Közel 10 éve, hogy a Budai-hegységben, Telki határában, a magyar flóra új fajaként előkerült a trencséni nőszőfű (Epipactis pseudopurpurata) néven leírt, kistermetű erdei orchidea. Magyar elnevezését a szakmai körökben meghirdetett szavazás nyomán kapta, amely felvidéki lelőhelyére és elterjedésére utal. Mivel a hajdani Trencsén vármegye az Északnyugati-Kárpátok területén húzódik, így meglepetés volt az attól távoli, budai megjelenése. Azóta a Gödöllői-dombság területén is megtalálták 2 kis állományát - derül ki a Duna-Ipoly Nemzeti Park oldaláról.

Apró, törékeny hajtásai július első felében jelennek meg, a völgytalpi gyertyános-tölgyesekben, majd a hónap utolsó hetében, augusztus elején virágoznak. Csapadékosabb, hűvösebb időjárás esetén a virágzás eltolódhat augusztus közepéig is. Száraz, meleg aszályos időszakban – több más, ritka erdei nőszőfűfajhoz hasonlóan - a növény „besül" virágai beszáradnak, lepotyognak, ilyenkor már szinte felismerhetetlenné válnak. (Ez a jelenség jelentősen megnehezíti, ellehetetleníti a kutatók dolgát, új fajok felfedezését.)

A trencséni nőszőfű virágai az önbeporzáshoz módosultak, a rovarbeporzású fajokéhoz képest egyszerűbbek, kevésbé feltűnőek. A virágot olyan telefonnal vagy fényképezőgéppel érdemes lefotózni, amely 5 cm távolságon belül is képes fókuszálni. A nemzeti park azt kéri, aki találkozik a növénnyel, a felfedezésről értesítse az intézményt.