Érdekli, hogy milyen volt az ország tízmillió évvel ezelőtt? A geológiai tanösvényeken megnézheti!

    Nem kell ahhoz kőzetgyűjtő kalapáccsal járkálni mindenfelé, hogy valakit érdekeljen a geológia. És még ha valaki nem akar elmerülni a kőzetek pontos megnevezésében vagy a különböző földtörténeti korok részletes leírásában, akkor is sok meglepetést tartogat egy-egy, a témára felhúzott kirándulás. Most olyan hazai geológiai tanösvényeket mutatunk önöknek, amelyek alapvetően is kellemes kirándulások: vannak köztük hosszabbak-rövidebbek, és a földtani érdekességüket leszámítva is nagyon jó kis kiruccanást jelentenek az egész családnak.

    166 millió éves látnivalók

    Szarvaskőn egészen hosszan kanyarog a tanösvény, mely a falu központjából indul. Összesen 9 kilométer hosszú a séta, mely tíz állomásból áll. Az első helyen miocén tengerpart maradványai között lehet bóklászni és sok vastaghéjú kagyló maradványát látni. A második állomás egy kilátópont a Hegyeskő-dűlőről, ahonnan a bervai mészkőbánya többszintes fejtéseit is látni lehet. A harmadik megállóhely a Denevér-táró, amely a 80-as évek óta nem járható ugyan, de a bejáratánál fémesen csillogó, fekete kőzetdarabokat lehet gyűjteni, a táróban pedig rengeteg védett denevér tanyázik manapság.

    Ilyan gyönyörű a kilátás a szarvaskői várbólForrás: Wojciech Bobrowicz/Shutterstock

    A negyedik megálló régi kőfejtője a 166 millió évvel ezelőtti múltba repít vissza, míg az ötödik állomáshely már a Várhegy oldalában található. Itt, valamint a következő néhány állomáson felfelé kaptat az út a romokhoz, a 9. megálló maga a szarvaskői vár. A várból lelket simogató panoráma tárul elénk, a hegygerincen továbbhaladva pedig eljuthatunk az utolsó helyszínre, amely egy újabb kilátópont, ezúttal az Akasztó-hegyen.

    A völgyben megbújó tanösvény

    A Vár-völgyi földtani tanösvény a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben, 3 kilométer hosszan vezet. Ha valaki kocsival érkezik, Magyaregregynél hagyhatja az autóját, majd az erdőgazdasági úton, pontosabban a Vár-völgyön tud végigbaktatni egészen a Pásztor-forrásig. Az egész évben ingyenesen látogatható geológiai tanösvényt 1996-ban hozták létre, és körülbelül egy órát kell rászánni a teljes útvonal bejárására. Összesen tíz tájékoztató tábla vezeti végig a kirándulókat a tanösvényen, melyek a terület földtani történetéről mesélnek, a különböző kőzetekben pedig a régmúlt lenyomataiként ősmaradványokat is láthatják.

    Cápafogak és ősállatok lábnyoma

    Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területet „ősvilági Pompeii"-ként is emlegetik. A fogadóépülettől egy 700 méter hosszú útszakasz, a közetparki ösvény vezet el a geológiai tanösvény kezdetéig. Ahogy a látogató halad az ösvényen, minden lépéssel 15 ezer évet lép vissza az időben, mire odaér a tanösvényen látható kőzetrétegek korához.

    A geológiai tanösvény már egy 800 méter hosszú, akadálymentesített körút, ahol magyar és angol nyelvű feliratok segítenek eligazodni az ősvilágban. A séta egy ősi tenger fenekéről indul, egy esőerdőn keresztül vezet, egészen fel egy vulkán tetejére. Csodálatos bőségben láthatunk itt ősmaradványokat a megkövesedett fáktól a cápafogakon át az ősállatok lábnyomaiig. Egyébként ez utóbbiak alapján rekonstruálták, hogy milyenek lehettek a lábnyomok valaha élt tulajdonosai – velük három dimenziós kivetésen találkozhatunk.

    Könnyed kirándulás a Balaton-felvidéken

    A Balaton-felvidéken erdei kirándulással lehet összekötni a földtörténeti kirándulást. Felsőörsnél a Forrás-hegyi geológiai bemutatóhelyen a Triász tenger üledékeinek, illetve az ősi tűzhányók működésének megkövült maradványait lehet látni. A településről Veszprém felé indulva található a tanösvényhez vezető utat jelző tábla. Több magyarázó tábla is van az útvonal mentén, és nagyon fontos megjegyezni, hogy kőzetmintát csak a megjelölt helyeken szabad gyűjteni.

    Erdőben, kőlépcsőn, völgyben visz a tanösvény, majd egy kis emelkedő után következik a bemutatóhely, amelyet el sem lehet téveszteni, mivel kis előtetők védik a kőzetet az időjárástól. A túra nem nehéz és nem is hosszú, így aki akarja, nyugodtan megtoldhatja egy kis kitérővel. A Forrás-hegy nevét adó forrást is megkereshetjük, vagy egyszerűen csak végigbaktathatunk a belőle fakadó, csobogó patak partján.

    Itt még láván is járhat!

    Madártani és Geológiai Tanösvény bújik meg a Celldömölk közelében lévő Ság hegy oldalában. A hegy egy 5 millió éves tűzhányó maradványa, és valóban csak maradványról beszélhetünk, mivel az évekig tartó bányászattal nagyjából 17 millió tonna követ hasítottak le az amúgy nem túl magas, 150 méter képződményről. Ami viszont nyereség, hogy így, egy egészen egyedülálló, mesterséges kráter jött itt létre. Ma tájvédelmi körzet a terület, ahol információs táblák segítik a tájékozódást. Az egykori bazaltbánya transzformátorházában múzeumot rendeztek be. Az épületben interaktív kiállítás működik, kint pedig egy kis kőpark húzódik körben, amolyan miniatűr tanösvényként.

    A Kemenes Vulkánpark épülete a Ság hegy lábánálForrás: Kemenes Vulkánpark

    A Kemenes Vulkánpark pedig, egy nem is olyan kis extraként, a hegy lábánál található. A vulkanológiai kiállítás körülbelül ezer négyzetméteren mesél a Kárpát-medence tűzhányóiról, de van szimulációs terem is, ahol láván lehet járni, egy felfedezőterem, ahol gejzírkitörés modelljét is működésbe lehet hozni, és egy tűzhányóterem, ahol az Etna élethű mása látható.

    Varangykövet láthat az alföldi bemutatóhelyen

    A Csólyospálosi Földtani Feltárás Természetvédelmi Területen egy egészen egyedi elnevezésű barnásfehér mészkövet lehet látni. Ennek a bizonyos darázskőnek, ahogy a Homokhátságon nevezik, még rengeteg egyéb neve is fennmaradt, ilyen például a sárkő, mocsárkő, cupák és a varangykő is, mely az itt található geológiai tanösvény nevét is adja.

    Mivel ez az Alföld egyetlen jó minőségű, de könnyen megmunkálható építőanyaga, ezért a Csólyospálosi réti mészkő- és dolomit-feltárásnak kultúrtörténeti szerepe is van – mivel ez egyben az évszázadokon keresztül művelt kővágás emlékhelye is. A Varangykő tanösvényhez kapcsolódóan több, a tájra jellemző, nádból és fából készült építmény is található a helyszínen, így például az alföldi pásztorok őrhelyéül szolgáló látófa, vagy a széltől és esőtől védő kontyos kunyhó, de van egy kőbemutató is, amely a területen kifejtett köveket védi az elemektől.

    Rákóczi fája és a gyógyhatású csevice

    Parádfürdő keleti végéről indul az Ilona-völgyi Geológiai Tanösvény, mely egyrészt a Kelet-Mátra földtani történetét, másrészt az egykor itt folyó ércbányászat emlékeit mutatja be. A Károlyi kastélytól indul a 6,5 kilométeres túra, ehhez elég a fehér alapon kék átlóval áthúzott jelzést követni. Már egyből a kiindulóponton van egy érdekesség, mégpedig az úgynevezett Rákóczi-fa, mely egy viharban kidőlt öt évvel ezelőtt, ám törzséből megmaradt egy hatalmas darab; a legenda szerint a 300 éves tölgy alatt pihent meg egyszer II. Rákóczi Ferenc fejedelem.

    A hírneves fa maradványaForrás: skovalsky/Shutterstock

    A tanösvény összesen hét állomásból áll, a hetedik maga az Ilona-völgyi-vízesés, mely egy 7-10 méter magas piroxén-andezit kőzetfalon zubog alá. A többi állomáson több tárót is megnézhetünk, de felfedezhetjük az úgynevezett Ördöggátakat és a Szent István-csevicét is. Ez utóbbi a népnyelvben a szén-dioxidot és kén-hidrogént tartalmazó természetes ásványvizet adó forrásokat jelöli. A Szent István-forrást a 20. század elején tárták fel, azóta kút is épült rá, ma ennek segítségével tudjuk megkóstolni az étvágyat is javító ásványvizet. 

    Forrás: Beyond Budapest
    És azt tudja, hogy nézett ki Budapest egymillió évvel ezelőtt?
    Mert a Beyond Budapest legújabb sétáján például közelebb kerülhet ehhez a képhez. Ezúttal ugyanis a Mátyás-hegy molyhos tölgyei és karsztbokorerdei közé kalauzolják a geológiai és természeti érdekességekre vágyó sétálókat, akik együtt fedezik majd fel, hogyan formálódott a ma ismert domborzat az évmilliók során. Megtudhatják többek között, hogy mik azok a nummuliteszek, a töbrök és a holfa, vagy, hogy milyen invazív fajok jellemzőek a környékre. Olvasson a vezetett sétáról bővebben itt.

    Egyszer volt a Balaton...

    A Tapolcai-medence igazi csemege, mivel itt több tanösvény is található. Egy igazi híresség a Szent György-hegyi "Bazaltorgonák" tanösvény, mely egy 4 kilométer hosszú, önmagába visszatérő útvonal. Összesen hét állomásból áll a hegy tetejére is felvezető ösvény, itt, 414 méteres magasságban tábla segítségével azonosíthatjuk be a környező hegyeket.

    A BazaltorgonákForrás: Digoarpi/Shutterstock

    A Badacsony-hegy déli oldaláról, a Kisfaludy-háztól is indul egy 4 kilométeres geológiai és botanikai tanösvény, mely szintén önmagába tér vissza, vagyis nem kell visszafelé ugyanazt az utat újra megtenni. Ehhez és a Szent György-hegyi túrához is letölthető egy gyerekeknek szóló kiadvány a Balaton-felvidéki Nemzeti Park oldaláról.

    A szigligeti templomtól is indul egy útvonal, ez a Kamon-kő tanösvény. A 6 kilométer hosszú kiránduláson a szintkülönbség 290 méter, és összesen kilenc információs tábla mesél a vidék geológiai történetén kívül a terület népi építészetéről, a növény- és állatvilágáról, illetve a Balaton kialakulásáról.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!