Háromhetes szünetre kényszerül minden idők legnagyobb északi-sarkvidéki expedíciója

A Mosaic-expedícióban egy időben résztvevő 100, különféle nemzetiségű kutatót kéthavonta kell lecserélni, a járvány miatt elrendelt utazási korlátozások miatt azonban az április elejére tervezett váltás mindeddig nem történhetett meg a jégtáblákkal együtt sodródó kutatóhajón, sőt végül a mérési munkák szüneteltetésére kényszerültek - adja hírül az MTI.

A Polarstern 2019 októberébenForrás: Janek Uin/commons.wikimedia.org

Markus Rex expedícióvezető pénteki bejelentése szerint hónapok óta tartó sodródás után május közepén újra beindítják a jégtörő motorját, hogy a Polarstern elhajózhasson a jeges-tengeri jégtábla széléig, ahol találkozik a váltószemélyzetet szállító két német ellátóhajóval, a Sonnéval és a Maria S. Meriannal, amelyek ugyancsak május közepén indulnak útnak az észak-németországi Bremerhaven kikötőjéből.

Az expedícióvezető azt mondta, hogy a koronavírus-világjárvány súlyosságához képest a kényszerszünet csak mérsékelt hatással lesz az egyéves arktiszi expedícióra, és örülnek, hogy egyáltalán rátaláltak erre a megoldásra. Szerencsének mondta, hogy a Polarstern már jócskán az Északi-sark innenső oldalán tartózkodik. Az április eleji váltást eredetileg a Norvégiához tartozó Spitzbergákról tervezték repülőgépekkel és hajókkal Norvégia más pontjairól.

A legénység leváltása után a jégtörő visszatér ahhoz a jégtáblához, amelyhez hozzáfagyva hónapok óta sodródik, és a háromhetes szünet után folytatják a kutatómunkát - közölte Markus Rex. Hét kutatót már szerdán sikerült elhozni a hajóról két kanadai repülőgéppel, amely sikerrel landolt a jégtáblán kialakított leszállópályán, a Twin Otter típusú gépek azonban túl kicsik ahhoz, hogy a teljes váltást lebonyolíthassák velük.

Az expedíció vezetője elárulta az AP-nek, hogy a járványügyi utazási korlátozások miatt sokáig bizonytalan volt, hogy egyáltalán megtörténhet-e a legénység esedékes leváltása, és már felmerült annak lehetősége is, hogy az expedíciót félbe kell szakítani. A kényszerszünet miatt számos tudományos mérés elmarad, de ez még mindig a kisebbik rossz a kutatóexpedíció teljes lefújásához képest - mondta Markus Rex.

A 17 ország részvételével zajló, 140 millió eurós (50 milliárd forintos) expedíció tavaly szeptemberben indult Bremerhavenből, az ottani Alfred Wegener Sark- és Óceánkutató Intézet vezetésével, célja pedig a globális felmelegedés Északi-sarkvidékre gyakorolt hatásának tanulmányozása és a klíma változását előrejelző tudományos modellek tökéletesítése. Az expedíciót továbbra is az eredeti időpontban, októberben tervezik befejezni.

 

Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek