A szlovákiai Selmeci-hegység 1000 méteres hegyei között bújik meg Banská Štiavnica, azaz Selmecbánya. A mindössze tízezres lélekszámú Selmec teljes területe az UNESCO Világörökség része. Nagyszabású barokk lakóházait, palotáit egykor fazsindellyel fedték. A különleges tetők közül sok ma is látható, mivel az 1970-es évek óta folyamatosan hozzák rendbe a város egyedülálló épített örökségét.

Selmecbánya ma is szembetűnő gazdagságát és sok évszázados fejlődését a nemesfémek bányászata alapozta meg, amely már a 12. századra visszanyúlik.

Az arany mellett az ezüst játszotta a legnagyobb szerepet, ezért „Ezüstvárosnak" is nevezték. A várost körülvevő zöld területeken sok foltos szalamandra él ma is. A monda szerint ezek vezették el a helyi lakosokat a gazdag arany- és ezüstlelő-helyekhez. Szeptemberben ünnepségeket is rendeznek a tiszteletükre Szalamander néven, sőt, a városhoz közeli síközpontot is róluk keresztelték el. 

A 18-19. században a Habsburg Birodalom legfontosabb nemesfém bányaközpontjává fejlődött Selmec. 70 év alatt 490 tonna ezüstöt és 11 tonna aranyat termeltek ki tárnáiból. Közben a bányászati oktatás fellegvárává nőtte ki magát, sőt az 1800-ban alapított erdészakadémia is virágzó egyetemvárossá tette a települést, amely a 18. század végén 23 ezer lakossal már a Magyar Királyság harmadik legnagyobb városának számított.

A 19. század végéig, amikor is a bányászat hanyatlani kezdett, rengeteg ma is álló épületet húztak fel a városban, amelyek bepillantást engednek a Mária Terézia és az Osztrák-Magyar Monarchia idején aranykorát élő város múltjába. Központjában 360 védett műemlék található nagyon értékes történelmi és kulturális együttest alkotva a Selmeci-hegység festői szépségű ölelésében. 

Településszerkezete is igazi különlegesség. Mivel óvárosa egy egykori vulkán kürtőjének meredek és szűk völgyébe épült, terjeszkedése eléggé korlátozott volt, ezért a villákkal és nemesi házakkal teleépült macskaköves városmag meglehetősen kicsi. Az évszázadok során azonban teraszosan tovább terjeszkedtek az utcák, és lépcsősorokkal összekötve felkacskaringóztak a hegyre.

Így a belvárostól alig 100 métert felfelé kaptatva már egy "külvárosi", de leginkább falusias környezetben találjuk magunkat régi parasztházak, Kádár-kockák és takaros kis kertek társaságában. 

És most következzen néhány meghatározó helyszín, amely fontos eleme egy selmeci sétának! 

1. Óvár (Starý Zámok)

Selmecbánya egyik fő látványossága, a központi fekvésű Óvár eredetileg román stílusú bazilikaként épült, majd később gótikus, barokk és reneszánsz jegyeket is kapott. A legnagyobb változáson a török időkben esett át, amikor is várrá alakították. Falai között most több izgalmas kiállítás, például egy pipagyűjtemény is megtekinthető, és a bástyákról fantasztikus kilátás nyílik a környékre.

2. Bányamúzeum

Talán nem meglepő, hogy a város egyik első számú látnivalója az 1974-ben alapított Szlovák Bányamúzeum. Felszíni részében épületeket és berendezéseket ismerhetsz meg, míg a föld alatt a bányászok mindennapjairól, eszközeiről és szerszámairól tudhatsz meg többet.

A múzeum legizgalmasabb pontja a Bertalan aknába való lejutás. Ehhez bányászköpenyt és sisakot ölthetnek a látogatók, és egy eredeti bányászlámpást is kapnak a kezükbe. A tárna látogatására érdemes zárt cipővel és meleg ruházattal készülni.

3. Újvár, vagyis Leányvár (Novy Zámok)

Az Újvár, más néven Leányvár a 16. században egy dombra épült a törökök ellen. A négy sarokbástyás épület több funkciót is betöltött, annak köszönhetően, hogy stratégiailag kiváló helyen emelték. Falai között látogatható egy kiállítás, amely főleg a török időkből származó leleteket, illetve fegyvereket mutat be. 

4. Szentháromság tér (Námestie svätej Trojice)

A város leggyakrabban fényképezett terét a 16. század elején alakították ki ódon magánházakkal és középületekkel. Közepén a gyönyörű Szentháromság-oszlopot a 18. században állították köszönetként Istennek, miután a makacs pestisjárvány elült. A tér legnagyobb épülete a Hellenbach-ház, amely eredetileg a bányabíróság épülete volt, később pedig a Bányászati Akadémia épületenként szolgált. 

5. Szerelem Bank (Banka Lásky)

A Szerelem Bank egy világszerte egyedülálló múzeum. Célja kettős: megmenteni egy lenyűgöző 16. századi épületet az enyészettől, és megismertetni a világgal a bolygó leghosszabb szerelmes versét, a szlovákul íródott Marínát úgy, hogy közben az embereket is közelebb hozza egymáshoz. Ennek jegyében jött létre a nemzetközi nevén Love Bank, ahol a Marína soraival kitapétázott széfekben helyezhetik el az oda látogató párok szerelmük jelképét. Sajnos a múzeum tavaly egy tűzben komolyan megrongálódott, így felújítás miatt jelenleg zárva tart. 

6. Városháza

A korábban egyemeletes épület mai alakját 1787–88-ban nyerte el, és tornyát is ekkor építették. Nevezetessége az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy pedig az órákat. A monda szerint ennek az az oka, hogy a városon rendszeresen átutazó kereskedők nem voltak hajlandók hozzájárulni az óratorony építési költségeihez, így a selmeciek úgy döntöttek, kibabrálnak velük, hogy ne tudják leolvasni a pontos időt az óráról... 

7. Selmecbánya Botanikus kert (Botanická záhrada Banská Štiavnica)

A nem túl nagy, de annál izgalmasabb botanikus kert a belvárosban fekszik és a régi Bányászati és Erdészeti Akadémia épületét veszi körül. Több mint 200 hazai és külföldi fafaj található benne, ezek közül a legjelentősebb a libanoni cédrus és a látogatók körében rendkívül kedvelt mamutfenyők. Az ingyenesen látogatható kertben a fák mellett az említett felsőoktatási történelmi épületek is megcsodálhatók.

8. Klopačka Teázó

A Klopačka egy ipari műemlék, amely 1861-ben épült, és a belváros felett elhelyezkedő utcából "néz le" az ősi városmagra. A szó jelentése: "kopogtató". Az épület tornyából ugyanis a bányászok fakalapácsos kopogtatással jelezték a napi műszak kezdetét a bányaváros lakói számára. Ezt a hangjelzést bányásztemetések kísérőjeként is használták. A Klopačka épületében ma egy nagyon népszerű teaház működik, a Čajovňa Klopačka Banská Štiavnica. Nyáron a terasza vonzó a gyönyörű kilátásnak köszönhetően, télen pedig kuckós, meleg, bohém belső kialakítása hívogatja az embert a vastag falak közé, no meg a jobbnál jobb fűszeres, tejes teák.

9. Divná pani Kávézó és Teázó

A Divná pani is egy fogalom a selmecbányai vendéglátásban. Ódon falak között alakították ki ezt is, és a '70-es '80-as években még bank működött elegáns, átriumos belső tereiben. A vintage stílusban, gazdag dekorációval berendezett, a régi nagypolgári nappalik miliőjére hajazó helyiségek bármelyikében örömmel kortyolja el az ember a forró csokiját vagy a limonádéját télen vagy nyáron. Az épület belsejében egy egészen pici kerthelyiséget is kialakítottak, ez a Divná pani-törzsvendégek igazi favoritja. 

10. Kálvária

A város szembeötlő látványossága az azzal szembeni hegyre épült 23 részes barokk Kálvária. Túlzás nélkül Európa egyik legcsodálatosabb szakrális építménye a műfajban. Elrendezésében és kialakításában szakítottak a bevett módokkal, így egy igazán egyedi és magas színvonalú művészi alkotás született 1751-ben. Az épületek valósággal megkoronázzák az őket körülvevő természeti környezetet. A Kálváriától gyönyörű kilátás nyílik Selmecbányára, láthatók a város nevezetességei is.

+1 Tajch Velká Vodárenská

A Tajch Velká Vodárenská egy aprócska bányató, amely Selmecbánya fölött fekszik, a Szentháromság-tértől alig 20 percnyi sétatávolságra. A zöld turistajelzésen haladva, a felső utcák kedves kertjeit és házait is magunk mögött hagyva érjük el a tisztást, ahol Szlovákia parányi, ám egyik legszebb tava fogad tele halakkal. Különleges, olykor egészen türkizkéknek tetsző színe teszi egyedülállóvá. A kirándulók egyik kedvenc célpontja a térségben.

A Budapesttől 150 km-re található Selmecbánya autóval könnyen megközelíthető az M2-es autópályán Vácig, onnan pedig az E77-es európai gyorsforgalmi úton haladhatsz végig a városig. 

Címlapkép: A Kálvária a várossal szemben. Shutterstock/Zedspider

(Forrás: Travelo, wikipedia, Trekhunt, visitlovebank.com, goslovakia.sk, slovakia.travel, felvidek.ma)