem sokkal ezután kicsit odébb, egy romos házból is hangos nyávogást hallott. Ott találtak meg az első kettőre nagyon hasonlító harmadik kölyökcicát, ám mindegyikük szokatlanul vadnak mutatkozott - derül ki a Bükki Nemzeti Park híréből.

Igyekeztek figyelni rá, hogy a macskák vadak maradjanak - A három vadmacska a budapesti mentőhelyenForrás: Kozma Attila/bnpi.hu

A kölyköket eljuttatták a Park állatmentő partneréhez, a Mályi Madármentő Állomásra, ahol megállapították, hogy valószínűleg nem házi-, hanem a sokkal ritkább, fokozottan védett vadmacskákról van szó. A két hím és egy nőstény macska innen a Budapesti Állatkert természetvédelmi mentőhelyére került, ahol genetikai vizsgálattal sikerült igazolni a feltételezést, miszerint valóban vadmacskák. Az állatkert munkatársai közel egy évig gondoskodtak róluk, odafigyelve arra, hogy az állatok megfelelő vadságúak maradjanak, hiszen a túlságosan megszelídült vadmacskák nehezebben boldogulnának a természetben.

2021. február 26-án érkezett el a szabadon engedésük ideje, mindhárman a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén kaptak új lakhelyet: Az egyik hímet a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetben, a nőstényt a Heves-Borsodi-dombságban, a másik hímet pedig a Tisza mellett, a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben engedték szabadon. A helyszínek kiválasztásában fontos szempont volt, hogy lakott területektől távol eső, megfelelő természetességi állapotú erdős területre kerüljenek. A testvérek így viszonylag nagy távolságra jutottak születési helyüktől és egymástól is, ami segítheti az új élőhelyeiken található vadmacskák populációjának genetikai frissítését, növelve ezzel fennmaradásuk esélyét.

A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet új lakójaForrás: Megyeri Zoltán/bnpi.hu

A vadmacska (Felis silvestris) élőhelye legfőképpen a természetes, összefüggő, nagy kiterjedésű erdő. Nemcsak tápláléka forrását, hanem az arra alkalmas búvóhelyeket is a természetszerű erdőkben találja meg. Színe mindig szürkésbarna, a test alsó felén és a lábak belső részén okkersárga beütéssel, de fő ismertetőjegye a tompán lekerekített, bunkós végű farok, melyen 5–7 fekete gyűrű található.

A vadmacska félénk, óvatos állat, kerüli a településeket és az ember által bolygatott, háborított helyeket. Az erdők felszabdalása, bolygatása veszélyeztető tényező a faj számára. További jelentős veszély a fajra nézve a házimacskákkal, illetve a kivadult házimacskákkal történő hibridizáció, a táplálékért és az élőhelyért folytatott verseny, illetve a kivadult macskáktól származó betegségek elkapása. Az erdei utak mentén sajnos az állatok elütése is komoly probléma.

A vadmacska hazánkban 1974 óta védett, 2012 óta fokozottan védett őshonos macskaféle ragadozónk, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke példányonként 250 000 Ft. Szerepel az Élőhelyvédelmi Irányelv IV.- és a Berni Egyezmény II. mellékletén is, tehát mind európai, mind pedig világviszonylatban nem csupán egy kiemelkedő természeti értékünk, de sajnos veszélyeztetett fajunk is.

 

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek