Idegenvezetőnk stílusosan öltözve, középkori ruhát öltve vár minket, hogy körbevezessen és egy kicsit meséljen nekünk a város történelméről, ami egészen az ókorig nyúlik vissza. A város mindig is fontos stratégiai helynek számított, mivel a Bécs és Velence közötti útvonalon fekszik.

A főtér már létezett a középkorban is. Itt láthatjuk Karintia egyik legnagyobb, reneszánsz kori nyolcszögletű szökőkútját, mely azonban csak később érkezett ide a tér egyik ékének. Érdemes közelebbről is megszemlélni a három atlantiszi istenséget ábrázoló szoborcsoportot: az egyik figura két karral tartja a kutat, mely a kézművesekre utal, a másik, amelyik a fejével tartja, a tudósokat jelképezi, a harmadik alak pedig, mely egyik kezével és a fejével is támasztja, egyesíti a két típusú istenséget.

A főtérről indulva mintha a középkorban sétálgatnánk: meseszerű, takaros, régi cégérekkel díszített színes házak között szűk utcák kanyarognak. Sok, 15. században épült házat láthatunk, tökéletesen megóvott állapotban. Az itteni, mintegy 5000 lakos is hozzájárul a látványhoz: zöldellő kertek, formára nyírt bokrok láthatók mindenfelé. Ennyi szépség láttán egyszerűen eláll az ember lélegzete.

A pékek rémálma

A 13. század végén meg kellett erősíteni a várost a betörni készülő ellenséges hadakkal szemben, ekkor városfalakat, tornyokat, kapukat építettek az óváros köré. A város magasabb pontjain fekvő erődítmények is ekkor lettek kialakítva, köztük Petersberg vára, mely egy magas sziklán áll, és jól látható a város főteréről is.

A vizesárok mentén húzódó városfal mellett a folyóparton sétálva egy középkori fabódé rekonstrukciójánál akadunk meg, melyben egy vasketrec áll. Idegenvezetőnktől megtudjuk, hogy a Bäckertauche-ba olyan pékeket zártak és merítettek a vízbe, akik valamilyen módon megpróbálták becsapni a vásárlóikat. Például, ha mást kevertek a tésztába, mint kellett volna, vagy kevesebbet mértek ki belőle. Akiket emiatt feljelentettek, azokat színházi látványosság keretében eresztették a vízbe. Itt többen is elmélázunk azon, hogy a pékek helyett most kiket zárnánk oda, mert nem végzik rendesen a munkájukat...

Kicsit tovább haladva egy fémből készült, hatalmas kereket láthatunk, melynek szélén emberi figurák láthatók. A művészeti alkotás, - melyet időnként bekapcsolnak, hogy foroghasson, - az élet körforgását igyekszik jelképezni, a születéstől a halálig.

A vizesárok mentén folytatva utunkat a 800 éves Domonkosok templomához érkezünk, mely 74 méter hosszúságával Karintia leghosszabb templomaként dicsekedhet. A régebbi, megmaradt részén még láthatjuk a román stílus jegyeit, és megcsodálhatjuk a későbbi, gótikus építészete jellemző hatalmas üvegablakait is, melyeken keresztül beárad a fény a templomba. A templom csodás akusztikájáról pedig a saját fülünkkel is meggyőződhetünk, amikor idegenvezetőnk a szószékről énekelni kezd.

A középkori módszedrekkel épülő vár

A városban néhány éve egy olyan történelmi kísérlet folyik, amelynek az a célja, hogy felépítsenek egy középkori várat, de itt jön a bökkenő: csak középkori módszerekkel! A fa, kő, homok és mész felhasználásával épülő várhoz lovakkal vontatta szekerekkel szállítják az építőanyagot és az építkezéshez is középkori felszerelést használnak. 

Döbbenetes elképzelni, hogy a várat már 2009 óta építik, és a tervek szerint csak 2048-ban lesz kész!

A mintegy 4000 m²-es területen tárlatvezetésen vehetnek részt a látogatók, és megnézhetik a középkori kézművesek munkáját is.

Aki odavan a középkori látnivalókért, Friesachban jól fogja érezni magát. A történelem szerelmesei számára azt javasoljuk, ha tehetik, július látogassanak el ide, (idén a hónap utolsó hetében), amikor a város kiemelt eseménye, az éves Friesachi Középkori Fesztivál zajlik, mely egyedülálló lehetőséget kínál a város középkori örökségének megtapasztalására. Ilyenkor a városlakók is korhű ruhát öltenek, és ünnepségeken emlékeznek meg a város múltjáról.

A kihagyhatatlan Craigher cukrászda

A városban tett sétánk után érkezünk vissza a főtérre, melynek egyik „kötelező" látnivalója a híres cukrászda, melyben több mint 105 éve generációról generációra átadva a tapasztalatokat és recepteket készítik a mennyei édességeket. A cukrászda több részből áll: a tulajdonosok által tervezett és beendezett bemutatóteremből, melyben a csokoládé történelmi jelentőségén és termesztésén túl a cukrászdát birtokló család életébe is belepillanthatunk.

A tortaműhelyben naponta több mint 30 különböző süteménykompozíciót állítanak elő frissen, adalékanyagoktól, színezékektől, tartósítószerektől és ízfokozóktól mentesen, melyeknek fantasztikusan csokoládésnak, légiesen könnyűnek és gyümölcsösen elegánsnak kell lenniük. Annyit elárulhatok, hogy már a látvány is csodálatos, és nagyon nehéz választani a szebbnél szebb süti között!

A cukrászda nem csak süteményekkel kényezteti a betérőket, hanem saját márkás csokoládékkal is. A kicsi, de minőségi manufaktúránkban minden egyes csokoládét kézzel készítenek, és maguk is a csomagolják be egyenként.

Naponta több mint 55 különböző fajta, kézzel készített töltött csokoládé kerül ki a pultokra, melyeket mi is becsülettel letesztelünk. Elárulhatom, hogy egyöntetűen arra jutunk: a süteményeik és a csokoládéik is mennyeiek, így aki eljut ide, a városnézés után, extra ízélményben lehet része. 

Újságírónkat az Österreich Werbung és a Kärnten Werbung utaztatta és látta vendégül.